Debrecenbe érkezett a Vendégségben az Úrnál szabadtéri kiállítás

Második állomására érkezett a Vendégségben az Úrnál című kiállítás, amelyet egészen 2022. január 9-ig tekinthetnek meg a debreceni Szent László Római Katolikus Domonkos Plébánia látogatói, hívei. „Közösségben érdemes igazán megtekinteni ezt a kiállítást, befogadni a szent misztérium művészeti munkákon keresztül ható üzenetét” – mondta el a november 25-ei megnyitón Tardy-Molnár Anna, a MANK ügyvezető igazgatója.

„A kiállított munkák az elmélyülésre szólítanak fel, hogy ne csak a látásunkkal, hanem a belső szemünkkel is figyeljünk” – fogalmazott Kőrösiné Merkl Hilda irodalomtörténész, a magyar világi domonkos közösség vezetője az eseményen. Hozzátette: a technikájukban is változatos alkotások többek között az Istenről, a teremtettségünkről, mindennapi kenyerünkről szólnak. Megjelenik a munkákon például a mindent látó szem, titokzatos fényáradat vezényel az utolsó vacsora előterébe, de láthatunk egyedi istenképeket, művészei ars poeticákat, műveket az oltári szentségről, amelyek közvetítenek meghívást a vendégségről.

Az Eucharisztia misztériumában a gyarló ember és az Úr szent vendégség formájában egyesül, hogy beteljesüljön, amiért Jézus Krisztus a földre jött. A Krisztussal való találkozás csak ilyen módon válhat lehetségessé, az Úr asztalánál, ott, ahol a titok megtörténik. Hisszük, hogy ennek a misztikumnak a képzőművészeti alkotások befogadásával mi is részesei lehetünk. Erre a (művészeti) vendégségre invitál bennünket a MANK Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. és a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum közösen kiírt pályázata eredményeként létrejött tárlata, amely az 52., ismételten Budapesten megrendezett Eucharisztikus világkongresszushoz kapcsolódóan jött létre. A Budapest után Debrecenben megnyíló szabadtéri kiállítással minél többek számára szeretnénk láthatóvá tenni, hogyan inspirálja az eucharisztia szentsége a művészeti alkotások megszületését.

A nyár folyamán meghirdetett pályázatra 200 hazai és határon túli alkotótól érkeztek képző-, ipar- és fotóművészeti alkotások. Öttagú zsűri választotta ki azokat a munkákat, amelyek reprodukcióit a Múzeum homlokzatán mutatnak be. „Az alkotóknak lehetőségük volt rá, hogy a Vendégségben az Úrnál tematikát tágabb bibliai kontextusban, illetve a hétköznapok valóságában értelmezzék. Az olaj- és akrilképeken, szobrokon, kisplasztikákon, grafikai alkotásokon, elektrográfiai munkákon, valamint fotográfiákon különféle Istenélményeknek vagy mindennapi lelki megtapasztalásoknak lehetünk tanúi. A munkákban az Úrral való találkozásnak mindig újabb és újabb szakrális vetületeit figyelhetjük meg. Számos izgalmas példát találhatunk az áldozás kézzel fogható jegyeinek ábrázolására, tehát az ostyának, illetve a kenyérnek és bornak, valamint a kehelynek a művészi bemutatására, amelyek Krisztus testének és vérének szimbólumaiként az eucharisztia esszenciáját jelképezik. A munkákon gyakran feltűnnek az utolsó vacsora történései, amelyek mindig más szempontokat állítanak fókuszba, bemutatva azokat a pillanatokat is, amikor Jézus már nincs a tanítványai körében” – mondta el korábban a kurátor.

A templomok csendjében megtapasztalható lelki, hitbéli élmények gyakran a szakrális fény feltűnésével válnak különlegesekké. Az isteni kinyilatkoztatás a művészeti alkotásokon keresztül is szakrális, meditatív élményekben részesít. A Krisztus kereszthalálára emlékező munkák a szent áldozat jelképévé válnak, amely az isteni küldetés beteljesítésével lesz misztériummá. Az absztrakt ábrázolások befogadásával a szentség egyedi, elvontabb értelmezéseiben oldódhatunk fel. Gyakran a fotográfia kézzel fogható valóságában lehetünk tanúi annak a titoknak, amely az isteni beavatás, illetve találkozás során születik meg. Az ellesett pillanatok bemutatása újszerű felismeréseket, lelki élményeket nyújthat, amely világunk jobb megértéséhez, nyitottságához és embertársaink elfogadásához vezethet.

A munkák bizonyítják, hogy a szent vendégség művészi értelmezésének lelki tartalma, értelmezése annyiféle, ahányan sugallatot kapnak műveik létrehozására és amennyien nézőként befogadjuk azokat. Tehát maguk az alkotások is a belső, lelki élményeken átszűrődve materializálódnak, hogy közvetítsenek valamit az eucharisztia élményéből. Hisszük és reméljük, hogy a Babits Mihály megfogalmazta különös, szent nagy titkokról az itt bemutatott munkák mindannyiónknak üzennek, hozzáállástól, vallástól, hitbéli meggyőződéstől függetlenül.

Kiállító művészek:

Árvay Zolta, Balás Benedek dla, Balogh Eszter, BOLDI, Czimbal Gyula, dr. Tóta Krisztián, Enyedi Zsuzsanna, Felsmann Tamás, Gáti György, Ghyczy György, Hamerli Judit, Jáger István, Juhász Dorina, Kárpáti Zsuzsanna, Kun Gergely, Kustár Gábor, László Dániel, Lipcsey György, Lonovics László, Maczkó Erzsébet, Marsai Ágnes, Miklós Árpád, Nagy Karol, Oberfrank Luca, Pajor András, Papp Elek, Pistyur Imre, Réti Ágnes, S. Hegyi Béla, Stark István, Szabó András, Szőnyi István, Tóth Angelika, Zsila Sándor

A pályázatokat elbíró zsűri tagjai:

Barabás Zsófia képzőművész

Bús Balázs, a Nemzeti Kulturális Alap alelnöke

Fazakas Réka kurátor

Kiss Imre, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum nyugalmazott igazgatója, a kiállítás ötletgazdája

Dr. Sturcz János művészettörténész