Beton kompozíció, üveg szavak, szögesdrót írásjelek – lezárult a Kertész Másként képzőművészeti pályázat értékelése

Formabontó kortárs alkotásokban élnek tovább Kertész Imre gondolatai a Kertész Másként pályázatnak köszönhetően. A Kertész Imre Intézet és a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. (MANK) közös pályázatára több mint 160 pályamű érkezett be, közülük első helyezést Csurgai Ferenc szobrászművész Tisztelet K.-nak című alkotása, második helyezést Formanek Zsuzsa A 4. fejezet című műve, harmadik helyezést pedig Nagy Karol Szabadság című alkotása nyerte el. A művészek a Kertész Imre Intézet pénzjutalmában részesülnek. A beküldött alkotásokból katalógus készül, a legjobb pályaműveket pedig a Kertész Imre Intézet és a MANK közös kiállításon is bemutatja 2021 októberében. 

A Nobel-díjas író halálának ötödik évfordulója alkalmából, 2021. március 31-én hirdetett közös képzőművészeti pályázatot a Kertész Imre Intézet és a MANK.  A kiírás Kertész Imre sokszínű életművének és szellemi örökségének bemutatására és újraértelmezésére hívta fel a kortárs képzőművészeket, iparművészeket, grafikusokat és fotóművészeket azzal a céllal, hogy az író kiemelkedő irodalmi öröksége a kortárs alkotóművészet nyelvén szólaljon meg.  A pályázatra kifejezetten a felhívásra készült, új művekkel lehetett jelentkezni, amelyek egy Kertész Imre-idézetet felhasználva születtek meg. Az alkotói kedv ösztönzésén túl a Kertész Másként pályázat kiemelt célja volt a művészeti ágak kapcsolatának erősítése, az irodalom és az alkotóművészet együttes támogatása. A két hónapig zajló pályázatra több mint 160 alkotás érkezett. Főként kortárs festő- és grafikusművészeket ihletett meg a Kertész-életmű, de születtek kisplasztikák, fotóművészeti és iparművészeti alkotások, illetve olyan művek is, melyek egyik említett kategóriába sem sorolhatók be egyértelműen.

A szakmai zsűri döntése szerint a pályázat nyertese Csurgai Ferenc szobrászművész két, szorosan összetartozó elemből álló, festett beton kompozíciója lett, amelyet a Schönbergre jellemző atonális hangzás és a Kertész Imre által megalkotott „atonális próza” – melyben a Sorstalanság íródott – inspirált. 

„A vonaton legjobban a víz hiányzott” – Kertész Imre Sorstalanság című regényének ezen mondata inspirálta Formanek Zsuzsa A 4. fejezet című művét. Az iparművész üvegbetűkből készült alkotása erre a Kertészre jellemző személyes idézetre reflektál lényegretörő és közvetlen módon: a mondat stilizált megjelenítésével.

Színezett paraffinból készült az a nyitott könyv, melyben szögesdrót írásjelek szimbolizálják az életeken ejtett sebeket Nagy Karol alkotásában. A szobrászművész Szabadság című művében a helyenként összefolyt írásjelek megvilágítva átengedik a fényt; szimbólumaként annak, hogy a szabadság lehetősége minden körülmény között jelen van.

Csurgai Ferenc festő- szobrász- és fotóművész 1984-ben diplomázott a Magyar Képzőművészeti Főiskolán. A beton szobrászatban való alkalmazásával pályája kezdete óta foglalkozik. Az elmúlt évtizedekben több művészeti ösztöndíjat kapott, számos mesterkurzust vezetett, 2002 – 2007 között kurzusvezető a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karán. Csaknem 20 önálló kiállítása nyílt már meg, és 1985 óta több mint 100 csoportos tárlaton láthatta a közönség egyedi munkáit, melyek közül számos mű nemcsak Magyarországon, hanem Tokióban, valamint magán- és közgyűjteményekben is megtalálható.

Formanek Zsuzsa iparművész 1984-ben végzett a Magyar Iparművészeti Egyetemen. Iparművészként porcelánnal, üveggel és kerámiával foglalkozik, de a kortárs képzőművészeti műfajok is vonzzák. 1985-től 7 éven át Brazíliában élt és alkotott, ahol számos önálló kiállítása nyílt meg São Paulóban. 1990-ben megszervezte az I. Brazil Kerámia Szimpóziumot. Műveit 13 önálló és csaknem 20 csoportos tárlaton ismerhette meg a közönség az elmúlt években, emellett a Budai Rajziskola Alapfokú Művészeti Iskola és Szakgimnázium egyik alapító tagja. Köztéri és középületekben megtalálható munkáin túl az Iparművészeti Egyetem Doktori Iskolájának keretében a street art, a helyspecifikus és az installációs kiállítások felé mutatnak alkotásai, továbbra is maradva a szilikátok anyaghasználatánál.

Nagy Karol szobrászművész 2009-ben végzett a Magyar Képzőművészeti Egyetem szobrász szakán. A 6 egyéni és csaknem 30 csoportos tárlattal büszkélkedhető fiatal alkotó számos ízben részesült Derkovits-ösztöndíjban, 2018-ban pedig a Római Magyar Akadémia képzőművészeti ösztöndíjasainak sorában alkotott, közös tárlatukból 2019-ben nyílt csoportos kiállítása Rómában.