Képekkel prédikált

Németh Géza református lelkész és felesége, Kriza Judit gyűjteményéből március végén nyílt kiállítás április 20-ig látogatható a szentendrei MANK Galériában. „A huszadik század végének legjobb magyar művészeitől láthatunk alkotásokat” – nyitotta meg a kiállítást március végén Somogyi Győző festő-grafikus.

Németh Géza és felesége, Kriza Judit az 1950-es években kibontakozó Református Megújulási Mozgalom elkötelezett híve volt. Ennek keretében aktív közösségépítő tevékenységet folytattak, ám a református lelkészt politikai okok miatt 1972-ben eltiltották hivatásától – írja a házaspárról a Válasz.hu. Szerencse a tragédiában, hogy Németh a család megélhetését rézkarcárusként képügynökségi tevékenységgel biztosította, amivel nyomott hagyott a magyar művészettörténetben, hiszen páratlan keresztyén tematikájú kollekciót hozott létre.

Somogyi Győző a következő szavakkal nyitotta meg a kiállítást:

Megnyitó a Németh-Kriza gyűjtemény szentendrei kiállításához

1972-ben Németh Géza érdi református lelkészt, mert közösségének imaházat próbált építeni, a kommunista hatalom és a vele együttműködő egyházvezetés megfosztotta a palásttól.  Rendőri megfigyelés alá került, és civil munkahelyet kellett találnia. Hogy családját el tudja tartani, a Rézkarcoló Művészek Munkácsy Mihály Alkotóközössége rézkarc terjesztője lett.

Bár a képügynökség kenyérkereső munkának indult, a templomból kitiltott lelkipásztor megtalálta benne az apostoli hivatás új lehetőségeit. Olyan helyekre jutott be, ahová papot akkoriban nem engedtek. Üzemekbe, gyárakba, hivatalokba, ahol a dolgozó emberek életük nagy részét töltötték. Eléjük tette a képeket és beszélt az emberekhez.

De maguk a képek is beszéltek. A műalkotások, még a profán témájú, modern formanyelvű grafikák is, mint a középkori „Biblia pauperum” Istenről szóltak azáltal, hogy a szemlélőt a hétköznapok fölé emelték, elvont, magasztos gondolkodásra késztették. Mert volt, aki megmagyarázza.

Németh Géza apostoli bölcsességére és ökumenikus lelkületére vall, hogy kálvinista lelkészként képekkel prédikált. Felismerte, hogy a kép vagy szobor nem csak csalóka bálvány lehet, hanem ikon is, Krisztus néma tanúja, Ige, mint a Szentírás. Egy alkotásra való rácsodálkozás a hit előszobája. A magyar falusi református templomok szószékkoronái, kazettás mennyezetei is művészi alkotások, Istenről szóló szent látványvilág. A szakrális kép nem ellenkezik a reformáció szellemével.

A képek az igehirdetés hasznos eszközeivé váltak Németh Géza rézkarcügynök kezében, de visszahatottak Németh Géza lelkipásztorra is. Művészetértő gyűjtővé vált, és ezzel újabb szellemi értéket hozott létre. Művészekkel kötött barátsága mindkét irányban áldásos, hitet erősítő kapcsolatnak bizonyult.

A kommunista hatalom figyelte és üldözte, a dogmák és merev intézmények emberei acsarkodtak rá. Ő azonban a szabadság olyan tartományában mozgott, hatott és prédikált, ahol a politikai elnyomás tehetetlen. Kis közösségeket épített, ahol szerették, sőt rajongtak érte.

1970 és 75 között katolikus papként szolgáltam, és többször meghívtam Németh Gézát a templomba és ifjúsági hittankörbe. 1975-80 között mint magam is szolgálaton kívüli lelkész, harcostársa és barátja lettem a föld alatti egyház csodálatos világában. Bámultam sugárzó személyiségét, jókedvét, hihetetlen aktivitását és munkabírását, teljes nyitottságát mindenféle világnézetű és állapotú ember felé. Hallottam prédikálni éjszaka erdőben, hálózsákos fiatalokkal zsúfolt padláson, alkoholisták és kábítószeresek közt, sikerrel vitázni több száz fős kommunista gyűlésen. Jártam lakásán, amely családi tűzhely, gyerekszoba, tömegszállás, ingyenkonyha és műtárgyraktár volt egyszerre.

Most egy kiállítást látunk, Németh Géza és felesége, Kriza Judit gyűjteményét. A huszadik század végének legjobb magyar művészeitől láthatunk alkotásokat. A gyűjtőknek köszönhetően egyértelmű üzenet a hit és szentség, amelyet akkor csak stílusnak, formanyelvnek, útkeresésnek véltünk. A jó műgyűjtő maga is alkotó, képes életműveket és korszakokat is értelmezni.

A Németh-Kriza gyűjtemény egy olyan prófétai mű, amely haláluk után is él és hirdeti az örömhírt.

  • Borsodi L. László a Székelyföld folyóirat új főszerkesztője

    Borsodi L. László költő, irodalomtörténész, tanár Lövétei Lázár Lászlót váltja a kulturális folyóirat élén. Az új főszerkesztő kifejtette, hogy jól működő struktúrát vesz át, ezért számot­tevő újítást nem ter­vez. Elképzelései között sze­re­pel újabb fi­a­tal szerzők megszólítása, a ta­nulmány- és kri­ti­ka­ro­va­tok[…]

  • Három új taggal bővült a Magyar Teátrumi Társaság

    A Magyar Teátrumi Társaság Nyíregyházán, a Móricz Zsigmond Színházban tartotta idei első közgyűlését. A legnagyobb hazai színházi érdekképviseleti szervezet közgyűlése három új tag felvételét szavazta meg. A Ferencvárosi Pinceszínházzal, a Budapesti Operettszínházzal és a Kisvárdai Várszínházzal 71-re bővült a tagok[…]

  • Közel 2 milliárd forintot kaptak a magyar dalszerzők

    Az Artisjus május közepén 7853 magyar dalszerzőnek, mintegy 45 ezer magyar zeneműre adott támogatást. Ezúttal a 2018-ban televíziókban és rádiókban elhangzott dalok után utalta a szerzők fizetését a jogkezelő.Az Artisjus a zeneszerzők és szövegírók közös jogkezelőjeként hatalmas zenei adatbázist gondoz,[…]





Oldaltérkép | Impresszum | ©2019 Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft.