Az ösztöndíjasok beszámoló kiállítására hagyományosan minden év tavaszán kerül sor, amikor az előző éves ösztöndíjasok bemutathatják munkájukat. A 2019-es évfolyam beszámoló kiállítása sajnos a koronavírus-járvány miatt elmaradt a tavalyi évben, azonban a bemutatkozás a nagyközönség előtt egy nagyon fontos és pótolhatatlan lehetőség az ösztöndíjasok számára. Éppen ezért is döntöttünk a tárlat online megrendezése mellett, bízva abban, hogy így még több ember megismerheti a művészek munkásságát.

Az ösztöndíjas beszámoló kiállítás egy rendhagyó kiállítási forma, hiszen a legtöbb csoportos kiállítástól eltérően a művészek és a bemutatott alkotások nem egy előre elképzelt koncepció szerint kerülnek összeállításra. A művek nem egy téma vagy gondolat köré csoportosulnak és nem beszélhetünk kurátori válogatásról sem. A művészeket egyetlen dolog köti össze: azonos évben nyerték el a Kozma Lajos-ösztöndíjat. Leszámítva, hogy a kiállításon szereplő művek mind egy időszakban készültek, a művészek külön utakon járnak, eltérő területeken dolgoznak, különböző műfajban és különböző anyagokkal dolgoznak. Kiemelendő még, hogy olyan szempontból sem klasszikus csoportos kiállításról van szó, hogy a tárlaton az egyes művészeknek nem autonóm műtárgyai, hanem sok esetben kísérletezései, egy projekt darabjai vagy épp egy-egy sorozata kerül bemutatásra. Az ösztöndíjas beszámoló kiállítások között az iparművészeti kiállítás ilyen szempontból is sajátos: az alkotók egész évet kitöltő projektjét követhetjük végig, sokszor az inspirációs forrástól kezdve a kísérleteken át a végeredményig.

Ennek ellenére, még ha utólagos koncepció nem is húzható a bemutatott alkotások köré, mégis felfedezhetünk hasonló gondolatokat és törekvéseket, amelyek az ösztöndíjasokat foglalkoztatták 2019-ben. Ilyen például az anyaggal való kísérletezés, az anyag megújítása, ami kivétel nélkül minden ösztöndíjas munkája esetében fontos szerepet kapott. Mégis kiemelhető közülük Gspann Zsuzsa rendhagyó anyagból készült táskakollekciója és Kelemen Dóra strukturális ruhái. Különösen foglalkoztatta az ösztöndíjasokat a környezettudatosság és a fenntarthatóság, több alkotó projektjében kiemelt szerepet kapott a téma. Dénes Petra bőrhulladékból készült cipőtalpjai és körforgásban gyártható lábbelijei, Németh Ninetta kombucha gombából „tenyésztett" bevásárlószatyra és Zala Zsófia növényi hulladékból készült tárgyai mind a környezetvédelem és a zero waste jegyében születtek. Az online kiállításon bemutatott kerámiák két szemléletet reprezentálnak: Herter Kata növénytartói a funkcionalitás és az esztétika egyensúlyára törekszenek, míg Andrási Edina fényszobrai és Ruzicska Tünde térobjektjei a képzőművészet és az iparművészet határán mozognak, funkciójukat részben vagy egészen elvesztve szoborként működnek. Kiemelhető irányvonal még az anyagban a klasszikus újragondolás, ami Szilágyi Sarolt Tekla zománcképeinek esetében egy bizánci hagyományokhoz visszanyúló műfaj újragondolását jelenti, Tengely Nóra ékszerei pedig az ékszerművességben használt klasszikus anyaghasználatot és az anyagok szerepét, funkcióját gondolják újra. Az ösztöndíjas iparművészek egyéni projektjükben tehát mind progresszív gondolatok mentén alkotnak, törekedve arra, hogy aktuális problémákra próbáljanak választ adni és az általuk létrehozott tárgyak innovatívak és kortársak legyenek.

Kiállító művészek:

Andrási Edina, Dénes Petra, Gspann Zsuzsa, Herter Kata, Kelemen Dóra, Németh Ninetta, Ruzicska Tünde, Szilágyi Sarolt Tekla, Tengely Nóra, Zala Zsófia

 A kiállítás kurátora: Pataki Petra művészettörténész