Ruzicska Tünde tárgysorozata a képzőművészet kapujában áll, plasztikái a funkcionalitást teljes egészében elhagyták és autonóm objektekként, térinstallációként működnek. A művész célja olyan tárgyak megalkotása volt, amelyek kiegészítik a teret és művészeti értéket, vizuális élményt nyújtanak. A sorozat nem véletlenül viseli tehát a „Genius loci: a hely szelleme" címet, a plasztikák a hely szellemének gondolatkörében teljesednek ki és ennek ismeretében értelmezhetőek.
Mégsem szobrokról beszélünk azonban, hiszen az objektek nézetei változtathatóak, variábilisak, ami ritkán mondható el egy klasszikus értelemben vett szoborról.  A tárgyak formavilága az organikus és a geometrikus formák ellentétére épül, a vízszintes és a függőleges irányokkal játszik, a relief és a körplasztika határait feszegetve. A kerámiatárgyak a szalagfelrakás módszerével készültek, kézi formázással. A szögletes formák miatt az anyagba samott és papírpép is került, ezzel biztosítva a koncepció megvalósíthatóságát.