Szöveg, kép és dallam egysége

A budai Várban található Cseh Tamás Archívumban október 26-án tartották meg a 16. Alkotóművészeti Szalont a Magyar Alkotóművészeti Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság szervezésében. A Versek dalban című estet Tardy-Molnár Anna, A MANK Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója nyitotta meg, akinek beszédét változtatás nélkül közöljük. A Szalon vendégei Farkas Wellmann Éva költő és Radványi Balázs, a Kaláka együttes zeneszerzője voltak.

 

_D0A4551_Copy
 

A hónapról hónapra megtartott Alkotóművészeti Szalon célja, hogy közelebb hozza egymáshoz a különböző területen tevékenykedő magyar alkotóművészeket, megerősítse vagy éppen megteremtse köztük a kapcsolatot. Az esteknek a budai Várban, az Úri utca 54–56. alatt található Mailáth-palota, azon belül is a Cseh Tamás Archívum ad otthont, a Szalon így általában egy filmes összeállítással kezdődik, amelyet Hanák Gábor, a Cseh Tamás Archívum alapítója készít. Nem volt ez másként az október 26-án megtartott 16. Alkotóművészeti Szalonon sem. A Versek dalban című est vendégei Farkas Wellmann Éva költő, a Bárkaonline irodalmi portál szerkesztője és Radványi Balázs, a Kaláka együttes zeneszerzője, zenésze voltak, akikkel ezúttal is Mirtse Zsuzsa, a MANK Nonprofit Kft. művészeti tanácsadója beszélgetett. Az archívum igazgatójának filmes válogatása az 1956. október 23-ai eseményekről emlékezett meg.

Az estet Tardy-Molnár Anna, a MANK Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója nyitotta meg, akinek beszédét változtatás nélkül közöljük.

 

_D0A4844_Copy
Tardy-Molnár Anna, a MANK ügyvezető igazgatója (jobb oldalon), a két művész (bal oldalon)
és Mirtse Zsuzsa (középen)

 

Tisztelt Hölgyeim és Uraim, kedves Vendégeink!

 

A MANK – Magyar Alkotóművészeti Nonprofit Kft. nevében sok szeretettel és tisztelettel köszöntöm Önöket ma esti találkozónkon. Zsuzsa nagyon trükkös címet adott a mai beszélgetésnek: Versek dalban. A cím megfogalmazása alapján úgy tűnhet, hogy különleges, a szokottól eltérő módon találkozunk ma versekkel. De ne dőljünk be Zsuzsa fondorlatainak, hiszen ez koránt sincs így. A Versnek, sőt, magának a nyelvnek egyik legalapvetőbb tulajdonsága a dallama és a ritmusa, sajátos zeneisége.

 

Két olyan kiemelkedő alkotóval tölthetünk ma el néhány órát, akik a legautentikusabban tudnak minket beavatni a szavak, dallamok, ritmusok világába. Farkas Wellmann Éva költő idén megjelent Parancsolatok című kötete a Tízparancsolat által ihletett 10 verset adja közre CD-melléklettel és Ferencz Zoltán kiváló grafikáival. Szöveg, kép és dallam olyan egymást kiegészítő elegyet hoz létre, mely nemcsak hozzásegít minket a befogadáshoz, de elmélyíti és még maradandóbbá teszi az élményt.

 

S ha már marandóról beszélünk! Egy fontos ténnyel szembe kell néznünk: az elmúlt évtizedekben kiveszett a memoriter az iskolai oktatásból. Az én generációm lényegesen kevesebb verset tud felidézni, mint szüleink. Mégis, számtalan vers kúszott a lelkünkbe és a fejünkbe a megzenésített verseken keresztül. Radványi Balázsnak és a Kaláka együttesnek megszámlálhatatlanul sok verset köszönhetünk. Életműve, életművük nélkül egészen biztosan kevesebbekhez jut el Kányádi Sándor életműve, vagy éppen Varró Dániel versei. Ez az, ami miatt a Radványi Balázshoz hasonló dalnokoknak hatalmas felelőssége és nagyon fontos szerepe van: kulcsot adnak mindannyiunk kezébe, hogy hozzáférhessünk, vagy visszafoglalhassunk egy elfeledett területét kultúránknak, irodalmunknak.

 

Kányádi Sándor fogalmaz így a Kaláka zenekarról: „Elegáns, más muzsikusokkal össze nem téveszthető zenei tálcán nyújtja a verset a hallgatóknak. Nem ráerőszakolják a maguk szerzeményeit, hanem kimuzsikálják a Gutenberg óta könyvekbe száműzött, „szív-némaságra” született s ítélt versekből a maguk olvasata szerinti „eredeti dallamot”.” Kányádi szív-némaságában megbújik egy fontos tényező: kell, hogy szülessenek szívbéli versek. Felszínes világunkban létfontosságú az a munka, melyet Farkas Wellmann Éva végez: kell, hogy szülessenek ne csak szép, de a szó etikai értelmében is vett jó versek is, amik dalba kívánkoznak.

 

Költészet és Zene így talál ismét egymásra, és meggyőződésünk, hogy autentikusabb helyen nem lehetne ezt az egymásra találást, ezt a Kányádi által kimuzsikálásként aposztrofált kiteljesedést ünnepelni, mint itt a Cseh Tamási életművet őrző és éltető Archívumban.

 

Köszönjük, hogy elfogadták a meghívásunkat és mindannyiuknak tartalmas perceket kívánok a ma estéhez.

 

A Versek dalban című 16. Alkotóművészeti szalonról készült beszámolónk A zenész és a költő találkozása című cikkünkben olvasható.

 

  • A Csárdáskirálynővel indul az Operettszínház új évada

    A jövő évadot a Csárdáskirálynő bemutatójával nyitja a Budapesti Operettszínház, ahol a 2019/20-as szezonban a János vitéz és a Mohács 1526 című produkciót is színpadra állítják a rendezők.Kiss-B. Atilla, a Budapesti Operettszínház főigazgatójaKálmán Imre művének próbafolyamata május 21-én kezdődik, a[…]

  • Így költözik a Néprajzi

    A Néprajzi Múzeum 2021-ben elfoglalhatja új épületét. Az intézmény jelenleg nem látogatható, az ott dolgozók azonban nem tétlenkednek.Fotó: 24.hu/Berecz WalterA Néprajzi Múzeum mai épületét nem csak nagyszabású tárlatai miatt ismerik szerte a világon. A múzeumpalota impozáns belső terei megjelentek többek[…]

  • Magyar szerzők az idei varsói nemzetközi könyvvásáron

    Simon Márton, Pályi András és Berta Zsolt mutatkozik be a szerdán kezdődő varsói nemzetközi könyvvásáron, amelyen a magyar irodalom klasszikusai, Krúdy Gyula és Márai Sándor műveinek új lengyel fordításait is bemutatják.Az ötnapos könyvvásáron 27 ország kiadói mutatkoznak be, a díszvendég[…]





Oldaltérkép | Impresszum | ©2019 Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft.