A mesterséges intelligenciától a csodakamráig: a kortársékszerek
#Kortárs+Tudás művészeti ismeretterjesztő sorozat – 1. rész
Ékszert szinte mindenki visel, de vajon tudjuk is, hogy mit közvetítenek rólunk? A tárgyak mindegyikének története van, ami nemcsak önmagukról, hanem rólunk is mesél. Lágy vonalak és robosztus geometrikus formák, matt high tech design, neon színek vagy éppen finom pasztelek között lavíroznak az ékszerek tervezői, akik közül egyesek az anyagkísérleteikkel tűnnek ki, mások a narratív szálon mozognak, és az üzenet számukra a legfontosabb.
Mi a MANK-nál is igyekszünk kortársékszer-kiállításainkon széles spektrumon bemutatni a magyar ötvösművészetet, a hagyományosnak mondható anyagtársításoktól a kiterjesztett valósággal operáló ékszerekig sok mindent láthattatok és láttok is még nálunk. Van ugyanis, aki a hagyományosabb irányt képviseli, más kicsit extrémebb anyagtársításokkal vagy koncepcióval dolgozik.
Nem is gondoltad volna, hogy mikből készülnek ékszerek!
Dés-Kertész Dóra Please do not touch című ékszerét szándékosan annyira törékeny anyagból készítette el, hogy a viselése szinte lehetetlen. Sokkal inkább installációként fogható fel, ahogyan Neuzer Zsófia Tartarus című szénből készült nyaklánca is. Huber Kinga Barátság című munkája pedig egy gesztusszerű cselekvést imitál, két kisujj fonódik egymásba általa. Az ujjékszernek nevezett műfajban készült ékszer nem egy mindennapokban hordható darab, hanem egy bizonyos szituációban vehető fel, ami lehet, hogy csak néhány pillanatig tart.
Neuzer Zsófia Tartarus című munkája szénből készült
Rólam mesél az ékszer?
Rólunk, környezetünkről. Néha mesél, néha tükröt állít, máskor kérdez. A kortárs ékszer megkérdőjelezi a testhez való viszonyt, néha provokatív módon, néha a hagyományokat ledöntve, olykor pedig a fizikai határokat feszegeti. Ez a széles spektrum mindennapokban hordható ékszerektől kezdve egészen az installációként működő műtárgyként létező darabokig terjed. Összeér az iparművészet és a klasszikus értelemben vett képzőművészet. A ÚjMűhely Galériában rendezett kiállításokon és vásárokon a paletta széles kínálatával találkozhattatok már eddig is, olyan tervezőkkel, akik rendszeresen nemzetközi kiállításon és pályázaton mérettetik meg magukat.
Na jó, de hogy jön például a kiterjesztett valóság az ékszerekhez?
Nem kell hozzá más, csak egy telefon. Meg persze az ékszer és a hozzá tartozó applikáció, hogy például tigrisek szájából törjenek elő különféle drágakövek. Varga Gergő és Birkás Mona közös munkáját már mi is megmutattuk a szentendrei Fő téren található ÚjMűhely Galériában rendezett Dialógusok – Polilógusok című kiállításon.
Azt is elmondjuk, kikre érdemes itthon figyelni! Ráadásul az áraik is megfizethetőek!
Juhos Janka ékszerei igazi unikumnak számítanak a hazai piacon. A 2010 óta létező márka karakteres, de mégis könnyed darabokkal jelentkezik szezonról szezonra, és ezek az elmúlt néhány év során New Yorkban, Helsinkiben, Párizsban, sőt Moszkvában is bemutatkoztak. Készült már a JUJJ műhelyében fémlemezre kasírozott leheletvékony bükkfahártyával borított, látványos gallérszerű nyakék, valamint karkötő, de hatalmas organikus gubókra emlékeztető, fémszálakból álló kollekció is.
Roskó Mária – aki ráadásul amellett, hogy ékszertervező, a MANK művészeti tanácsadója is – Japánban, Németországban és Budapesten a Budai Rajziskolában tanult ötvösséget, ékszerdesignt. Munkái Japánban, Hong Kongban és Európában szerepeltek kiállításokon. Ékszerei megalkotásakor modern szemlélettel kombinálja a hagyományos technikákat, poétikus jelleggel és metaforikus látásmóddal ötvözve azokat, amely előzetes irodalmi és nyelvészeti tanulmányaiból táplálkozik.
Roskó Mária, Bábel tornya – Én, te, ő, mi, ti, ők, nyaklánc, 2018
Lőrincz Réka eredetileg nem is az Iparművészeti Egyetemre, hanem a Képzőművészeti Egyetemre felvételizett. Ékszerei megalkotásakor sokszor használati tárgyakat értelmez át gyönggyel, arannyal vagy gyémánttal. A méretek és a formák kiválasztásánál túllép a hagyományos ékszerformák határain, a konceptuális műtárgyak és a funkcionális kiegészítők határán egyensúlyozó munkái gyakran reflektálnak társadalmi jelenségekre.
A H6 csoportot hat fiatal ékszertervező hölgy alapította 2017-ben, hogy alkotóerejüket egyesítve részt vegyenek a bukaresti kortárs ékszervásáron. A vásár szervezői leveleikben közös címzettként a „Dear Hungarian Six” megszólítást használták. Innen indult a ma már mind a hazai, mind a nemzetközi szcénában egyre ismertebb H6 Kortárs Ékszer Csoport útja, akik a valenciai Melting Point biennálé és a moszkvai Formcontent galéria után még számos galériát és kiállítóhelyet megjártak. A csoport tagjai: Börcsök Anna, Fazekas Veronika, Fekete Fruzsi, Horányi Kinga, Neuzer Zsófi és Tengely Nóra.
Vági Flóra 2008-ban szerzett mesterdiplomát a londoni Royal College of Art-on. Ezt megelőzően Firenzében, Mexikóban és Budapesten tanult ötvösséget és ékszertervezést. Munkái rendszeresen ki vannak állítva a New York-i SOFA és a londoni Collect művészeti vásárokon. A budapesti Sterling galéria mellett folyamatosan részt vesz számos külföldi galéria kiállításain is. Az általa készített tárgyak legjellemzőbb alapanyagai a fa és a papír, illetve ezek kombinációja nemesfémekkel és a klasszikus ékszerre kevésbé jellemző anyagokkal.
De mi a különbség a divatékszerek és az általunk ajánlott művészek munkái között?
Az ő ékszereik egyedi darabok, és ehhez mérten vannak árazva. Nincs tehát jelen a sorozatgyártás, ráadásul sokféle technológiát és alapanyagot ötvöznek az ékszereikben.
A jó ügy: Autistic Art!
Különleges módon segítettek az autizmussal élőknek 2018-ban a magyar művészek: autista fiatalok rajzaiból inspirálódva készítettek egyedi ékszereket, ruhákat, kiegészítőket és designtárgyakat. Az alkotások aztán az Autistic Art Alapítvány éves jótékonysági aukcióján kerültek kalapács alá.
Az Autistic Art Alapítvány árverése
Tudtad? Ma már robotok is készítenek, sőt kitalálnak ékszereket!
A külföldi Glitch márka egész kollekcióját mesterséges intelligencia tervezte. Pinar Yanardag és Emily Salvador az MIT után megalapították a ruhamárkájukat, ahol nem ők, hanem egy mesterséges intelligencia generálja a ruhadarabokat. A céljuk nemcsak az volt, hogy ruhákat készítsenek, hanem hogy megmutassák, mi mindent lehet kezdeni a mesterséges intelligencia adta lehetőségeket. Kínában már tervezői díjat is nyert a mesterséges intelligencia. A MadebyAI például nyakláncokat és medálokat árul, bár némi emberi finomításra azért még szüksége van a biteknek és a bájtoknak. Azért ne húzzuk ki magunkat nagyon, eddig az embernek csak azt kellett kitalálni, hogy hol legyen lyuk a medálon.
Azért, ha nem vagyok robot, megtanulhatom valahol az ékszerkészítés fortélyait?
Bizony, az ékszerkészítés egy külön szakma, amit különböző szinteken oktatnak. Választhatunk a néhány napos workshopok, a hosszabb időtartamú OKJ-s tanfolyamok, vagy akár egyetemi képzések között, például a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem ékszertervezés és fémművesség mesterszakára is beadhatjuk jelentkezésünket. Ráadásul, aki nemesfémmel foglalkozik, ehhez külön engedélyt kell szereznie. Ha azonban csak belekóstolnál az ékszerkészítés világába, eljöhetsz a MANK ingyenes workshopjaira, amelyeket a különböző fesztiválokon, művészeti programokon szervezünk. (Részletek: www.alkotomuveszet.hu)
Most már mindent tudok?
Majdnem mindent. De mivel a vírushelyzet elhárultával újabb ékszerkiállítással készülünk az ÚjMűhely Galériában, amelynek címe a Csodakamra – A dolgok rendje lesz, megosztjuk veletek ennek az izgalmas fogalomnak a történetét is!
A Wunderkammer, csodakamra a 16. századi Európában kialakult műfaj, gyűjteménye olyan természeti képződményeknek és ember alkotta tárgyaknak, amelyek magával ragadják a képzeletet, csodálatra és elmélyülésre invitálják a befogadót. A birtoklás öröme is része annak, ami a csodakamra értékét adja: egy behatárolt, zárt térben válogatva sűríti össze a világot a végtelenség illúzióját adva. A csodakamrák gazdag zsúfoltságukkal ragadták meg a régi korok emberét, ma viszont érdekességeik megfigyeléséhez több térre van szükségünk, fókuszpontokat kell kijelölnünk a figyelem megragadásához egy olyan világban, ahol egy kiterjesztett csodakamra-kontinuum vesz minket körül. A végtelenség alapvetően megnehezíti a választást, és ezzel együtt az elmélyülést.
Találkozzunk majd a Csodakamra című kiállításon!
Címlapfotó: Kortársékszer-kiállítás az ÚjMűhely Galériában