Művészlakások múltja és jövője
Megnyílt a hódmezővásárhelyi művésztelep lakóinak csoportos kiállítása a Műház Egyesület szervezésében. A Művészlakások múltja és jövője című tárlatot Rapcsák Katalin, az alkotóház vezetője nyitotta meg. Beszédében kiemelte: a Műház Egyesület célja, hogy a művészeket és az általuk létrehozott művészeti alkotásokat megismertesse a helyi fiatalokkal, a város lakóival és minden érdeklődővel.
„Nem vagyok művész, sem hivatásos műkritikus. Szeretem a művészet minden ágában a szépet, ami az igazi világ és a valóság üzenete, ezért is nagy öröm számomra, hogy megnyithatom a Műház Egyesület szervezésében a hódmezővásárhelyi művésztelep lakóinak kiállítását itt a MANK műtermeiben” – kezdte beszédét Rapcsák Katalin. Majd elmondta, hogy a Műház Egyesület tagjai a hódmezővásárhelyi művészek, akikre, mint a kiállítás is bizonyítja, méltán lehetnek büszkék. Kiemelte, hogy az egyesület fontosnak tartja a hódmezővásárhelyi különböző művészgenerációk közötti kapcsolat erősítését, a művésztelep történetének feldolgozását, az ez irányú kutatómunkát. Ez a kiállítás pedig ennek az első lépése, ahol együtt állítanak ki a művésztelep lakói. Ezután, az alkotóház vezetője megemlékezett Tuza László keramikus művészről: „Itt térnék ki néhány szomorú tényre. Sajnos sokan elmentek már a Művésztelep megalapítói közül. Tuza László keramikus művész hirtelen jött halála engem is ráébresztett arra, hogy cselekedni kell, meg kell örökíteni ezt a pótolhatatlan ismeretanyagot. Ez a kiállítás lerakja annak alapját is, hogy leírás születhessen a Művésztelep életéről, és a benne alkotókról.”
Beszédében kitért Hódmezővásárhely művészeti jelentőségére, és elmondta, hogy a mai magyar képzőművészeti élet egyik legjelentősebb centruma Hódmezővásárhely, ahová 1908-ban költözött Tornyai János és Rudnay Gyula, s több, jeles alkotóval együtt az ő művészeti örökségükön alakult meg a hódmezővásárhelyi művésztelep. A város folyamatos és kitartó művészetpártolása húzódik meg amögött, hogy ez a művésztelep még ma is fent áll és otthont ad egy közös kiállításnak. „Ahhoz, hogy a városunk polgáraival közelségbe kerüljenek a művészek, szükség volt a műteremlakások életre hívására, hiszen a Plohn műterem sajnálatos lebontásával megszűnt a műteremben alkotás lehetősége. Nem volt alkalmas hely, ahol egy, a városunkban letelepedni vágyó művész lakhat és alkothat. Ez a két ok vezetett ahhoz, hogy 1967-től megépült a Művésztelep” – mondta el Rapcsák Katalin.
A művészlakások szerepe – így a Művésztelepé is – az, hogy megfelelő feltételeket teremtsenek az alkotók részére, az elmélyült alkotásra, ezzel segítve a város művészeti életének élénkítését. Ezek a lakások, a művésztelep maga a kapcsolódási pont az emberekhez, egymáshoz. A maga szabályai szerint folyik benne az élet a város szívében. Az elmúlt időszakban az épületek elöregedésével megszakadni látszott a közvetlen kapcsolat, ennek ellenére az azóta is folyamatosan zajló művészeti élet és az itt születő művek az élet igazságát és valóságát hirdetik – mondta Rapcsák Katalin, majd rátért a jelenre és kiemelte, hogy hatalmas öröm a város számára, hogy a MANK Nonprofit Kft. tulajdonában megmaradtak és működnek alkotóházak, ráadásul fennmaradtak így művésztelepek is, Szentendrén és Hódmezővásárhelyen. „A művészek manapság nincsenek könnyű helyzetben, az állami támogatások megszűnésével egy időben a mecénások sem sietnek felkarolásukra. Némi segítséget jelenthet számukra, ha időről időre ideális körülmények közé vonulhatnak vissza alkotni. Az alkotóházak és művésztelepek az egész világon támogatásokból, pályázatokból élnek, sehol sem működnek nyereséges vállalkozásként.”
Kiemelte továbbá, hogy ezeket az eredményeket – amiket a jelen kiállítás is felvonultat – önmagában a művésztelep nem tudná elérni, ha a munkájához nem kapna támogatást és segítséget a helyi önkormányzattól és a központi vezetéstől. Ez a hozzáállás nagyban elősegíti az eredményeket és lehetővé teszi, a további fejlődést. A művésztelep mára a város elszakíthatatlan része, ami komoly hagyományokon épül. További célja a városnak és a Műház Egyesületnek, hogy a művészlakásokat felújítása, a telepet tovább fejlessze, a mecenatúrát újjáélessze
A kiállításon Albert Ildikó, Blaski Márta, Erdős Péter, Fülöp Erzsébet, Kéri László, Lelkes István, Nagy Attila, Orosz Mária, Pannonhalmi Zsuzsa, Rományi László, Sándor Eszter, Szabó Judit, Szabó Klára Petra, Szvet Tamás művészek munkái láthatók. A tárlatot április 19-ig tekinthetik meg az érdeklődők.
