Alkotóművészet

Tekintélyes kötet, látványos összefoglaló. Nagyvonalú számvetés a mögöttünk hagyott esztendőről. Efféleképpen jellemezhető a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság évkönyve, amely a hazai művészeti élet minden szegmensébe elkalauzolja olvasóit, s így olyasmit is megmutat, amiről nem is gondoltuk, hogy ott van.

Ami alkotás és művészet
Mielőtt azonban elmondanám a kötettel kapcsolatos legfőbb csodálkoznivalókat, érdemes megemlíteni, hogy a kiadó, a MANK az egyetlen olyan nonprofit gazdasági társaság az országban, amelynek deklaráltan az a feladata, hogy az alkotóművészetet és az alkotóművészeket szolgálja. Ezt pedig leginkább úgy teszi, hogy mindenféle módon támogatja a művészeket: alkotóházakat és művésztelepeket üzemeltet, ösztöndíjakat kínál, pályázatokat bonyolít, kiállításokat szervez és így tovább, és így tovább. Ráadásul –, hogy végre kiderüljön a mindenkit évek óta furdaló kérdés – a köztéri szobrokról, és egyéb műalkotásokról is ez a szervezet ad ki szakvéleményeket.
Sejthető ezek után, hogy a magyar alkotóművészek közösségének kötete szinte mindenre kiterjed, ami alkotás és művészet. A kiadvány több mint harminc interjút tartalmaz. Festők, szobrászok, iparművészek, fotóművészek, írók és költők, zenészek nyilatkoznak benne az elmúlt esztendő egy-egy fontos vagy érdekes eseményéről, gondolatáról, gyötrelméről, kérdéséről, vagy éppen sikeréről, eredményéről, felemelő, magasztos pillanatairól. 
A képzőművészet témájában Aknay János, Farkas Ádám, Ledényi Attila és Dan Reisinger szólal meg a kötetben, míg az iparművészeti fejezetben mások mellett Cselovszki Zotlán, Mascher Róbert és Selján Márk Endre gondolatai olvashatók. A fotóművészetről Benkő Imre, Puklus Péter, Bahget Iskander, Alapfy László és Fazekas István nyilatkozott a szerzőknek. Az irodalmi fejezetben Szentmártoni Jánossal olvasható interjú összegzi a nemzetközi könyvvásárokat, de az Írószövetség elnöke megosztja gondolatait a MANK szervezésében megvalósuló rendhagyó irodalomórákról is, valamint megemlékezik Csoóri Sándorról, Esterházy Péterről és Oláh Jánosról. Emmellett a fejezet egy-egy Konrad Sutarskival és Lackfi Jánosal készült interjút is tartalmaz. A zene témájában Szamosi Szabolcs és Strausz Kálmán szólalt meg, míg Káel Csaba a Bartók-emlékévről, Selmeczi György pedig Kocsis Zoltánról emlékezik meg.

Magasztos és hétköznapi
A kötet – mint ahogyan az efféle kultúraszervező, kultúrairányító intézmények kiadványaitól az elvárható – a művelődéspolitika legfontosabb kérdéseit is körüljárja. Nyilatkozik benne miniszter, államtitkár, akadémikus és megannyi reprezentánsa a művészeti közéletnek. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere köszöntője mellett olvasható egy interjú a művészetek párhuzamos működéséről Fekete Györggyel, a Magyar Művészeti Akadémia elnökével; míg a Művészek hazánk követei című interjúban Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár beszél.
S persze a magasztos gondolatok mellett helyet kapnak benne azok a nagyon is hétköznapi – ám az alkotómunka szempontjából korántsem mellékes – kérdések, mint amilyen például az alkotóházak és művésztelepek által kínált kedvezmények, a Kaszás Attila-díj, a művészeti ösztöndíjak elérhetősége is foglalkozik
Külön érdekesség, hiszen ritkán adódik ilyen nagy volumenű programsorozat kulturális életünkben, a Zrínyi-emlékévről közölt összefoglaló. Aki nem követte tudatos figyelemmel Szigetvár négyszázötven esztendővel ezelőtt lezajlott heroikus védelmélnek emlékezetével összefüggő események sorát, az döbbenten állapíthatja meg, milyen gazdagon tisztelegtünk az egykori hősök előtt. A Zrínyi-emlékév kapcsán Pálfi Gézával, Fodor Pállal, Varga Szabolccsal és Kőnig Frigyessel olvasható interjú a MANK kiadványában.

Polgári műveltség
Mindent összevetve kötetünk egyfajta keresztmetszet, valamiféle pillanatfelvétel, reprezentatív, de nagyon is jelen idejű összefoglalása a kortárs kultúrának, s így elsősorban az érintettek, az alkotók, a művelődésszervezők érdeklődésére tarthat számot. Kell ehhez az évkönyvhöz valami nagyon elszánt rajongás, a kultúra iránti rendületlen elköteleződés, olyan polgári műveltség, ami ma már keveseknek sajátja. 
Olyasféle kiadvány az Alkotóművészet 2016, amelyet szívesen megmutatnánk minden kultúrafogyasztónak. Ezért fontos, hogy eljusson a közkönyvtárakba, iskolai könyvtárakba, intézményi könyvtárakba, ahol éppen olyan természetességgel lehet levenni a polcról, mint amilyen természetességgel a MANK szervezete teljesíti embert próbáló küldetését. 

Forrás: konyvkultura.kello.hu

  • Megjelent magyar értelmező kéziszótár hetedik kötete

    Czuczor Gergely és Fogarasi János nyelvtudományi munkásságáról megemlékező konferenciát szervezett a Magyar Nyelvstratégiai Intézet, melyet dr. Latorcai Csaba, az Emberi Erőforrások Minisztériumának közigazgatási államtitkára nyitott meg. Az eseményen bemutatták a Czuczor–Fogarasi A magyar nyelv szótára hetedik kötetét.Az államtitkár beszédében felelevenítette[…]

  • A felújított Örökbefogadás a Berlinalén

    Mészáros Márta Örökbefogadás című alkotása egyike lesz annak a hat, digitálisan felújított filmnek, amelynek világpremierjét a 69. Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon tartják. A filmeket a Berlinale Klasszikusok szekcióban mutatják be.Fotó: filmhuMészáros Márta az első női rendező volt, aki Örökbefogadás című filmjével[…]

  • Négy rendező, egy Tragédia

    Négy rendező és harminc színész munkája egyetlen előadásban – és ez még csak az első rész, jövőre jön a folytatás. Az ember tragédiája 1. bemutatásával a székesfehérvári Vörösmarty Színház társulata a 200 éves magyar nyelvű színjátszás előtt tiszteleg.Fotó: Katkó TamásAz[…]





Oldaltérkép | Impresszum | ©2018 Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft.