Újraindult a Szentendrei Régi Művésztelepen az élet

Összesen 14 művész vehette át Halász János kultúráért felelős államtitkártól április 1-jén a sikeresen pályázó művészek közül a Szentendrei Régi Művésztelep műtermeinek kulcsait. A nagybányai festőiskola hagyományait ápoló telepen kedvezményesen vehetik birtokukba a termeket, egy-egy művüket pedig a MANK számára ajánlják fel, amely azokat időről-időre közgyűjteményeknek adja kölcsönbe.

 „A műterem lelke a fény, fontos ugyanis, hogy megfelelő módon világítsa meg a vásznat” – mondta el Halász János, aki a kulcsok átadásával – ahogy fogalmazott – nem csak azokat, hanem a fényt, azzal pedig a magyar művészet előtt álló perspektívát is átadta. A művészek egy-egy alkotásaikat állami intézményeknek ajánlják fel, így a magyar művészeti élet kollekcióit gyarapítják ebben a formában is. Az államtitkár szerint tatoznak azzal az országnak, hogy támogatják a kortárs festészetet, ezért is adják át az egyhektáros Duna partot. A szentendrei művésztelep az állam 200 milliós támogatásával nyílik meg, abba pedig 14 művész költözik be április 1-jétől.


A történelem viharai 1920-ban a nagybányai művésztelepet a magyar határon túlra sodorta, 1926-ban azonban jelképes összegért, egy pengőért bocsátotta a város a szentendrei területet a művészek rendelkezésére, mely a szeptemberben befejeződött felújítást követően régi fényében ragyog – a Magyar Mecénás Programra pályázók közül pedig többen be is költözhetnek a modern műtermekbe.

Hornyák Tibor, a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. (MANK) ügyvezető igazgatója a szervezet múltjáról elmondta: történelme a 20. század elejéig vezethető vissza, hiszen már a második világháború előtt működtek művészeti alapok, megteremtve a művészeti mecenatúra alapjait. A munkát később átvevő szovjet alap minden művész munkáltatójává vált, és habár így létbiztonságot nyújtott nekik, egyúttal közveszélyes munkakerülőknek tartotta őket – ezzel pedig az alkotás szabadságát vette el. A rendszerváltást követően 1992-ben a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány reformálta meg a rendszert, a 90-es években azonban jelentős veszteségek érték, és bebizonyosodott, hogy a modern kor kihívásainak nem tudott megfelelni, szerepét nem tudta megtalálni. Ebből az okból a kormány 2012-ben új szervezet, a MANK tulajdonába adta át a hétmilliárd forint értékű ingatlanvagyont. Szentendrén az elmúlt negyven évben nem volt még akkora fejlesztés, mint az utóbbi négyben – tette hozzá.

A lépéssel párhuzamosan a kormány döntött a Magyar Művészeti Akadémia feladatainak, jogköreinek kiszélesítéséről: az MMA, mint köztestület, a művészet közkinccsé tételéért felel, az Nemzeti Kulturális Alap (NKA) a hazai és határon túli kultúra finanszírozását oldja meg, míg a MANK az alkotóművészetet szolgálja, a szentendrei mellett a szigligeti, a kecskeméti, a zsennyei és a hódmezővásárhelyi alkotóházat is fenntartja.

A MANK bonyolítja le továbbá az állami művészeti ösztöndíjakat, többek között a Fischer Annie zenei előadó-művészetit, illetve a Derkovits-ösztöndíjat. A lektorátus beolvadásával továbbá például köztéri szobrokról adnak ki szakvéleményt.  A Magyar Mecénás Program segítségével négyezer művész és húsz társadalmi szervezettel tart fenn kapcsolatot a MANK, de gondozásában jelenik meg például a Kultúra.hu online kulturális magazin is, valamint technikai és pénzügyi lebonyolítója a Velencei Biennálénak. A MANK 33 állami kulturális intézmény közös energetikai beszerzését hajtja végre, csökkentve az egyes intézmények rezsiköltségeit. Felelősen kezeli az állami támogatással megindult felújításokat: a Szentendrei Régi Művésztelep 12 művésztereméhez évtizedek óta nem nyúltak, a mostani fejlesztéssel azonban például új tetőt, illetve szigetelést kaptak a lakások, új színeiben pompázik a kert. A központi épületben egy 170 négyzetméteres kiállítóhelyet is kialakítottak.

 

Hornyák Tibor elmondta: az NKA támogatásával hamarosan, júniusra elkészül a zsennyei és a szigligeti alkotóház, a szükséges források körvonalazódásával pedig a hódmezővásárhelyi, a kecskeméti és a hédervári alkotóházak felújítása is elindulhat.

Dietz Ferenc polgármester elmondta: a város nagy büszkesége a Szentendrei Régi Művésztelep: itt alkotott például Jeges Ernő, aki a művészeti élet könyvébe nagy betűkkel írta be a nevét. Elmesélte: amikor 2006-ban polgármester lett, a művésztelepen szomorú látvány fogadta.

 

Beköltözők

Aknay János Kossuth- és Munkácsy-díjas festőművész – Hollósi Simon Műterem

Antal Balázs Derkovits-ösztöndíjas képzőművész – Szentendre Csoportos Műterem

Baksay József Munkácsy-díjas festő- és grafikusművész – Bánovszky Miklós Műterem

Balázs József Tamás – Derkovits-ösztöndíjas – Szentendre Csoportos Műterem

Bereznai Péter Munkácsy-díjas autodidakta képzőművész – Bánáti Sverák János Műterem

Bojti Márton képzőművész – Paizs Goebel Jenő Műterem

Krizbai Sándor Munkácsy-díjas festő- és grafikusművész – Heintz Henrik Műterem

Nagy Barbara képzőművész – Rozgonyi László Műterem

Pető Barna festő- és grafikus művész – Jeges Ernő Műterem

Podmaninczky Ágnes festőművész – Pándy Lajos Műterem

Soós Kata Derkovits-ösztöndíjas festőművész – Nagybánya Csoportos Műterem

Buhály József festő- és grafikusművész – Kecskemét Csoportos Műterem

Csáki Róbert festőművész – Ónody Béla Műterem

Keresi Nemere Derkovits-ösztöndíjas képzőművész – Nagybánya Csoportos Műterem

  • Milliók a hajdú kultúra feltárására

    A helyi identitás, a cselekvő közösségek megerősítésére 919 millió forintot nyert a hajdú-bihari önkormányzat a Település- és Területfejlesztési Operatív Program (TOP) pályázatán. Az összeget elsődlegesen a hajdú kultúra feltárására fordítják – jelentette be Pajna Zoltán, a megyei közgyűlés elnöke a[…]

  • Jövőbe mutat az élményközpont

    Természettudományos élményközpontot avatott fel Fekete Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára november 12-én Békéscsabán. Az Ember és Környezete Természettudományos Élményközpont felszereltsége már abszolút a jövőbe mutat: többek között 3D-nyomtatással, robotikával, önvezető járművekkel, agrárbiotikával várja a diákokat.Fekete Péter kulturáért[…]

  • Emmy-díjas film az Urániában

    Az Uránia Nemzeti Filmszínház november 13-án mutatja be a 6 Emmy-díjat nyert The Violin Alone című dokumentumfilmet. A vetítés előtt rövid pódiumbeszélgetés keretében hallhatjuk a film főszereplőjét, Oláh Vilmos Liszt-díjas hegedűművészt, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának koncertmesterét, aki Szabó Péter[…]





Oldaltérkép | Impresszum | ©2018 Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft.