A rock and rolltól az irodalomig

A budai Várban található Cseh Tamás Archívum patinás falai között november 16-án rendezték meg a 17. Alkotóművészeti Szalont a MANK Nonprofit Kft. szervezésében. Az est fővendége Berta Zsolt Márai Sándor-díjas író, dalszerző volt. A zenészként is ismert íróval Mirtse Zsuzsa, a MANK Nonprofit Kft. művészeti tanácsadója beszélgetett.

 

 

A vendégeket Matiszlovics Tibor, a MANK szolgáltatási igazgatója köszöntötte, aki elmondta, hogy régen olvasott olyan sodró lendületű regényt, mint Berta Zsolt legnépszerűbb kötete, a Kalef. „Könnyű volt érzelmileg kötődni ehhez a műhöz, hiszen olyan alapvető emberi dolgokról beszél egy elhíresült galeri perén keresztül, mint a szerelem, a becsület és az árulás.”

  

Az író a Jancsiszög című regénnyel robbant be az irodalomba 2008-ban, 2010-ben a Visszajátszás című regénnyel jelentkezett, 2014-ben pedig megjelent a Kalef, amely „mindent vitt”: a Moszkva téri Kalef galeri története olyan sikert aratott, hogy kétszer is újranyomták, éppen a napokban jelent meg a harmadik kiadása. Utána még egy kötet napvilágot látott, Recept címmel. Ez a kötet novellákat tartalmaz, ahogy az alcímben szellemesen megfogalmazza a szerző: zónaregényeket. Berta Zsolt könyvei – olvasásválság ide, könyvpiaci válság oda – elfogynak. 

 

„Ezek a történetek megvannak bennem” 

Berta Zsolt viszonylag későn indította el irodalmi pályáját, de utólag sem tartja haszontalan időszaknak az írás szempontjából kimaradt éveket: fiatalon ösztönösen szívta magába az életet. Mondhatnánk azt is, hogy élményanyagot gyűjtött későbbi írásaihoz, de nem tudatosan tett így. Többször is hangsúlyozta, hogy ösztönös írónak tartja magát. Gyerekkora, tinédzserkora nem volt mentes a kalandoktól, fordulatoktól: változatos színhelyek, nevelési vagy nem-nevelési módok, társaságok határozták meg fiatalkorát – szinte kincsesláda ez egy prózaíró számára. Mások történeteit is szívesen fogadta be, hordozta, majd nevelte írássá magában.

 

 

„Mesélő voltam világéletemben, csak más helyszíneken tettem, nem az irodalmi életben. Közel negyven éves voltam, amikor azt gondoltam, hogy azt a rengeteg történetet, ami a fejemben van, megpróbálom leírni.” 

 

Az első kísérlet, a Jancsiszög című regény olyan sikeres lett, hogy különdíjat nyert a Magyar Napló Kiadó irodalmi pályázatán. Ez volt az a fordulópont életében, amely elindította az írói pályáján. Berta Zsolt történetekben, „sztorik” által mutatja meg a világot, hőseit. De nem ítélkezik, nem minősít, csak megmutat karaktereket, helyzeteket, cselekvéseket.Fontosnak tartja, hogy a történetei szórakoztatók, érdekesek legyenek, hogy ne legyen fáradság olvasni őket. Nem akart sosem mindentudó regényíró lenni, nem akart bölcselkedni, moralizálni; abban hitt mindig, hogy egy igazán izgalmas történet kitermeli a saját üzenetét. Szereplői között nincsenek egyértelműen szuperjó és elvetemülten rossz hősök, esendő szereplőit megértéssel, szeretettel és humorral tudja ábrázolni. E sok helyén és pontján beteg világot szeretné megmutatni, de nem állít fel diagnózist, csak a tüneteket tárja fel. 

 

Az estet felütéseként Berta Zsolt eljátszott egy dalt, amelyet Cseh Tamás emlékére írt. 

 

A Jancsiszög a 80-as években játszódik, az író fiatalságának az időszakában, felvállaltan sok személyes elemet is tartalmazva. Ezt a kötetet tartja az ő íróiskolájának. Aztán elkezdte foglalkoztatni édesapja története, aki a Kalef galeri perének volt harmadrendű vádlottja 1962-ben. A per is izgalmas téma volt a számára, édesapja történetét is elég kalandosnak tartotta – elhatározta, hogy megírja ezeket az éveket, ezzel mintegy megteremtve a Jancsiszög előtörténetét. Annak az előző generációnak, az apák generációjának a regényét akarta megírni, akik fiatalon rocabilly-t hallgattak, Elvis Presley-t imádtak, Coca Coláról ábrándoztak és csajokat hajkurásztak, majd az életük beletorkollt a titkosszolgálat által összehozott perbe, amely életeket bélyegzett és nyomorított meg. Így tulajdonképpen kettős családregényt tarthat a kezében az olvasó.

 

Az est során nemcsak alkotói, mesterségbeli kérdésekről folyt a beszélgetés, hanem a felolvasott regényrészletek kapcsán olyan kérdésekről is, mint hogy hol húzódik a szabadságvágy és a szabadosság vágya közötti érzékeny határvonal, a lázadó kamaszok hogyan tudnak – vagy hogyan nem tudnak – azonosulni a felnőtté válás kényszerű velejáróival: a felelősségérzettel, az elvárt megkomolyodással. Hogyan sorvadnak el kapcsolatok, ha nem tudják megőrizni a játékosságot, a frissességet, vagy ha az egyik fél nem tud és akar megkomolyodni, hanem a lelke mélyén örök kamasz marad. Az est második felében a dalszerző Berta Zsolt is megmutatkozott: legfrissebb dalaiból hozott válogatást. A dalok a Cseh Tamás Archívum falai között különös erővel szólaltak meg. 

 

Az est különlegességeként képzőművészeti csemegét is kínáltak a szervezők: eljött Mónus Viktor grafikusművész is, aki Berta Zsolt második regényének a borítógrafikáját készítette. Így a képzőművészet is helyet kapott harmadik művészeti ágként, az összművészet jegyében. Mónus Viktor több különleges hangulatú és témájú képét is megtekinthették a vendégek egy alkalmi kamarakiállítás formájában.  

 

Mirtse Zsuzsa

  • A magyar animáció új nemzedéke Berlinben

    A magyar animáció új nemzedékének munkáiból mutatott be válogatást a 69. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál (Berlinale) alkalmából a német fővárosban működő magyar kulturális intézet, a Collegium Hungaricum Berlin (CHB) csütörtökön.A CHB régi törekvése, hogy a magyar kultúrát nemzetközi összefüggésekbe ágyazva mutassa[…]

  • Áder János felavatta a Nemzeti Táncszínház új épületét

    Áder János köztársasági elnök péntek este felavatta a Nemzeti Táncszínház új épületét a fővárosi Millenáris parkban a Budapest Táncfesztivál nyitógáláján.Fotó: MTI/Máthé ZoltánAz államfő felidézte: csaknem 18 éve, 2001-ben a döntéshozókban felmerült, hogy a tánc közössége és közönsége Magyarországon elég nagy[…]

  • Derkovits-ösztöndíjasok kiállítása a Műcsarnokban

    Megnyílt pénteken a 2019. évi Derkovits Gyula képzőművészeti ösztöndíjasok pályázati kiállítása a budapesti Műcsarnokban. A Derkovits-ösztöndíjakat Fekete Péter, az Emmi kultúráért felelős államtitkára és Tardy-Molnár Anna, a MANK Magyar Alkotóművészeti Nkft. ügyvezetője adta át.Kis Judit munkájaFekete Péter a megnyitón emlékeztetett,[…]





Oldaltérkép | Impresszum | ©2019 Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft.