"A vásárhelyi művészetnek nemcsak múltja, hanem jövője is van”

Jelentős, nemcsak a vásárhelyi, hanem az országos képzőművészetben is fontos szerepet tölt be az az öt Munkácsy-díjas művész, akiknek a munkáit a MANK Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. állítja ki a fenntartása alatt álló Hódmezővásárhelyi Művésztelepen 2019. május 24. és június 25. között. 

Hódmezővásárhely kortárs magyar képzőművészetben betöltött jelentőségét fémjelzi a Hódmezővásárhely Munkácsy-díjasaicímű kiállítás, amelynek május 24-ei megnyitásán Tardy-Molnár Anna, a MANK ügyvezető igazgatója mond köszöntő beszédet, majd a kiállítást Dr. Nagy Imre művészettörténész nyitja meg. A kiállításon Szalay Ferenc, Hézső Ferenc, Németh József, Kéri László festőművészek és Kotormán Norbert szobrászművész munkái tekinthetők meg.

„Különösen szerencsés intézmény a MANK, a hat alkotóház mellett ugyanis két művésztelep üzemeltetésében is részt vállalhat” – mondta el Tardy-Molnár Anna ügyvezető. Hozzátette egy művésztelep nem falakból, hanem a művészek közösségéből válik lényegessé, és az ott elvégzett munka a közösségtől válik izgalmassá. „A vásárhelyi művészetnek nemcsak múltja, hanem jövője is van” – fogalmazta meg a kiállító művészek névsorát végignézve Dr. Nagy Imre művészettörténész megnyitó beszédében.

A kiállító művészek mind kötődnek az alföldi városhoz, miközben az országos művészeti élet jelentős alkotóiként tartjuk számon őket, amit jól jelez, hogy a Munkácsy-díjjal éppen idén kitüntetett és az egyébként a Hódmezővásárhelyi Művésztelepen jelenleg is dolgozó Kotormán Norbert kivételével mindannyian elnyerték már a Vásárhelyi Őszi Tárlat fődíját, a Tornyai-plakettet – mondta el Dr. Nagy Imre. A művészről kifejtette: izgalmas formai és tartalmi kérdéseket felvető új szemlélet jellemzi a leginkább kővel és fával dolgozó, vásárhelyi születésűként a helyi művészeti hagyományokat megújítva meghaladó Kotormán Norbertet, miközben az utóbbi évek Vásárhelyi Őszi Tárlatain rendkívül izgalmas, filozófiai problémákat felvető plasztikákat mutatott be.

Szalay Ferenc bár nem itt született, de lelkületében igazi vásárhelyiként kezdte el az alföldi tájakat és embereket festeni, és a kor szocialista-realista irányzatával szemben a reneszánsz formanyelvének hatása alatt hozta létre bensőséges, lírikus festői képi világát. Németh József Somogyból érkezett az alföldi városba, majd korán, az ’50-es évek második felében találta meg saját festői hangját, melynek kialakításában nagy hatással volt rá az alföldi festészet klasszikusa, Nagy István és a helyi művészként is emlegetett Kohán György.

Hézső Ferenc volt az első vásárhelyi születésű a Munkácsy-díjasok sorában. Érdekes, hogy miközben a vásárhelyi művészeti közegben nő fel, érett festőként éppen annak a megújításán fáradozik. Az alföldi festészeti stílusirányzatot igyekszik újrafogalmazni, bár igaz, hogy a ’80-as évek második felétől művészetében ismét visszatérnek a hagyományos vásárhelyi képtémák és motívumok. Kéri László 1984-ben telepedett le Hódmezővásárhelyen, akinek festői stílusára a spanyol Velázquez és Goya izgalmas kompozíciói, valamint az angol Bacon figurális festői megoldásai voltak nagy hatással, hogy vegyítse mindezt sajátos, néha a groteszk és az irónia látószögén keresztül megfogalmazott kortárs műveiben.

A kiállítás 2019. június 25-ig tekinthető meg előzetes egyeztetést követően. A látogatók jelentkezését a következő e-mail címre várjuk: rapcsak.katalin@alkotomuveszet.hu.