Megnyitotta évadát a Mártélyi Alkotóház

A Hódmezővásárhelyi Művésztelep három műtermének határozott időre szóló használatára ír ki pályázatot a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. (MANK) – mondta el Dr. Hóvári János, főigazgató a hódmezővásárhelyi felújításokról és a Hódmezővásárhelyi Művésztelep pályázati kiírásáról szóló május 27-ei sajtótájékoztatón, Mártélyon.

Idén ősszel költözhet be az a három, esetleg négy művész, aki sikeresen pályázik a Hódmezővásárhelyi Művésztelep három műtermének használatára: ugyan ezek kialakításukból adódóan elsősorban festőművészek számára alkalmasak, minden művészeti ág képviselőjét szívesen látják vendégül. A pályázás feltételeként a hároméves időtartamra tervezett alkotói elképzelés legfeljebb egy oldalas leírását, a pályázati adatlapot, a pályázó eddigi munkásságát ismertető szakmai önéletrajzot, kiállítás jegyzékkel együtt június 30-ig kell benyújtani. A beérkező pályázatokat szakmai szempontok szerint felállított bizottság javaslata alapján bírálják el. A bizottságba kettő főt a Hódmezővásárhelyi Önkormányzat (Nagy Nándor, keramikus művész, restaurátor és Rományi László iparművész), három főt pedig a MANK jelöl (Aknay János Kossuth-díjas festőművész, a Szentendrei Régi Művésztelep tagja, Szepes Lászlóné művészettörténész, főigazgatói tanácsadó és Rapcsák Katalin, a Hódmezővásárhelyi Alkotóház és Művésztelep vezetője). A bírálóbizottság javaslata alapján a döntést MANK főigazgatója hozza meg. A pályázati adatlap a www.alkotomuveszet.hu oldalról letölthető.

A tájékoztatást követően A Tisza a magyar képzőművészetben címmel rendeztek műhelybeszélgetést Dr. Nagy Imre, a Tornyai János Múzeum igazgatója, Verebes György, a Szolnoki Művésztelep művészeti vezetője, valamint Aranyi Sándor, a PleinAir-Csongrád Nemzetközi Alkotótelep vezetője részvételével.

„A Tisza teljes hosszán megihlette az alkotókat, gondolok például a Tokaji, a Szolnoki vagy éppen a Csongrádi Művésztelepre, de a vajdasági művészek is sokszor merítettek belőle inspirációt. Hódmezővásárhely és a mellette fekvő Mártélyi Alkotóház kapcsán kiemelkedik Tornyai János és Endre Béla munkássága.  A festőművészek nem csak kortársak, de barátok is voltak. Mindketten megjárták a külföldi művészeti iskolákat, Tornyai járt Párizsban Munkácsynál, ismerte a kortárs művészeti törekvéseket, mégis úgy gondolta, hogy hazatér és a szülővárosában próbál meg kultúrát teremteni kiállítások, felolvasóestek szervezésével. A tervei között szerepelt egy hódmezővásárhelyi múzeum megalapítása is, amely mára meg is valósult, hiszen intézményünk az ő nevét viseli” – mondta el Nagy Imre művészettörténész, a Tornyai János Múzeum igazgatója. A festőművészt méltatva kifejtette: Tornyai János a modern magyar festészet egyik legtehetségesebb figurája, hiszen kisebb vásznai is olyan monumentális igénnyel készültek, hogy azok poszter méretben is nagyíthatók lennének.

Izgalmas, hogy a két említett művész, majd hozzájuk csatlakozva például Rudnay Gyula – később a főiskola tanára vagy Iványi Grünwald Béla – aki később a Kecskeméti Művésztelep vezetője – részvételével egy alulról szerveződő művészcsoportosulás jött létre Vásárhelyen, köszönhetően annak az inspirációs forrásnak, amit a mártélyi táj jelentett. Tornyai házat is vett Mártélyon, vásznain jól felismerhető a Holt-Tisza vadregényes tája, de őrzik a múzeumban Endre Béla számos, Barcsay Jenő festőművésznek írt levelét is, amelyben a mártélyi táj varázsos voltát ecseteli. „Számos, itt született festmény pontos születési helyét be tudjuk azonosítani Mártélyon, hiszen jellegzetes vonásai könnyen felismerhetők az itt festett alkotásokon” – mesélte Nagy Imre. Az Alkotóház művészei közül kiemelte Fodor Józsefet, Kajári Gyulát vagy Novotny Emil Róbertet és a még mindig a mártélyi motívumokból dolgozó Erdős Pétert, akik a Vásárhelyi Művésztelep alkotóiként nagyon sokat dolgoztak a környéken.

A Mártélyi Alkotóház tavaly nyáron újult meg, jelenleg öt kétágyas, fürdőszobával és a Tiszára néző erkéllyel rendelkező szobával,  tágas közösségi térrel, valamint jól felszerelt közös konyhával  várja a folyó szerelmeseit. Az épületekhez tartozik egy hangulatos kert, ahol bográcsozásra is lehetőség nyílik.
A magyar alkotóművészek az alkotóházak szolgáltatásait a Magyar Mecénás Programon keresztül kedvezményesen vehetik igénybe.

  • Milliók a hajdú kultúra feltárására

    A helyi identitás, a cselekvő közösségek megerősítésére 919 millió forintot nyert a hajdú-bihari önkormányzat a Település- és Területfejlesztési Operatív Program (TOP) pályázatán. Az összeget elsődlegesen a hajdú kultúra feltárására fordítják – jelentette be Pajna Zoltán, a megyei közgyűlés elnöke a[…]

  • Jövőbe mutat az élményközpont

    Természettudományos élményközpontot avatott fel Fekete Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára november 12-én Békéscsabán. Az Ember és Környezete Természettudományos Élményközpont felszereltsége már abszolút a jövőbe mutat: többek között 3D-nyomtatással, robotikával, önvezető járművekkel, agrárbiotikával várja a diákokat.Fekete Péter kulturáért[…]

  • Emmy-díjas film az Urániában

    Az Uránia Nemzeti Filmszínház november 13-án mutatja be a 6 Emmy-díjat nyert The Violin Alone című dokumentumfilmet. A vetítés előtt rövid pódiumbeszélgetés keretében hallhatjuk a film főszereplőjét, Oláh Vilmos Liszt-díjas hegedűművészt, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának koncertmesterét, aki Szabó Péter[…]





Oldaltérkép | Impresszum | ©2018 Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft.