A Kaláka és az egyik megzenésített vers költőjének találkozása

Versek dalban címmel rendezték meg 16. alkalommal az Alkotóművészeti Szalont. Farkas Wellmann Éva költővel, a Bárkaonline irodalmi portál szerkesztőjével és Radványi Balázzsal, a Kaláka együttesből ismert zeneszerzővel, zenésszel a kötött versekben rejlő játékosságról és a rímek megzenésítéséről beszélgetett Mirtse Zsuzsa, a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. (MANK) művészeti tanácsadója október 26-án, a Cseh Tamás Archívumban.

„A versnek, sőt, magának a nyelvnek egyik legalapvetőbb tulajdonsága a dallama, a ritmusa, a sajátos zeneisége” – mondta el Tardy-Molnár Anna, az estet szervező MANK ügyvezető igazgatója. Ráadásul két olyan kiemelkedő alkotót köszönthetett az Alkotóművészeti Szalonon, „akik a legautentikusabban tudnak minket beavatni a szavak, dallamok, ritmusok világába” – tette hozzá.

„Farkas Wellmann Éva költő idén megjelent Parancsolatok című kötete a Tízparancsolat által ihletett tíz verset adja közre CD-melléklettel és Ferencz Zoltán kiváló grafikáival. Szöveg, kép és dallam olyan egymást kiegészítő elegyet hoz létre, amely nemcsak hozzásegít minket a befogadáshoz, hanem elmélyíti, és még maradandóbbá teszi az élményt” – fogalmazott az ügyvezető igazgató. A téma kapcsán megjegyezte, az elmúlt évtizedekben kiveszett a memoriter az iskolai oktatásból, így generációja jóval kevesebb verset tud felidézni, mint a szüleik. Számtalan sort azonban a megzenésített verseken keresztül jegyezhettünk meg, így Radványi Balázsnak és a Kaláka együttesnek megszámlálhatatlanul sok verset köszönhetünk, nélkülük kevesebbekhez jutott volna el Kányádi Sándor életműve, vagy éppen Varró Dániel munkái.

Felnőtt versekkel kezdték a rímbe szedett sorok megzenésítését a Kaláka zenekar tagjai a 1969-70-es években. Meglátogatta akkor műsoraikat Kósa Ferenc, Csoóri Sándor, vagy éppen Tornyai József, gyorsan jött népszerűségüket pedig mivel is lehetne jobban szemléltetni, mint az egész klubot megtöltő estekkel – repített minket vissza az időben Radványi Balázs. Az egyetemi színpad állandó előadóiként is sokan megismerték őket, majd később a volt egyetemi társak a gyermekeikkel közösen látogatták meg az előadásaikat. Ez vezette őket az elhatározásra, hogy gyermekverseket zenésítsenek meg, amelyekkel a legnagyobb sikereiket érték el. Mirtse Zsuzsa az indulás sikerei mellett kiemelte a zenekar unikalitását, fél évszázada zenélnek ugyanis együtt a Kaláka együttes tagjai.

Radványi Balázsnak több dala is íródott már Farkas Wellmann Éva verseire, az együttműködés pedig 2010-ig nyúlik vissza, amikor a zenész a Petőfi Rádió felkérésére nyúlt a költő egyik verséhez. „A kortárs költőkkel való kapcsolattartás nagyon jó módja a költészet megzenésítésének” – fogalmazta meg véleményét Radványi Balázs, majd hozzátette: az kihívást is jelent a számára.

Az első közös mű is bekerült az est repertoárjába, amely Éva második, 17 évesen írt versére íródott:

„Esendő egysége egy elemnek / egészükről majdnem soha szó nincs / vontatott s persze hiányos a szókincs / kovácsolt váza csak a félelemnek…” – idézünk egy részletet.

Farkas Wellmann Éva első két verseskötete között kilenc, a második és harmadik között hét év telt el – mondta el maga a költő, de közben is sokat írt, többek között esszéket, ráadásul egy doktori dolgozat végére is pontot tett. A verseskötetek ritka megjelenésének oka kapcsán saját önkritikusságát említette meg, hiszen ami szerinte nem állná meg a helyét a nagyközönség előtt, azt igyekszik megóvni a nyilvánosságtól.
Ugyan a kötött forma, amelyben Éva alkot, első ízben mankóként szolgált a számára, megdöbbenve tapasztalta, hogy a forma is inspirálóan hat rá. Aztán már nehezen keveredett ki abból, és élvezni kezdte, hogy nem csak gondolatokat vet papírra, hanem magával a formával is játszadozik.

Az Alkotóművészeti Szalon története
Régóta kereste a módját annak a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft., miként lehet a magyar alkotóművészeket és gondolkodókat közelebb hozni egymáshoz, hogyan lehetne közöttük a társasági szálakat erősíteni annak érdekében, hogy a magyar kulturális élet vagy annak egyes területei erősebbek és szervezettebbek legyenek. Ezért gondolt arra, hogy havonta egyszer néhány órára szalont nyit a budai Várban, az Úri utca 54–56-ban, a Mailáth-palota épületében, a Cseh Tamás Archívum termeiben.

Az estek részét képezik azok a filmes összeállítások, amelyeket Hanák Gábor, a Cseh Tamás Archívum Alapítója állít össze az egyes beszélgetések apropóján, az októberi Alkotóművészeti Szalonon 1956. október 23-áról emlékezett meg a válogatás.