Almásy Ivor Kihagyottak gyülemlése című műegyüttese fa nyomóformák feldarabolása és újraszerkesztése révén jött létre. A hangsúly a dúcok újrahasznosításán volt, eltávolodva azok, mint "másodlagos tárgyak" eredeti funkciójától. A tárgyak által hordozott képi tartalmak az újrarendezés folyamán a korábbitól eltérő jelentésbeli társulásokat eredményeztek. A motívumokban a távol-keleti, elsősorban japán képi kultúra elemeinek idézetei és európai szakrális témákra visszavezethető formaredukciók ismerhetőek fel. Mindezek közös forrása a gyermekkor vizuális és tárgyi emlékeire vezethető vissza.