Közép-európaiságról a Szigligeti Alkotóházban

A közép-európai identitás meghatározásáról tartott konferenciát nemzetközileg elismert szakemberek társaságában a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete a Szigligeti Alkotóházban, május 7. és 9. között.

A The Light and Shadow of „K. und K.” – Cultural Memory in the Self-Image of Central Europe című eszmetörténeti konferencián dr. habil Kocsis Miklós, a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet igazgatója elmondta, a hasonló kutatások az utóbbi évtizedekben kevésbé vették komolyan az identitáselméletekkel foglalkozó művészetelméleti újdonságokat. Úgy véli, az intézetük egyik feladata, hogy ezt orvosolja, méghozzá azzal, hogy az identitáskutatás területén megteremti a hiányzó nemzetközi kapcsolatrendszert, amire aztán hosszú távon építhetnek.   

 

A konferencia egy sorozat része, eddig ugyanis négy hasonlót rendeztek az ország különböző pontjain, például a Pesti Vigadóban vagy éppen Pécsett, és tervezik, hogy a jövőben külföldön is szerveznek találkozót, így széles körben mutathatják be a hazai és nemzetközi kutatási eredményeket. A találkozókon eddig három tudásterület dominált: az eszmetörténet, az irodalomtörténet és a zenetörténet, „de ha a közép-európaiságra egy pillantást vetünk, látjuk, hogy  a filmtörténettel és a színházelmélettel is ki kell bővíteni a kutatásokat, például a filmes új hullámok vagy az abszurd dráma műfajának vizsgálatával” – tette hozzá Falusi Márton költő, az intézet munkatársa. Ami pedig a történelmi korszakokat illeti, számos időszak vár még átfogó feltárásra, így a jövőbeli, közép-európai identitással foglalkozó konferenciák kiemelten tárgyalhatják majd a világháborúk közötti időszakot, a szovjet megszállás idejét, Trianont, a globalizációt, a világháborús időszakot, vagy éppen az Európai Unióval kialakított kapcsolatokat. Az eddigi meghívott szakemberek között volt hidegháborúkutató, filozófus, eszmetörténész, zenetörténész, széleskörű multidiszciplináris megközelítés jellemzi tehát a munkát.

 

A konferenciasorozat korábbi állomásain elemezték már a ’56-os és a ’68-as közép-európai menekültek emigrációjának kultúráját, egy évvel korábban a Zrínyi-emlékévből inspirálódva pedig, a Zrínyi-család horvát–magyar vonalán haladva a horvát–magyar identitás problematikájának európai diskurzusát nézték meg kulturális, politikai és gazdasági szempontból. „A horvát és a magyar nép, nemzet, ország, társadalom vagy állam történeti együttéléséről, sorsközösségéről volt szó, és arról, hogy bármekkora sorsközösség is volt ez a múltban, olyan, mintha ma nem nagyon tudnánk egymásról” – fejtette ki Windhager Ákos, a kutatóintézet munkatársa, a konferencia egyik szervezője. Hasonló, nemzeti identitást megőrző és olykor önvédelmi folyamatra világított rá Matthias Funkhasuer, a Német Kodály Társaság elnöke a dél-tiroli németnyelvű iskolarendszer bemutatása során. 

 

„Elképzelhető, hogy a közép-európaiság az innen elmenekült emigránsok kulturális ideálképe? Létezik-e közép-európaiság, vagy csak az értelmiség utolsó kapaszkodója ez az Európához való tartozásba” – hangzott el a konferencia résztvevőit provokáló kérdés Petr Orság, a Palacky University cseh kutatójának szájából. Ezt a nézetet erősítette meg Vajda Barnabás, a Selye János Egyetem Tanárképző Kara dékánhelyettesének előadása, amely azt mutatta be, hogy a világ vezető politikusainak nyelvi eszköztárában aligha fedezzük fel a közép-európai kifejezést. Az előadásokból kirajzolódott az is, hogy a közép-európai gondolat kezdetben gyakorlati politikai, illetve politikai-filozófiai gondolat volt – akár a 19. század végét, akár a 20. század első felét nézzük –, mára viszont egyre inkább a művészetben, a különféle művészeti ágakban jelen levő identitásprogramok egyfajta közös fogalma ez. Például ahogy megjelenik a posztmodern prózapoetikában és verspoetikákban a közép-európaiság, az már nagyon más, mint ahogy fellelhető az Jászi Oszkár, Szabó Dezső vagy éppen Németh László gondolataiban – ahogy ezt Kovács Dávid, a Károli Gáspár Egyetem egyetemi adjunktusa összegezte. 

 

„Míg a közép-európai államok kulturális közössége, emlékezete egyfajta sorsközösségből alakult ki, nagyon keveset tudunk egymásról, különösen ami a kortárs kultúratudományos és művészeti vizsgálódásokat illeti, például az irodalom területén nagyon kevés kortárs, de nem csak kortárs cseh, szlovák, román művet fordítunk magyarra és fordítva” – mondta el ezt már Falusi Márton. 

 

Falusi Márton arról is beszélt, hogy történeti szempontból az esszé fogalma ugyanolyan átmeneti, mint a közép-európai állami létek, amely gondolattal egyúttal a konferencia kulcsfogalmát is megadta. Érdekes a párhuzam, hiszen az esszé mint műfaj a közép-európai  régió sajátossága. „A cseh, a lengyel, a magyar esszéisztika jó száz évre visszatekintő, műfajtörténetileg is elemezhető gondolat, amely nem rekedt meg sem 1945-ben, sem 1989-ben, hanem napjainkig fejlődik ez a hagyománytörténés” – mondta a szakértő.

 

  • Meghalt Sára Sándor

    Meghalt Sára Sándor, operatőr, rendező, a magyar filmművészet meghatározó alakja. A Kossuth-nagydíjjal és Balázs Béla-díjjal, valamint a Nemzet Művésze címmel kitüntetett művész több mint harminc filmben dolgozott operatőrként, és szintén több mint harminc filmet jegyez rendezőként is. A Galga menti Turán[…]

  • Bemutatkozik a finn kortárs design

    Október 10-én a Hybrid Art Space-ben Wild at Heart címmel nyílik kiállítás, ahol három installáción összesen tizenegy finn kortárs formatervező munkáit láthatjuk.Tero Kuitunen, Aamu Song, Antrei Hartikainenés Klaus Haapaniemi munkaiA finn design kiváló minőségével és megkülönböztető sziluettjeivel vált ismertté világszerte,[…]

  • Valcz® Napok

    Hogy mi a Valcz® Napok? Egy független színházi rendező, Valcz Péter brandépítő kampánya szeptember 25.–október 9. között az Rs9-ben, a Radnóti Színházban, a Jurányiban, a Trafóban, a MU-ban, a Bethlen Téri Színházban és a Szkénében.Az ezeregyéjszaka másnapján című pszichodrámát október[…]





Oldaltérkép | Impresszum | ©2019 Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft.