Tíz szentendrei művész állított ki Hódmezővásárhelyen

Tíz szentendrei művész alkotásából nyílt meg a Hódmezővásárhelyi Művésztelepen a Szentendre Hódmezővásárhelyen című kiállítás február 7-én. Nem ez az első alkalom, hogy a szentendrei és a hódmezővásárhelyi művészet közel kerül egymáshoz, több olyan festményt is ismerünk ugyanis, amelynek egyik oldalán a szentendrei Barcsay, a másik oldalon a hódmezővásárhelyi kötődésű Tornyai műve látható.

 

 

A Hódmezővásárhely és Szentendre közötti művészeti kapcsolat következő állomásaként nevezte meg a mostani kiállítást Almási István, előbbi város polgármestere. Elmondta ugyanis, hogy kevesek előtt ismert a Hódmezővásárhely és Szentendre művészei közötti több évtizedes kapcsolat. „Hódmezővásárhelyen a művészeti élet Tornyai János festőművész kezdeményezésére bontakozott ki, miután az 1890-es évek végén visszatért Párizsból. Művészbarátai hosszabb-rövidebb időt töltöttek a városban, majd lerakták a művészcsoport alapját, sőt, kezdeményezésére 1904-ben megalapult a városi múzeum is. 1919-ben aztán Tornyai Budapestre költözött, és a pályakezdő Barcsay Jenő meghívására gyakran dolgozott Szentendrén, az 1920-as években Barcsay Szentendrei Régi Művésztelepen kiutalt műtermében alkottak mindketten. Tornyai életművének második, színesebb periódusában maradt ránk olyan festmény, amelyek a szentendrei Művésztelep parkját, vagy a műterem belsejét ábrázolták. A kollegiális együttműködésnek vannak azonban más izgalmas momentumai is, például azok a mindkét oldalukon megfestett vásznak, ahol az egyik oldalon egy Tornyai, a hátoldalon pedig egy Barcsay-festmény látható” – mesélte a polgármester.

A Tornyai János Múzeum 2015-ös Barcsay-kiállításán Szabó Noémi művészettörténész az ilyen művekből egész csokorra valót állított ki. „Baráti gesztus volt az, hogy a fiatal Barcsay a kevésbé sikerültnek érzett egyes festményeit átengedte az idős Tornyainak, amelyek így komoly művészettörténeti jelentőséggel bírnak. A két város közötti kapcsolat következő szereplője különös módon Hódmezővásárhely görögkeleti lelkésze, Wiener Tibor lett, akit 1925-ben helyeztek Hódmezővásárhelyre, ahol barát kapcsolatba került Endre Béla festőművésszel, és valószínűleg rajta keresztül ismerkedett meg Barcsay Jenővel” – folytatta Almási István. Wiener műgyűjtésbe kezdett és a 40-es években komoly kollekciót állított össze. Voltak ebben vásárhelyi művészek alkotásai is, mint Hanna Melánia vagy Pogány György művei, de érdekességét nem igazán ez adja. Ebből ugyanis kirajzolódott a Hódmezővásárhely és Szentendre közötti művészeti kapcsolat mélysége, avagy erőssége a két világháború közötti időszakban.

A második világháború után új időszámítás kezdődött a művészeti életben is, és ellenőrzött mederben zajlottak a képzőművészeti események. A Vásárhelyi Őszi Tárlat elindításával azonban olyan országos szempontból is jelentős kiállítási fórum jött létre 1954-ben, amelynek máig ható eredménye szemmel látható. „Azt azonban kevesen tudják, hogy az 1970-es, 80-as évek minden őszi tárlatos begyűjtése előtt városi delegáció látogatott Hódmezővásárhelyről a Szentendrei Régi Művésztelepre, és igyekeztek meggyőzni arról a művészeket, hogy érdemes Hódmezővásárhelyen kiállítani. Ebben az anyagban is van két olyan művész, Aknay János és Csáki Róbert, akik az Őszi Tárlat rendszeres kiállítói” – foglalta össze a polgármester.

Az elmúlt egy évben két fontos hódmezővásárhelyi épület újult meg – mondta el Dr. Hóvári János, a Magyar alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. főigazgatója. „Felújítottuk a Hódmezővásárhelyi Alkotóházat, a Művésztelep pedig új formájában szolgálja a város és a nemzet érdekeit. A mostani kiállítás pedig a művésztelepek közötti kapcsolatok megerősítésére hívja fel a figyelmet. A művészeti élethez ugyanis hozzá tartozik a kollektivitás, a közös munka” – mondta a főigazgató. Hozzátette: a MANK az egész országért, az ország össze művészéért felel, és igyekszik erősíteni a különböző művészek és művészeti csoportok közötti kapcsolatokat.

További fotó itt megtalálható.

A kiállítás a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósult meg.

(www.nka.hu)

  • Szép Ilonka az irodalom otthonában

    A tervek szerint a Petőfi Irodalmi Múzeumba (PIM) kerül Orlai Petrich Soma Szép Ilonka című, nyolc darabból álló festménysorozata, amelyet a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az Értéktár program keretében 32 millió forintért vásárolt meg. A képsorozat Vörösmarty Mihály Szép Ilonka[…]

  • Kecskemét előtt tiszteleg a Forrás

    A 650 éve mezővárosi rangra emelt Kecskemét előtt tiszteleg a Forrás című szépirodalmi, szociográfiai és művészeti folyóirat júliusi-augusztusi tematikus száma, amelyet szeptember 18-án mutatnak be. A csaknem 250 oldalas dupla nyári szám jól beleilleszkedik abba a történeti vonulatba, amelyet a[…]

  • Indiai filmeket láthatunk

    A legújabb indiai alkotásokat tűzi műsorára az idei Indiai Filmfesztivál, amelyet október 4. és 10. között rendeznek a budapesti Puskin Moziban. A fesztiválon Captain Rahul Bali kurátor válogatásában hét filmet mutatnak be különféle műfajokban: vígjáték, akciófilm, krimi, thriller és dráma[…]





Oldaltérkép | Impresszum | ©2018 Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft.