Barcsay Jenő a saját festőkését törte bele Buhály József művébe, de utána már nem kételkedett a művészetében

„Olyan élményeket köszönhetek a Szentendrei Régi Művésztelepen eltöltött időnek, amelyek hasonlóak a szülői ház, a gyermekkor meghatározó élményeihez” – mondta Buhály József, a művésztelepen 38 éve alkotó festő- és grafikusművész, akinek Melankólia, derű címmel a Nyíregyházi Városi Galériában nyílik nagyszabású kiállítása október 18-án. Nekünk Barcsay Jenőről, egykori mesteréről is mesélt.

 

 

Iskolai évei kötik Nyíregyházához. Milyen érzés most visszatérni a városba?

Mindig örömmel tölt el a szülőföld, a Nyírségben, Nyíregyházán való tartózkodásom, a középiskola, a kollégiumi évek, a fiatal kor romantikájának emlékezete. Ott láttam először festészeti kiállítást, ott jártam először múzeumban, vásároltam pasztellkrétákat, nem felejtem el az  ösztönös festést a kollégium kertjében, vagy a szilencium alatt a tanulótársak  rajzolásának emlékeit.

 

„Az emberbe vetett legmélyebb hit sugárzik alkotásaiból” – fogalmazott Wehner Tibor művészettörténész, amikor 2015-ben megnyitotta a 70. születésnapja alkalmából rendezett kiállítását a MANK Galériában. 

Munkásságom alatt festészetemet mindig az ember, az emberi környezet, a humánum, a szülőföld, a gyermekkor határozta meg, és ez mind mélyen beivódott, és meghatározta alkotói munkásságomat.

 

Mely alkotásai láthatók Nyíregyházán? 

A mostani nyíregyházi kiállításom több évtizedet átfogó képanyagból áll. Úgy gondolom, nem korszakok ezek, én inkább fejlődési, érési időszakoknak nevezném. Mint minden mesterember, ha szereti a munkáját, és azt évtizedeken keresztül műveli, akkor művészete érlelődik, egyszerűsödik, tartalmilag és formailag tömörödik a képteremtés törvényei  szerint.

 

Van-e esetleg a kiállítandó alkotások között olyan, amely különösen kedves a számára?

Nehéz "kedvenc" alkotást megjelölni. Olyan ez, mint egy sokgyerekes család szüleinek feltenni a kérdést, hogy melyik a legkedvesebb gyermekük? Én sem éreztem, hogy a szüleimnek volt-e kedvencük a nyolc testvérem és köztem.

 

A már említett, a 70. születésnapja alkalmából rendezett kiállításához képest milyen újdonságokat láthatunk most Nyíregyházán? 

A mostani kiállításom nagyobb merítés a munkásságomból, hosszabb távot ölel fel. Megjelennek például olyan korai munkák, amelyeket eddig nem állíthattam ki, olyan gyűjtő tulajdonai, amit a nagyközönség még nem láthatott.

 

A kiállításon Tardy-Molnár Anna, a MANK ügyvezető igazgatója is köszöntőt mondott

 

A legrégebbi tagként ma is a Szentendrei Régi Művésztelepen dolgozik. Milyen élményeket köszönhetsz a művésztelepnek?

Olyan élményeket köszönhetek a Szentendrei Régi Művésztelepen eltöltött időnek, amelyek hasonlóak a szülői ház, a gyermekkor meghatározó élményeihez. Az alkotóéveim nagyobbik  meghatározó fele ide köthető. A szentendrei környezet, a Régi Művésztelep  alkotói, a teljesség igénye nélkül Mihálcz Pál, Kántor Andor, Gráber Margit, Korniss Dezső, Barcsay Jenő és a városban élő kortársak szakmai közössége segítette elő, érlelte alkotói munkásságom kiteljesedését.

 

Magát Barcsay Jenőt mondhatja mesterének. Milyen ember volt ő, és mit tanult tőle? Különösen nagy örömmel, tisztelettel éltem meg Barcsay Jenő műtermi látogatásait, szakmai beszélgetéseinket, intelmeit. Akkor is, amikor az ő precizitáshoz szokott értelme aggódott az én göcsörtös, vastagon felhordott, repesztett képfelületem tartósságát illetően. Olyannyira, hogy bátorító ösztönzésemre, kérésemre megpróbálta lefeszíteni az általa ingatagnak vélt festéket, de beletörte a festőkésemet a festékrepedésbe. Többet nem fordult elő, hogy aggódott volna egy képfelület megmunkálása miatt. De egyébként felejthetetlen volt az  anatómiai oktatása is.

  

A kiállítás december 15-ig tekinthető meg.

  • Milliók a hajdú kultúra feltárására

    A helyi identitás, a cselekvő közösségek megerősítésére 919 millió forintot nyert a hajdú-bihari önkormányzat a Település- és Területfejlesztési Operatív Program (TOP) pályázatán. Az összeget elsődlegesen a hajdú kultúra feltárására fordítják – jelentette be Pajna Zoltán, a megyei közgyűlés elnöke a[…]

  • Jövőbe mutat az élményközpont

    Természettudományos élményközpontot avatott fel Fekete Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára november 12-én Békéscsabán. Az Ember és Környezete Természettudományos Élményközpont felszereltsége már abszolút a jövőbe mutat: többek között 3D-nyomtatással, robotikával, önvezető járművekkel, agrárbiotikával várja a diákokat.Fekete Péter kulturáért[…]

  • Emmy-díjas film az Urániában

    Az Uránia Nemzeti Filmszínház november 13-án mutatja be a 6 Emmy-díjat nyert The Violin Alone című dokumentumfilmet. A vetítés előtt rövid pódiumbeszélgetés keretében hallhatjuk a film főszereplőjét, Oláh Vilmos Liszt-díjas hegedűművészt, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának koncertmesterét, aki Szabó Péter[…]





Oldaltérkép | Impresszum | ©2018 Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft.