Műtárgyvásárlás kattintásra – A közösségi média hatása a műtárgypiacra

Talán nem meglepő a tény, hogy az online jelenlét a pandémia hatására az elmúlt évben a műtárgypiac területén is felértékelődött. Sokaknak egyenesen a túlélés kulcsát jelentik még ezekben a hetekben is a virtuális tárlatok, vagy a streamelt árverések. Ám a műkereskedelem már jó ideje jelen van az online térben is, mivel már évek óta rendeznek online aukciókat, és a legtöbb galériának jól működő online szolgáltatásai is vannak. De mindeddig ezek az eszközök inkább mellékes megoldások, mintsem az eladások fő csapásirányai voltak. Ebben a rövid összefoglalóban megvizsgáljuk a művészek és galériák közösségi médiás aktivitásának hatásfokát a műtárgypiac területén.

Évről évre egyre többet lehet olvasni arról, hogy a közösségi média – mint ahogyan az élet számos más területét – a műkereskedelmet is megreformálta. A periodikusan megjelenő statisztikák legfrissebb adatai dinamikus növekedést mutatnak a műkereskedelem online jelenlétéről és hatékonyságáról is. Egyrészről ez köszönhető az egyre inkább szakma-specifikus felületek működésének, másrészt pedig a kényszerűségnek, ahogyan azt 2020-ban megtapasztaltuk. Sok esetben nem maradt más választás: virtuálisan kellett megeleveníteni műtárgyakat, kiállításokat, kísérőrendezvényeket és a műkereskedelem motorját, az árveréseket is.

Hivatalos nemzetközi felmérések szerint[1] az online műtárgy-kereskedelem megerősödése 2013 óta trendként figyelhető meg. A kezdeti bizalmatlanság, a puhatolózás az új közeg felé, akkor még csak az alacsonyabb értékű alkotások számára rejtett potenciális lehetőségeket. Ám ahogy egyre több lehetőség nyílt az online vásárlásra, és egyre inkább megerősödött a vásárlók bizalma az új utak felé, úgy nagyságrendileg megugrottak az online eladások rekordjai is. A közösségi média térhódítása, azon belül is az Instagram professzionális alkalmazása ezen a területen 2016 óta figyelhető meg.[2] Ebben az időszakban kezdte el világszerte egyre több galéria és művész is tudatosan, profitszerzés céljából használni az egyébként is képek megosztására specializálódott közösségi oldalt. Tulajdonképpen az új, fiatal vásárlóréteg számára egy teljesen új műtárgypiaci szegmens kezdett kiépülni, mivel a statisztikák szerint az Y generáció műtárgyvásárlói 80%-ban már online felületen keresztül választják ki azokat az alkotásokat, melyeket meg is vásárolnak.[3] A közösségi média használata pedig elkezdte lebontani a műtárgyvásárlást övező elidegenítő korlátokat, és bebizonyította, hogy műtárgyat vásárolni nem csak egy szűk elit kiváltsága. Bárki megteheti, mert bárki számára elérhető, akár a közösségi médián keresztül is. Természetesen a hirdetési tényezők is rásegítettek arra, hogy a művészet és a műtárgyak iránt érdeklődő felhasználók csatornáin megjelenjenek a művészek, galériák és aukciósházak ajánlatai és eseményei. Ezzel pedig még közelebb került a kínálat az közönségéhez. Az igazán profi intézmények – nem csak külföldön, hanem itthon is – külön alkalmaznak olyan munkatársakat, akik kifejezetten az aktív és hatékony online jelenléttel foglalkoznak. Mint minden más iparágban a műtárgypiachoz is kapcsolódnak olyan influencerek, akik irányítják a figyelmet. Elena Soboleva, a világhírű David Zwirner galériahálózat online kereskedelemért felelős igazgatója, közel 24.000 fős követőtáborának a globális műtárgypiac legizgalmasabb jelenségeit, valamint a számára izgalmas művészeket és eseményeket mutatja be, sőt akár közvetíti is.

De a filmvilág sztárjai is aktívan használják saját felületeiket arra, hogy kedvenc designereiket, képzőművészeiket, vagy akár saját gyűjteményük darabjait megmutassák. Ez pedig nem egy elhanyagolható marketing szempont, különösen, ha Pierce Brosnan, vagy éppen Leonardo DiCaprio kerül a figyelem középpontjába. Mindkét hírességhez kapcsolódik legendás eset, mely a műkereskedelem és a közösségi média közvetlen hatásáról tanúskodik. Például Pierce Brosnan 2015-ben a londoni Philips árverezőház kiállítóterében pózolt Marc Newson Lockheed Lounge című design tárgya előtt, majd „let the bidding commence!” (induljon a licitálás!) felhívással tette közzé fotóját. Véletlen, vagy sem de nem sokkal később az aukciósház rekordáron, 3,7 millió dollárért értékesítette a tételt.

Leonardo DiCaprio pedig az első insta-műtárgyvásárlók egyike, ugyanis szintén 2015-ben a hírfolyamában megjelenő Jean-Pierre Roy: Nachlass című művét online foglalta le a művész koppenhágai galériájánál. Pusztán néhány magas felbontású részletfotót kért mielőtt kiegyenlítette volna a mű 15.000 dolláros vételárát.[4]Mindkét esetből ugyanaz a konklúzió vonható le: a kortárs művészet vizuálisan gazdag és látványos világában kézenfekvő, és jól jövedelmező lehetőség az Instagram használata, mely felület pontosan arra lett kitalálva, hogy szövegek helyett inkább képek osszunk meg általa. És hogy ne csak külföldi példát hozzunk: a legnevesebb magyar gyűjtőktől sem áll távol már a közösségi média monitorozása, sőt egyenesen megkerülhetetlen már manapság. Spengler Katalin a G7 beszélgetések a Holdon vlogadásában részletesen beszél arról, hogy a legnevesebb, főleg külföldi művészeket és a számára fontos alkotókat rendszeresen és tudatosan követi a közösségi médiában, főleg az Instagramon.

A közösségi média tehát átszövi a teljes művészeti világot is. A kapcsolattartás és az update szemléletmód fenntartásának elengedhetetlen eszköze a követés és a folyamatos jelenlét. Ezt pedig nem csak a kereskedők, hanem a műtárgypiac epicentrumában alkotó képzőművészek is jól tudják, akik saját közösségi médiás oldalaikat saját online galériaként használják. Ha akarják, és ha közzéteszik, közönségük akár végig is követheti az alkotás folyamatát, és testközelből is megismerheti magát a művészt is. Minél nyitottabb és mozgalmasabb egy alkotói profil, annál vonzóbb lesz a követők számára, akikből könnyen lehetnek potenciális vásárlók. Külön említést érdemelnek azok az alternatív közösségi platformok, melyek lehetővé teszik a művészek számára szakmai portfóliójuk bemutatását. Ezen a téren a külföldi site-ok közül élen járnak az artsy.net, saatchi.com, vagy a behance.net stb. oldalak. Persze itt is elengedhetetlen a friss tartalmak folyamatos közlése.

Egy következő hivatkozási alap, ami szintén a kortárs művészek és a közösségi médiás jelenlét hatékony párkapcsolatára erősít rá: az ArtTactic műtárgypiaci elemző cég  és a JLT biztosítási bróker és kockázatelemző társaság együttműködésében 2018-ban készített NextGen Artists című elemzés. Ebben 1.300, negyven év alatti művészt rangsoroltak, és elemezték karrierjük kulcsmotívumait abból a célból, hogy sikerességük tényeit fel tudják tárni. Nem meglepő, hogy az egyik legfontosabb tényezőként – az egyetemi végzettség, és a lokáció mellett – a közösségi médiás aktivitás is szerepelt. Az elemzésben részt vett top 500 művész 67%-a rendelkezik Instagram profillal, és 16%-uk több mint 5 ezer – és van, aki már millió feletti – követővel büszkélkedhet.[5]

Nem hagyhatjuk ki Barabási Albert-László vezette kutatások állítását sem, miszerint a siker egyik legfontosabb kulcsa – a teljesítmény mellett – a kapcsolati háló a műtárgypiacon is.[6] 

Ma már tehát elemezhető adatok, és statisztikák bizonyítják, hogy a közösségi média használata egyre hangsúlyosabb tényezőjévé válik a műtárgypiacnak.  Ez a növekvő tendencia pedig várhatóan továbbra is erősödni fog, tekintve a pandémia által kikényszerített megoldásokból született újabb online megoldások elterjedését.

A műtárgypiacot érdemes tehát nem csak figyelemmel kísérni, hanem a megfelelő oldalakat irányított kattintásainkkal is követni. Ki tudja, lehet, hogy egy Insta-posztban fogunk rátalálni életünk műtárgyára!

Írta: Sipos Tünde művészettörténész

[1]https://www.hiscox.co.uk/online-art-trade-report/archive

[2]https://www.hiscox.co.uk/sites/uk/files/documents/2017-05/hiscox-online-art-trade-report-2016-v2.pdf

[3]https://www.portfolio.hu/befektetes/20191028/y-es-z-generacios-gyujtok-a-mutargypiacon-mit-keresnek-hol-keresik-mit-vasarolnak-405197

[4]https://www.nytimes.com/2015/08/10/arts/design/instagram-takes-on-growing-role-in-the-art-market.html

[5]https://artportal.hu/magazin/nextgen-artists-ez-kell-a-sikerhez-ha-negyven-alatti-muvesz-vagy/

[6] Barabási Albert-László: A képlet, Libri, 2018.