Süveges Rita munkásságában a festészet és a művészeti kutatás egymást kiegészítik. A festmény médiuma azokat a tudásformákat kelti életre, amelyek nem a racionalitáson, hanem az intuíción, érzékelésen, érzelmeken, hagyományokon keresztül csatornázódnak ki a szubjektumból.

Hat darabból álló képsorozata az energiaelőállítás mezőgazdasági termelésre gyakorolt hatásaival foglalkozik. A megújuló energiatermelés egyik kétes ígérete a biomassza, amely átalakítja országunk földhasználatát is. A napraforgó, a repce, a szója, az energiafű, az akác stb. termesztése monokultúrákhoz, ezáltal a biodiverzitás csökkenéséhez és a mezőgazdaság további iparosodásához vezet, miközben a környezetre és a klímaváltozásra sincs egyértelműen jó hatással. A biomassza-növények 3D-modelljei alapján készült festmények mellé az agrobiznisz jelszavait helyezte, mint a bioforradalom (biorevolution), a bioüzemanyag (biofuel), a természetalapú megoldások (NBS) stb. A munkákkal arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy a biotechnológia vállalati marketingje valójában milyen megoldásokat alkalmaz, hogy zöldre fesse kártékony gyakorlatait.

A növények 3D-modelljei, amelyek a festmények számára alapul szolgáltak, szemléletesen képezik le az ipari mezőgazdaság reduktív szemléletét, amelynek jelszava a tökéletes hatékonyság, jelképe pedig az intenzív megművelésű monokultúra. Ebbe a termelési módba nem férkőzhet bele a természet kiszámíthatatlansága: a monokultúra növényeinek közössége éppen annyira (nem) változatos, mint egy 3D-modellező programban, egyetlen növénymodell sokszorosításából generált szántóföld. A szürke képfelek autókarosszéria felirataiként mutatják be a fenti csillogó jelszavakat. A kék szín, amely a kék fényt testesíti meg, a digitális képernyők, a ledlámpák, tehát a mesterséges fény színe, a digitális technológia szimbóluma.

A sorozat címe, a Kék forradalom a mezőgazdaság 1960-as években lezajlott technológiai ugrásának elnevezéséből, a Zöld Forradalom 21. századi továbbgondolásából ered.