Jelek és jelképek ’56-ról

Az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójának alkalmából nyílt kiállítás Jelek és jelképek ’56-ról címmel 2016. október 18-án a szentendrei MANK Galériában. A mintegy tizennyolc kiállító között egyenlő arányban találhatók festő-, szobrász- és iparművészek.

 „Sokkal többeken torolták meg azok szabadságvágyát, akik 1956-ban fegyvert ragadtak, vagy egyszerűen kiálltak a rendszer ellen, mint 1849-ben az egyéves, Kárpát-medencére kiterjedő szabadságharc eredményeként” – mondta el Dr. Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára a kiállítást megnyitó beszédében. Hozzátette: az ’56-os események morális etikai mércévé váltak azok számára, akik itt maradtak, de azok számára is, akik elhagyták hazánkat. Bízik abban, hogy 1956 volt az utolsó történelmi kataklizma, amit a generációjának és az azt követőknek meg kellett élniük.

A megnyitón egyúttal Hanák Gábor magyar történész, dokumentumfilm-rendező, a Cseh Tamás Archívum vezetője filmgyűjteményéből láthattunk részleteket. Hallható volt, amint Cseh Tamás két ritkán hallott dalát adja elő, köztük az 56-ot idéző A haver című dalt, amelyet Cseh Tamás és Bereményi Géza az 1970-es évek legelején jókedvükből írtak, a maguk módján megemlékezve a forradalomra. A dalt először 1989 áprilisában adta elő Cseh Tamás, Márta István és Novák János. A szabadságharcról pedig olyanok felvételeiből tekinthettek meg a látogatók, amelyeket Hanák Gábor gyűjtötte össze olyanoktól, akiket Németországban, illetve Ausztriában talált meg. Mint elmondta: a felvételek ritkán láthatóak, hiszen azokat kutatási célra kapta meg. A Hommage à Bibó István államminiszter címmel látható videóban pedig Bibó István – aki ’56-ban egyedül képviselte idehaza a magyar kormányt – ítéletéhez és néhány személyes fényképéhez Cseh Tamás és Bereményi Géza Halál nevű művét társították.

A tárlat különlegessége, hogy a különböző műfajú és technikájú alkotások egyénileg értelmezett jelek és jelképek révén emlékeznek meg az ’56-os eseményekről. A jelalkotásra való törekvés jellemzi például M. Novák András festőművész munkásságát, aki kollázs technikával készült képeire széles gesztusokkal festett jeleket visz fel; Gáll Ádám festőművész monokróm hatású, finom tónusú képeit, vagy Bereznai Péter képzőművész mágikus, mértani formákból felépülő műveit. Bakos Ildikó és Baráz Tamás szobrászművészek munkásságát is áthatja a jelekben és szimbólumokban való gondolkodás. A történelmi, politikai témák képzőművészeti feldolgozásának igénye közös jellemvonása több kiállító művésznek is, így például Aknay János és Stefanovits Péter festőművészeknek, valamint Menasági Péter és Szabó Tamás szobrászművészeknek. A tárlaton részt vevő iparművészek alkotásai sok esetben ipar- és képzőművészet határterületét súrolják, mint Kungl György keramikusművész és Kóródi Zsuzsanna üvegművész művei.

A kiállítás kurátorai: Tölg–Molnár Zoltán festőművész, Rieger Tibor szobrászművész és Nagy Judit textilművész. A 2016. november 20-ig megtekinthető kiállítást Jelenczki István filmrendező és képzőművész nyitotta meg.

A programot az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára létrehozott Emlékbizottság támogatja.

  • Eredeti falfestményeket találtak!

    Eredeti állapotába állítják helyre az egykori debreceni kereskedelmi akadémia épületét, miután megtalálták az eredeti seccókat – művészi falfestményeket – az épület dísztermében – jelentette be Papp László, a cívisváros polgármestere június 20-án a helyszínen tartott sajtóbejáráson. Az akadémia dísztermének falképein[…]

  • Ha augusztus, akkor Bőköz Fesztivál

    Koncertekkel, kiállításokkal, gasztronómiai és gyermekprogramokkal, vadásznappal várja az érdeklődőket a Bőköz-Ormánság Fesztivál. Magyarország egyik legszebb tájegységében augusztus 24. és 26. között már harmadik alkalommal rendezik meg az eseményt.„Bőköz mikrorégióban huszonhét helyszínen hatvan program lesz, kétszáz amatőr és hivatásos művész lép[…]

  • Ők búcsúztak Kányádi Sándortól

    Életének 90. évében elhunyt Kányádi Sándor Kossuth-díjas költő, író, műfordító, a nemzet művésze. „Minden szavával, egész lényével élte és hirdette a magyar verset, a nyelv zenéjének gyógyító erejét és a félelem nélküli életet” – így búcsúzott tőle Szabó T. Anna[…]





Oldaltérkép | Impresszum | ©2018 Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft.