Jónás és a cet a Hódmezővásárhelyi Művésztelepen

 

Kulcsár Írisz szobrászművész PANnOnRÁMA című kiállítása november 23-tól várja a látogatókat a Hódmezővásárhelyi Művésztelepen, ahol néhány korábbi táj-élmény relief mellett, amelyek főszereplői hazai tájak panorámái, egy új, igen meghökkentő, a teret betöltő szobor is helyet kapott.

 

“A nagy bálna és utasának együttese számomra a mai kor sorsát beteljesíteni vágyó ember alakját szimbolizálja” – mondta el a kiállítás legmeghatározóbb eleméről a művész. “Munkáimban leginkább a tartalmi és formai ellentétpárok foglalkoztatnak, a törékeny emberalak itt is szemben áll a bálna nagy, súlyos, félelmetes figurájával. A „szörny” ugyanakkor emberi, isteni jegyekkel is fel van ruházva, hiszen a rabságban tartó állat védelmező oltalom is egyben, ami sorsbeteljesítő szerepet is betölt” – tette hozzá.  

 

Kulcsár Írisz szobrászművész

 

Jónás és a cet modernkori feldolgozása hagyományos szobrászati eszközökkel és anyagokkal valósult meg festett platán, fenyő és bükkfából, festett üveg betéttel. A keresztény kultúrkörből kiemelt bibliai jelenet embere Kulcsár Írisz szerint a saját kétségeinek, vívódásainak rabja. Nem véletlenül tekint azonban felfele a korlátok közé szorult figura, a cet légzőnyílásán keresztül ugyanis kitárul számára a világ, ugyanott, ahol beszűrődik az Isteni reménysugár fénye is. 

 

Jónás és a cet

 

A formai és tartalmi ellentétpárok egymást kiegészítő harmóniája, illetve feszültsége foglalkoztatja a művészt, aki esetenként ezt az anyagválasztással is kiemeli, hangsúlyozza. Például a magastüzű kerámiából készült Tavirózsás tál lebegő, úszó, könnyednek tűnő ornamense rozsdásított vaslemezből lett kialakítva, egy olyan tálban, ahol a víz csupán illúzió, képzeletünk játéka. 

Kulcsár Írisz témaválasztását mindig az adott hangulata, illetve életélményei határozzák meg. Egyedi kérdésfelvetésekkel, problémákkal, mindig új technikai kihívásokkal találja szemben magát. “Számomra a szobrászat a formák szeretetét, energiaáramlást, feltöltődést, értékmegőrzést és felelősséget jelent” – jellemzi a folyamatot a szobrászművész. Ha pedig a közönség tagjai nyitottak ezekre a tartalmakra, az újra, ők maguk válnak a műalkotás megteremtőivé, így visszafelé hatva a műalkotás megteremti a szobrászt, aki addig voltaképpen nem létezett, csupán közvetítője volt a kapott energiáknak. 

 

 

Kulcsár Írisz a Magyar Képzőművészeti Egyetem szobrász szakán tanult, állított már ki többek között Nyíregyházán, Szentendrén, Budapesten és Pécsen is.

 

A kiállítás 2018. december 15-ig tekinthető meg előzetes egyeztetést követően. A látogatók jelentkezését a következő emailcímre várjuk:  Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

  • Megjelent magyar értelmező kéziszótár hetedik kötete

    Czuczor Gergely és Fogarasi János nyelvtudományi munkásságáról megemlékező konferenciát szervezett a Magyar Nyelvstratégiai Intézet, melyet dr. Latorcai Csaba, az Emberi Erőforrások Minisztériumának közigazgatási államtitkára nyitott meg. Az eseményen bemutatták a Czuczor–Fogarasi A magyar nyelv szótára hetedik kötetét.Az államtitkár beszédében felelevenítette[…]

  • A felújított Örökbefogadás a Berlinalén

    Mészáros Márta Örökbefogadás című alkotása egyike lesz annak a hat, digitálisan felújított filmnek, amelynek világpremierjét a 69. Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon tartják. A filmeket a Berlinale Klasszikusok szekcióban mutatják be.Fotó: filmhuMészáros Márta az első női rendező volt, aki Örökbefogadás című filmjével[…]

  • Négy rendező, egy Tragédia

    Négy rendező és harminc színész munkája egyetlen előadásban – és ez még csak az első rész, jövőre jön a folytatás. Az ember tragédiája 1. bemutatásával a székesfehérvári Vörösmarty Színház társulata a 200 éves magyar nyelvű színjátszás előtt tiszteleg.Fotó: Katkó TamásAz[…]





Oldaltérkép | Impresszum | ©2018 Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft.