Szentendrei művészek Temesváron

Üdvözlet Szentendréről címmel nyílt meg május 6-án a szentendrei kortárs képzőművészek kollektív kiállítása a Temesvári Szépművészeti Múzeumban. Dr. Hóvári János, a Magyar Alkotóművészeti Nonprofit Kft. (MANK) főigazgatója a megnyitón kiemelte: a MANK fontosnak tartja, hogy a határon túli művészeti életet a maga eszközeivel segítse, helyet adjon azoknak a művészeknek, akik Temesváron, Kolozsváron vagy éppen a Felvidéken élnek.

 „A Bánság fővárosa, Temesvár a romániai magyar képzőművészet egyik fellegvára. Az itteni egyetem képzőművészeti kara az utánpótlás elismert intézménye, és ugyan Szentendrének nincs felsőfokú művészeti képzése, két, nagy hagyománnyal rendelkező művésztelep is található a városban” – húzott párhuzamot a két város között Gyürk Dorottya, Szentendre kulturális alpolgármestere. Hozzátette, a kiállításon mindkét művésztelep reprezentálja magát, a szentendrei művészeti életről pedig elmondható, abban a teljes kortárs hazai művészet megjelenik: a nagyváradi festészettől a római iskolán és a szürrealizmuson át a legkülönfélébb kortárs irányzatokig. Szentendre akkor vált jelentős művészeti központtá, amikor a trianoni döntés értelmében a nagybányai művésztelep a határon túlra került, hiszen az ott tevékeny művészek alapították meg a Szentendrei Művésztelepet. „A város célja, hogy Szentendrét ismét a művészet központjává tegye” – emelte ki.

„Temesvár, ahol például Herta Müller Nobel-díjas író is többször megfordul, mindig is a kultúra városa volt” – fogalmazott Dr. Hóvári János. Kiemelte: a MANK fontosnak tartja, hogy a határon túli művészeti életet a maga eszközeivel segítse, a magyar kortárs képzőművészet és az egész alkotóművészet ismertségét biztosítsa, helyet adjon azoknak a művészeknek, akik Temesváron, Kolozsváron vagy éppen a Felvidéken élnek.

A kiállítás egy tavalyi folytatása, amikor a szentendrei MANK Galéria látta vendégül a temesvári művészek Jelenlét című anyagát, amit szintén Szepes Hédi művészettörténész állított össze kurátorként. „Én magam is meglepődtem, hogy a temesvári művészeti élet mennyire benne van az európai hullámokban. Most mi jöttünk el Temesvárra, és a szentendrei művészek munkáját mutatjuk be, így összehasonlíthatjuk, hogy a két világ miként él és miként fogalmazza meg magát” – mondta el Dr. Hóvári János. Hozzátette: a két város művészeti élete közti kapcsolat mélyen gyökeredzik, a szentendrei művészeti világ kialakításában fontos szerepe volt Temesvárnak és a Bánátnak. Ferencz István nem csak a nagybányai művésztelep egyik létrehozója, hanem a szentendrei művészeti élet meghatározó alakja is, miközben a Magyar Királyság második legnagyobb városában, a fejlődő Temesváron látta meg a napvilágot. A főigazgató kiemelte a Szentendrei Régi Művésztelep alapító tagjai közül Bánáti Sverák Józsefet és Jeges Ernőt is, akik mindketten a Bánságból származnak. „Nagyon jó érzés bemenni a szentendrei művésztelepre, ahol a műtermek falán az ő nevükkel is találkozhatunk.”

A nagyközönség számára szombattól látogatható temesvári tárlaton 28 Szentendrén élő és Szentendréhez kapcsolódó alkotóművésztől mintegy 58 műtárgy lesz látható: festmények, kisplasztikák, szobrok, textilképek, grafikák és fotók. A kiállítók között van Farkas Ádám szobrászművész, Aknay János, Csáki Róbert és Bereznai Péter festőművész – emelte ki a főigazgató.

Temesvár legkiválóbb kiállítóhelyén, a Szépművészeti Múzeumban látható a tárlat. A barokk palota adott már helyet az utóbbi években például Chagall munkáinak, jelentős kulturális intézmény tehát, ahol a szentendrei művészek legjavát ismerhetik meg a temesváriak – mondta el Szász Enikő a XXI. Bánsági Magyar Napok szervezőjeként.

Szepes Hédi, a kiállítás kurátora, művészettörténész a megnyitón hangsúlyozta: a kortárs hazai esztétikai programok, stílusjegyek alapján nem lehet karakteres generációs irányvonalakat elkülöníteni, a múlt alkotói produktumaihoz való fordulás nem életkor és neveltetés függvényeiként polarizálja alkotóinkat. „Szentendrén is vannak megújulásra kész idősebb mesterek, és vannak fiatalok, akik a hagyományos tendenciákhoz ragaszkodnak” – emelte ki.

A XXI. Bánsági Magyar Napokhoz kapcsolódó tárlat a szentendrei művészkolóniákon zajló alkotómunka eredményeit, valamint a különböző műfajú és technikájú alkotások izgalmas keresztmetszetét kívánja bemutatni a temesvári közönségnek. „A tárlat a Szentendrén élő és Szentendréhez kapcsolódó képzőművészek munkáiból válogat. Nem tematikus kiállítást és nem is valamelyik művészeti irányzatot összefogó bemutatót láthatunk, a kiállítás ugyanis arra vállalkozik, hogy rögzítse a szentendrei képzőművészet, iparművészet és fotóművészet pillanatképét. Az alkotásokon érezhető a nagy elődök, mint például Vajda Lajos, Ámos Imre, Korniss Dezső, Barcsay Jenő, Bálint Endre, Anna Margit jelenléte, szellemi iránymutatása” – fejtette ki.

A kiállítás május 22-ig tekinthető meg a Temesvári Szépművészeti Múzeumban, naponta 10–18 óra között.

  • Gyerekek balettcipőben

    Miközben a Magyar Nemzeti Balettintézet az új tehetségeket kereste a tavaszi felvételik alkalmával, az intézménybe járó növendékek is kitettek magukért. Az utóbbi hónapokban több nemzetközi verseny első díját is hazahozták, a Tavaszköszöntő című házi előadáson is sikerrel adtak számot tudásukról.Harmadik[…]

  • A három Sass

    Sass Brunner Ferenc, Sass Brunner Erzsébet és Brunner Erzsébet munkáiból nyílt kiállítás Nagykanizsán, a Magyar Plakát Házban. A három Sass című tárlat különlegessége, hogy a művészcsalád tagjainak alkotásai első alkalommal szerepelnek közös tárlaton, az eredeti dokumentumokon, családi leveleken, korabeli fényképeken[…]

  • Még lehet nevezni a Primanimára

    A 2019-ben október 30. és november 2. között nyolcadik alkalommal megrendezett Primanima Nemzetközi Elsőfilmes Animációs Fesztiválon pályakezdő alkotók mutathatják be legfrissebb munkáikat. A budaörsi szemlére július 31-ig lehet nevezni.A Primanimára 2017 januárja óta készült, 25 percnél nem hosszabb animációs diák-,[…]





Oldaltérkép | Impresszum | ©2019 Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft.