Fények és társadalmi kérdések Hérics Nándor kiállításán

Mit jelent az otthon, vagy éppen a kényelem? Álláspontunkat bármikor és bármilyen helyzetben megváltoztathatjuk? Ilyen és hasonló kérdéseket tesz fel a HÉRICS című kiállítás, amely január 15-én nyílik meg a szentendrei MANK Galériában. A Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. által rendezett, Hérics Nándor Munkácsy-díjas képzőművész munkáit bemutató tárlat gazdag válogatást nyújt a művész egészen egyedi, fénykontúrokkal kiemelt alkotói teréről, melyben a létezők és tárgyak átlényegült, neoncsővel rajzolt és festett világa a minket körülvevő valóság rendkívül látványos és elgondolkodtató értelmezését adja.

A képzőművész munkái a lendületet hozzák el: fénnyel, színnel, mozgással töltik meg a teret – mondta el Tardy-Molnár Anna, a MANK ügyvezető igazgatója, majd hozzátette: „hihetetlen  szellemessége és ötletgazdagsága mellett ott dolgozik a dolgok mélyére, lényegére, társadalmunk mechanizmusaira, az életünk céljára és mikéntjére való rákérdezés, amihez olykor gúnyos, máskor együttérző érzelmek és gondolatok társulnak.”

„Hérics Nándor tisztán alkalmazott fény és neon kompozíciói és a festészettel együttesen megvalósított fénydomborművei a szabad térben és a falsíkban jelennek meg, és a színes fény sugárzása révén valószerűtlennek tetsző tereket szerveznek, bizonytalanságok által éltetett térviszonyokat teremtenek, a valóságosnak vélten túllépő áthatásokat, összefüggéseket, kapcsolatokat és különválásokat jelenítenek meg” – fogalmazott a kiállítást megnyitó Wehner Tibor művészettörténész

A képzőművész a hetvenes évek elejétől megannyi művészeti ágat ötvöző munkássága a festészettől a szobrászatig, a könyv- és plakáttervezésig, illetve a tárgyalkotó tevékenységig, a tipográfiáig és designig, a street artig a képzőművészet szinte valamennyi területét magában foglalja. Munkásságának alapsajátossága a pályakezdéstől napjainkig a különböző műfajok közötti határvonalak tudatos átlépése, felülírása.

Hérics Nándor a tatai képzőművészeti körben Kerti Károlynál kezdett rajzot tanulni, majd kirakatrendező iskolát végzett, és alkalmazott grafikát tanult. 1979-től a Hungexpo tervezőgrafikusaként, később szabadúszó grafikusként tevékenykedett. Tagja lett a Fiatal Képzőművészek Stúdiójának, a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapjának, majd a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének, a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének és a Magyar Festők Társaságának. 1990-től saját tervezőgrafikai stúdióját vezeti, alkalmazott grafikai tevékenységében a plakát- és arculattervezéstől az utcai reklámokig minden megtalálható.

Díszlet- és látványterveket készített színházak, TV-csatornák számára, rendszeres szereplője hazai és nemzetközi plakátkiállításoknak, táblaképeinek fő témája a portréábrázolás és az ipari tájak bemutatása. Készített graffitiket és street-art munkákat, neon-objektjeivel több nemzetközi kiállításon is bemutatkozott.

„Az alkotó közel három évtizede folyamatosan kísérletezik, foglalkozik fényművészettel, illetve annak hatásaival. Installációin, fényplasztikáin a fény nem egyszerűen hatásos effekt, hanem maga is a műalkotás szerves alakító – plasztikai, grafikai, sőt festői – elemévé válik” – írja róla egy összefoglalóban Dr. Nátyi Róbert művészettörténész.

A kiállítás 2020. február 9-ig tekinthető meg hétköznap 9 és 17, hétvégén 10 és 17 óra között.