„A plakátok a nyilvános viták részei” // Interjú Kari Piippo finn tervezőgrafikussal

„A 2000-es évek jelentős kérdése a bevándorlás (…) Mi, tervezőgrafikusok megfigyelők vagyunk ebben a helyzetben, az alkotásaink, a plakátok viszont már a nyilvános viták részei” – mondja Kari Piippo világhírű finn plakáttervező grafikusművész, akinek munkáiból októberben rendeznek kiállítást a szentendrei MANK Galériában, majd a művész a Szigligeti Alkotóházban tart workshopot.

Hihetetlenül sok ikonikus poszter áll a háta mögött. Van esetleg kedvence, amire különösen büszke?

A Homage to Shigeo Fukuda című. Mr. Shigeo Fukuda bűvész volt, akinek a vizuális gondolkodása tele volt meglepetéssel, érzékeinket megtévesztve mutatta meg, milyen lehetetlen is a lehetséges, és ezáltal arra ösztönzött minket, hogy új szemszögből tekintsünk a valóságra. Éppen ezért Shigeo Fukuda az egyik poszterhősöm.

Min dolgozik jelenleg?

Egy Tolerancianevű poszteren gondolkodom, amelyet meghívásra készítek egy nemzetközi kiállításra. Ezt az úgynevezett Tolerance Traveling Poster Showt Mirko Illic stúdiója rendezi (Mirko Illic grafikusművész Boszniában született, amikor pedig megérkezett Amerikába, a Time magazin nemzetközi kiadásának művészeti vezetője lett – a szerk.), a felvetése pedig igen egyszerű: a világ vezető grafikusai alkotnak posztereket a tolerancia szó felhasználásával, természetesen a saját nyelvükön. Hozzáteszem, az októberi szentendrei kiállítás is számos terveznivalóval lát el. 

A hazai kiállításhoz kapcsolódik egy workshop is, amelyet fiatal művészeknek tart a Szigligeti Alkotóházban. Mivel foglalkoznak majd ott?

A fő témája a mit, hogyan és miért kérdésekre adandó válaszok lesznek, minden dizájnernek fel kell tudnia tennie ugyanis ezeket a kérdéseket, hiszen abban a vizuális dzsungelben, amelyben élünk, amely közepette naponta mozgunk, a legtöbb üzenetet észre sem vesszük, vagy ha néhányat mégis, mindig csak a legjobbra emlékezünk. A színtiszta ötletesség, az egyedülálló vonzerő és a helyi kultúrához fűződő szoros kapcsolat a jó grafika kulcsa. Azt hiszem, egy sikeres plakátnak egyszerre kell érdekesnek, hatásosnak és könnyen érhetőnek lennie, ami szinte azonnal eljuttatja a hordozott üzenetet a nagyközönséghez.

Nem véletlen, hogy éppen Magyarországon tart workshopot. 

1985 óta járok ide, azóta szoros a kapcsolatom Magyarországgal. Vendégművészként ekkor hívtak meg ugyanis először Békéscsabára, azóta pedig minden második évben jövök. Rendeztem már önálló kiállítást Békéscsaba mellett egyébként Pécsett, valamint Gyulán is, és ezen látogatások alkalmával, az 1980-as, ’90-es években számos magyar művészt ismertem meg, nagyon örültem például, amikor a munkáimat beválogatták aPoszterek Magyarországrólcímű albumba. A látogatások alapján nyugodtan kijelenthetem, hogy a magyar művészet a globális vizuális kultúra fontos része, otthon például Bereznai Péter és Gubis Mihály nagyméretű festményei vesznek körül.

Mit gondol a magyar és az európai posztertervezés jelenlegi helyzetéről?

A legjobb magyar poszterek formálták a nagy társadalmi változások évei alatt a Magyarországról kialakult képet, ezek pedig éles megfigyeléseket tettek a társadalmi változásokról, és reagáltak a jövővel kapcsolatos elvásárokra. Egy ilyen például a Tovarisi konyeccímű plakát Orosz Istvántól, ami azóta a poszterművészet modern klasszikusává vált. Ezen a képen az egyszerű motívum ragyogó módon ábrázolja egy történelmi korszak végét. Mindeközben egyre kevésbé számítanak az országhatárok, a poszterek nyelvezete egyre unverzálisabbá válik, ma már ugyanazok a vizuális ötletek egyik országból vándorolnak a másikba. A legnagyobb különbségeket a tipográfiában és a betűk megalkotásában találjuk. 

„Nincs végső igazság a plakátok világában, a posztereknek minden korban élőnek kell maradniuk.”

“hero = role model = idol :-)” – írja nekünk Kari Piippo a Homage to Shigeo Fukuda 1932–2009című munkája kapcsán 

Ma is hasonlóan fontos szerepe van a plakátoknak?

Jelentős változások történtek Kelet-Európában a ‘90-es években, és erre reflektált akkor a kelet-európai plakátművészet. A 2000-es évek jelentős kérdése viszont már a bevándorlás, ami minden nemzetet érint, és nemzetközi politikai kihívás elé állítja őket. Mi, tervezőgrafikusok megfigyelők vagyunk ebben a helyzetben, az alkotásaink, a plakátok viszont már a nyilvános viták részei. Nem szabad persze elfelejteni, hogy a plakátok nem a problémának megoldásai, viszont új perspektívát, nézőpontot mutathatnak fel, és cselekvésre buzdíthatják a befogadókat.

WORKSHOP

A világhírű finn plakáttervező grafikusművész, Kari Piippo vezetésével indít plakátszerkesztői, grafikai workshopot a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. A 2018. október 6. és 11. között a Szigligeti Alkotóházban zajló workshop napi 3+3 órában, angol nyelven folyik, és az elkészült plakátok kiállításával fejeződik be. A műhelymunkán kívül a MANK a résztvevőknek kirándulást szervez a térség meghatározó kulturális látnivalóihoz (Szigligeti Vár, Veszprém, Tihany, Badacsony).

A résztvevők száma: max. 20 fő

Részvételi díj: 99.000 Ft/fő, amely tartalmazza a workshopon való részvételt, szállást 5 éjszakára, teljes ellátást (reggeli, ebéd, vacsora), valamint az október 10-i egész napos szakmai kirándulást. 

Jelentkezési határidő: 2018. szeptember 30.

További információ és jelentkezés:

Kovács Tibor művészeti főtanácsadó (kovacs.tibor@alkotomuveszet.hu)