A hazai aukcióspiac legdrágább festményei

A tavalyi év sok szempontból felforgatta a műtárgykereskedelmet: a pandémia hatásai még mindig befolyásolják az eseményeket, egyre erősödik az online jelenlét, megjelent az NFT, mint teljesen új médium és természetesen, mint minden szezonban most is sorra dőltek a leütési rekordok. Olyannyira, hogy a magyar árverések történetének abszolút csúcsát is ebben az időszakban állították fel. Ezen felbuzdulva szemezgettünk az eddigi legdrágább hazai festmények közül, hogy megmutassuk mitől is olyan érdekesek, és értékesek ezek a művek.

(Az összeállítás a Magyarországon nyilvános aukción leütésre került összegek alapján tömbösítve listázza a kiemelt festők műalkotásait.)

Csontváry Kosztka Tivadar

Csontváry Kosztka Tivadar életműve több szempontból is ki kitűnik a 19-20. századi magyar művészettörténetben. Az alkotó végzettsége szerint nem is festő, hanem gyógyszerész, ám egy rejtélyes túlvilági elhívás miatt ragadott ecsetet, majd a mesterség megszállottjává vált. Kortársai különcként tekintettek rá. Életéhez hasonlóan műalkotásait is misztikum itatja át. Festményein egészen kivételes, igazán egyéni stílusjegyeket figyelhetőek meg. Ezen különlegesség mellett meghökkentő méretük is álmélkodásra adhat okot. A művész életművének nagy részét a pécsi Csontváry Múzeumban, valamint további jelentős közgyűjtemények őrzik, mindössze néhány műremeke forog közkézen. Csontváry esetében adott a két legfőbb szempont, a ritkaság és a rejtélyesség, mely sokak érdeklődését felkelti. 

2006-ban a Kieselbach Galéria a Vígszínházban rendezte meg nagyszabású téli árverését. Az eseményt hatalmas érdeklődés övezte, a különleges helyszín, valamint az eladásra kínált alkotások az esemény exkluzivitását fokozták. Ezen az estén Csontváry A szerelmesek találkozása című műve 230 millió forintért kelt el. A csillagászati összeg elérését hatalmas ováció fogadta. Tulajdonképpen erre az eladási rekord-lépcsőfokra épült az életmű következő nagy dobása, mely már a Virág Judit Galéria nevéhez fűződik. Az 1899-ben készült Traui táj naplemente idején közel tíz éve, 2012 óta volt a magyar műkereskedelem kiemelt ékköve, ugyanis 240 millió forintos leütési ára a tavalyi év végégig vezette a hazai aukciós eladási listákat. Ám az utóbbi decemberi árverési szezon új rekordot hozott, méghozzá nem is akármilyet. Csontváry, a Titokzatos sziget című, 1903 körül keletkezett alkotását az előzőekben említett művek árának majdnem duplájáért, 460 millió forintért ütötték le. Ezzel olyan magas árat értek el, melynek a nyomába sem ér semmilyen hazai, nyilvánosan eddig eladott műtárgy értéke.

Jelenleg a hazai aukciós piac eladási listájának első helyén tehát a 460 milliós Titokzatos sziget, a harmadik helyen pedig a 240 milliós Traui táj naplemente idején című mű áll. A két műalkotás között bár hatalmas az árkülönbség, a tavalyi év rekordjaival csupán egyetlen műtárgy került közéjük.

Rippl-Rónai József

A 280 milliós licitlépcső elérésével Rippl-Rónai József: Fésülködő nő című festménye bekerült a hazai legdrágább műalkotások közé, mely leütést már a Kieselbach Galéria jegyzi. Jól látszik, hogy a két legnagyobb magyar aukciósház egymás eredményeire rálicitálva dönti meg az aukciós rekordokat. A remekmű hányattatott múltra tekint vissza. Provenienciája szerint egykor Káldi Jenő, a budapesti gazdasági elit, a zsidó származású magyar nagypolgárság egyik rendkívül sikeres tagjának gyűjteményében volt, majd a II. világháború alatt feltehetően a menekülő németek elhurcolták tulajdonosa Rezeda utcai villájából, 1947-ben az Egyesült Államok hadserege visszaszolgáltatta. Később a Szépművészeti Múzeum letéti anyagába, majd magántulajdonba került. A festmény különlegessége, hogy ötvözi az akt-, és enteriőrfestészet témáit, valamint Rippl-Rónai jellegzetes stílusjegyeit is magán viseli.

Új mű a kategóriában szintén Rippl-Rónaitól a Piacsek bácsi a Niklay lányokkal című, 1908 körül keletkezett festménye, mely a Virág Judit Galériában a tavalyi év végén 220 millió forintos leütést ért el. A kompozíció a festő kaposvári, Fő utcai házának kertjét mutatja, mely helyszínhez megannyi szintén otthonos, intim hangulatú mű köthető.

A 220 milliós leütési árkategóriával pedig elérkeztünk egy olyan ársávhoz, melyben már több műtárgy is részesedik. Ez az érték ugyan alig marad el a dobogótól, ám még mindig piedesztált érdemel. Egyre gyűlnek tehát azok a műalkotások, melyek leütési ára megüti ezt a kiváltságos rangot.

Munkácsy Mihály

A Poros út című Munkácsy festmény 220 milliós leütési árát már 2003-ban elérte. A romantikus motívumokat felvillantó festmény esszenciálisan hordozza magában a magyar tájképek jellegzetességeit: lovaskocsi, gémeskút, tanyavilág. Újszerűsége a tradicionális képtéma friss, modern stílusjegyeket mutató technika alkalmazásában rejlik. A festmény már 1921-ben szerepelt az Ernst Múzeum egyik aukcióján, mely során Vida Jenő gyűjteményébe került. 1944-ben a nagytőkés műgyűjtő teljes vagyonát páratlan gyűjteményével együtt elkobozták a megszállók, őt magát pedig Auschwitzba deportálták. Négy Munkácsy festménye azonban megmenekült, mivel éppen a Szépművészeti Múzeum jubileumi kiállítására kölcsönözték. A festmény sorsáról Boros Judit írt tanulmányt.

Tihanyi Lajos

Egy talányos eset fűződik a festő szinte két teljesen egyforma festményéhez, melyek leütési ára között jelentős 50 millió forintos eltérés van. A Pont St. Michel variációk darabjainak egyike a Virág Judit Galériában, míg a másik meglepő módon a Kieselbach Galériában került kalapács alá. Mindkét festmény a párizsi Szent Mihály-hidat jeleníti meg, a város jellegzetes hangulatában, a szajna-parti árusokkal, villamosokkal, hirdetőoszlopokkal. A kompozíciók Tihanyi fauve-korszakának stílusjegyeit mutatják, élénk színkezeléssel. A remekművek sorsáról annyi tudható, hogy egy gyűjteménybe kerültek.

A Virág Judit Galériában leütött műalkotás 220 millió forintos, a Kieselbach Galériában elkelt festmény 170 millió forintos árat ért el.   Az árkülönbséget az indokolja, hogy az előbbi mű hátoldalán egy korábbi Ádámot és Évát ábrázoló kompozíció is látható.

Galimberti Sándor

A legdrágább festmények alkotói között új névnek számít Galimberti Sándor, aki egyébként az egyik legelismertebb hazai, 20. századi festőművész, de sokak számára feltehetően bemutatásra szorul, mivel egyelőre kevesebbet hallunk felőle, mint a fent sorolt nevekről. Feltehetően ez a következő időszakban változni fog. Galimbertinek kicsivel több, mint húsz alkotását ismerjük, ezért is számít igazi ritkaságnak, ha aukciós piacon tűnik fel közülük egy-egy darab. Életműve meghatározó és kiemelkedő a modern magyar művészettörténetben. Feleségével Dienes Valériával Párizsban is tanultak, ahol Henri Matisse is mesterük volt. A kiemelt festmény, az Enteriőr Thonet-székkel és Gauguin-metszettel 220 millió forintos leütéssel került a legdrágább magyar festmények sorába. A megfestett szobabelső érdekessége az asztalon álló Gauguinmetszet megjelenítése, valamint a századforduló lakberendezésének máig örök darabja a Thonet szék.

Következő műkereskedelemmel kapcsolatos cikkünk a hazai legdrágább kortárs festményeket listázza!

Írta: Sipos Tünde

Képek és információk forrása: Virág Judit Galéria, Kieselbach Galéria, Wikipédia