Textilművészet a MANK Galériában

Kecseti Gabriella textilművész munkái szerepelnek az Esszencia című kiállításon, mely a magyar kultúra napján, január 22-én nyílt meg a szentendrei MANK Galériában. A természetes anyagokat használó művésznőtől láthatunk ruhákat, szőtteseket, szobrokat. A kiállítást dr. Hóvári János főigazgató és Dvorszky Hedvig művészettörténész nyitotta meg.

Kecseti Gabriella Esszencia című kiállításán az általa tervezett és megalkotott ruhák, áttetsző vagy éppen a padlótól a plafonig érő szőttesek, szobrok láthatók. A Ferenczy Noémi-díjas textilművész munkáin a fonal mellett természetes anyagokat, többek közt tojáshéjat, lószőrt, fűszálat és tollpihét is felhasznált. A kiállításon bemutatott művek többek közt a világmindenség, a kereszténység és a spiritualitás témaköreivel foglalkoznak, de egy-egy mű reflektál az ember által alkotott mesterséges világra is.

A Esszenciák című kiállítást dr. Hóvári János, a MANK Nonprofit Kft. főigazgatója nyitotta meg, aki felhívta a figyelmet a megnyitó dátumára: a kézirat szerint ugyanis Kölcsey Ferenc január 22-én fejezte be a Himnuszt, így 1989 óta ezen a napon ünnepeljük a magyar kultúra napját. Az alkalomból Hóvári János megemlítette az 1996-os Szövött Himnuszok című kiállítást a Sándor-palotában, melynek keretében gobelin- és textilművészek álmodták meg szőttesekre a magyar nemzeti éneket. A Himnuszt a kiállítás megnyitóján Dóczy Péter színművész adta elő.

Dvorszky Hedvig Ferenczy Noémi-díjas művészettörténész megnyitóbeszédében ismertette a kolozsvári születésű, 1994 óta Magyarországon élő Kecseti Gabriella útját, izgalmas pályáját és kiállításait, melyekből kitűnik: „a szellemi érdeklődése milyen sokoldalú, és egyáltalán nem véletlenszerű, hogy milyen képeket állít ki.”

A művészettörténész kiemelte a textilművész egyik, a kiállításon is bemutatott, padlótól a mennyezetig érő, spirált formázó munkáját is. „Egyik, kissé ezoterikus-filozófiai meghatározás szerint a spirál az emberi fejlődés jelképe, amelynek a jobbra irányuló oldala a teremtő, a balra pedig a romboló erőt szimbolizálja. Ezek szerint a lélek eróziója is ilyen spirális vonalon halad, körbe mozog. Fejlődésünk során ezért könnyű a visszaesés vagy a visszacsúszás. A spirál az emberi világ mozgását térben és időben fejezi ki.” Hozzátette, hogy ő inkább egy racionálisabb tudós a 12. században élt itáliai matematikus, Fibonaccci megfigyelésére szorítkozva gondolkodott el a munkán. „Eszerint minden spirális képződményben ott van egy bizonyos számsor, amelynek a lényege, hogy minden szám az azt megelőző két szám összege.”

Kecseti Gabriella azonban az arányosságra és a harmóniára törekvés szimbólumát a fantáziája, nem pedig egy matematikai rendszer alapján valósította meg. „Egy fantasztikus anyagpárosítással, az áttetsző műanyag és az eredetileg hófehér tollpihék kombinációjával közvetíti ezt az emelkedő zuhanást. A spirál mint gondolat, mint eszmeiség ebben a műben és ebben a törekvésében változatlan; a közel és a távol, a parányi toll és a messzi magasságokba törő forma egybefonódása. A madármotívum mindig is a szárnyalásra, a kötetlen mozgásra utaló jelkép volt az emberiség gazdag kultúrájában, hagyományaiban. Így a művész ezen alkotásában a maga eredetisége mellett mintegy megidézi évezredes kultúránk szellemi inspirációit is” – magyarázta Dvorszky Hedvig. Hozzátette, hogy ez a szárnyaló művészi megoldás a művésznő elsődleges ambíciója és eredménye.

„Kecseti Gabriella saját bevallása szerint nyugtalan alkotó. Ezzel nincs egyedül. Ez a belső hajtóerő más kiválóságokat is arra sarkallt, hogy élményeiket szellemük kagylóiból – néha gyötrelmes fázisokon áthaladva, de – drágagyöngyökként hozzák világra. Majd a megszületésük után a lehető legjobb értelemben várják a többiek, azaz a közönség véleményét: érdekes művek jöttek-e létre? Kétségtelen, hogy jelenleg éppen egy ilyen esemény tanúi vagyunk” – zárta beszédét a művészettörténész.

Dvorszky Hedvig Ferenczy Noémi-díjas művészettörténész

Az Esszencia című kiállítás február 11-ig látható a szentendrei MANK Galériában, a kiállítás kurátora Szepes Hédi művészettörténész.

Kecseti Gabriella textilművész Kolozsváron született, 1994 óta él Magyarországon. Eredetileg gobelinművészként végzett a kolozsvári képzőművészeti főiskolán, de ahogy a kiállításon elmesélte a Kultúra.hu-nak: nem volt neki való. Díszlettervezőként is dolgozott, Magyarországon gyapjúból készült ruhaterveivel mutatkozott be. A textilművész készítette, egyedi ötletű ruhákat az Élet és Irodalom kiváló ízlésű esztétája, Frank János méltatta, aki a szabálytalan kötése miatt antropomorf objekteknek nevezte a munkákat.

Kecseti elmesélte, hogy az általa tervezett ruhák a kereskedelembe is bekerültek és divatbemutatókon is szerepeltek, de végül a művész munkássága a kiállítási tárgyak felé fordult, így a ruhák is inkább kiállítási tárgyakká váltak. „A textilművészetnek ez a része már jó ideje nem foglalkoztat, inkább a kiállításokra koncentrálok, vagy éppen arra, hogy munkáimmal megörvendeztessek egy-egy barátot” – fűzte hozzá.

Anyaghasználatában a gyapjú és a fonalak mellett természetes anyagokat, tojáshéjat, lószőrt, kavicsokat, fűszálat használ fel, valamint nemezt. „A régi, hagyományos, vastag, igazi nemez már nem az én világom, a légiesebb vonalon indultam el. El is neveztem új nemeznek” – mondta. Hozzátette, hogy mindig is foglalkoztatta a szobrászat, a jövőben is ehhez szeretne visszatérni.

Dvorszky Hedvig, Kecseti Gabriella, dr. Hóvári János (balról jobbra)

 

 

Forrás: Kultúra.hu

Fotó: Papp Eszter

 

  • Ha szereted az Oltári nőt

    A kedvenc filmjeink között még akkor is találunk amerikai vígjátékot, ha nagyon szigorú szempontok szerint állítottuk össze a listát. Nos, aki nem ért egyet ezzel a kijelentéssel, az is olvasson tovább, cikkünkben ugyanis olyan amerikai filmműfajt ismertetünk, melynek darabjait képtelenség[…]

  • Fiatal költők és írók Frankfurtban

    Javában zajlik a 70. Frankfurti Könyvvásár, amelyen Magyarország, illetve a hazai fiatal költők és írók is tiszteletüket teszik. A magyar pavilon megnyitóján Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár is részt vett, aki elmondta: örömmel látja, hogy a magyar irodalom képviselői rengeteg[…]

  • Árpád-kori leleteket találtak

    Korai Árpád-kori épületeket, 14. század elején épült templom maradványait, valamint egy 13. század elejéről származó bronzkorpuszt is találtak a székesfehérvári Szent István-székesegyházban zajló régészeti feltáráson. A régészeti eredmények jelentős mértékben növelik az ismereteket, gazdagítják a város és a megszentelt hely[…]





Oldaltérkép | Impresszum | ©2018 Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft.