Cseh Tamás emlékére

„Közelmúltunk nagy krónikása idén lenne 75 éves. Az ő halhatatlan művészete és szeretetreméltó lénye előtt tiszteleg az Irodalmi Magazin idei első száma” – mondta a Cseh Tamás tiszteletére készített emlékszámról Szentmártoni János főszerkesztő, a Magyar Írószövetség elnöke. A magazint a 14. Alkotóművészeti Szalonon mutatták be, ahol jelen volt Cseh Tamás felesége, Császár Bíró Éva és nővére, dr. Cseh Sára is.

„Vallomással szeretném kezdeni: javíthatatlan, menthetetlen Cseh Tamás-rajongó vagyok” – nyitotta meg az estet Tardy-Molnár Anna, a MANK Nonprofit Kft. ügyvezetője, aki hozzátette: csecsemőkorától életének részei voltak Cseh Tamás dalai, ahogyan az osztálykirándulásokon, a házibulikon is hallgatta, sőt: felnőttként külföldi tanulmányai során is az ő zenéje felé fordult, amikor honvágyat érzett. Felhívta a figyelmet arra: sajnos az őt követő generáció számára már nem annyira ismertek ezek a dalok, ezért kell átadni Cseh Tamás életművét, hogy „tanulhassunk tőle”. Majd kiemelte: a Cseh Tamás Archívum gyűjtőmunkája révén egyre többet tudhatunk meg a dalnokról és koráról. Ezeknek a kutatásoknak az eredményeiből, a személyes történetekből pedig újabb hidat épít a közönség és a zenész között az Irodalmi Magazin e száma – tette hozzá.

Szentmártoni János, az Irodalmi Magazin főszerkesztője

Az Irodalmi Magazint a két éve eltávozott Oláh János, a Magyar Napló folyóirat főszerkesztője és Réger Ádám szerkesztő alapította azzal a szándékkal, hogy az irodalomnak is legyen egy fóruma, amely testközelbe hozza a klasszikusokat. A negyedévente megjelenő periodika sokszínűen, szakmailag hitelesen mutat be egy-egy alkotót, így külön számot szenteltek már többek között Krúdy Gyulának, Arany Jánosnak, de a gulág, a reformáció és Székelyföld magyar irodalmának is – mutatta be a Cseh Tamásra is külön lapszámmal emlékező magazint Szentmártoni János, az Irodalmi Magazin főszerkesztője, a Magyar Írószövetség elnöke. Hozzátette: a legújabb, Cseh Tamással foglalkozó emlékszám több szempontból fordulópont lehet, hiszen a jövőben az irodalom határ- vagy társterületeire is szeretnének kitekinteni. „Ennek nyitánya a ma este bemutatandó Cseh Tamás-összeállítás. Méltó kezdet ez, hiszen közelmúltunk nagy krónikása idén lenne 75 éves. Az ő halhatatlan művészete és szeretetreméltó lénye előtt tiszteleg a magazin idei első száma” – tette hozzá Szentmártoni János.

Hanák Gábor, a Cseh Tamás Archívum alapítója ezúttal is a gyűjtemény egyik különleges felvételét választotta, amelyről elmondta: „ez a videó semmi más, csakis Cseh Tamás: koncert közben”. A nyolcperces, sehol máshol nem látható koncerttöredék után dr. Mórocz Gábor irodalomtörténésszel, az Irodalmi Magazin szerkesztőjével és Zsille Gábor költővel, a Magyar Napló versszerkesztőjével beszélgetett az est állandó házigazdája, Mirtse Zsuzsa, a MANK Nonprofit Kft. művészeti tanácsadója.

dr. Mórocz Gábor

A százhúsz oldalas különszámról Mórocz Gábor elmondta: a kiadványt hárman szerkesztették dr. Molnár Krisztinával és Kondor Péter Jánossal, akitől az öltet származik. „Fontosnak tartottuk, hogy ismerjük a kontextust is, hiszen másként nem lehet értelmezni Cseh Tamást, ugyanis az egész életművében benne van a rendszerváltás, a Kádár-korszak hangulata.” Hozzátette: Csengeri Dénes nagyesszéje Cseh Tamásról és Bereményi Gézáról – amelyből a magazinban is olvashatnak részleteket – és Hanák Gáborral készített interjúja nagyon sokat segített az életmű megismerésében. Cseh Tamás Hadiösvény című indiánregényéről az irodalomtörténész hangsúlyozta: alkotója íróként is jelentős volt, hiszen számos olyan szövegrészt tartalmaz a regény, amely rendkívüli hatással volt rá. A könyvből kiemeltek részleteket az Irodalmi Magazinban is, amelyben Cseh Tamás arról ír, hogyan manipulálja a fehér ember az indiánokat – Mórocz Gábor véleménye szerint ez a rész a Kádár-rendszerről szól. A magazin három egységből áll: az elsőben főként interjúk szerepelnek Cseh Tamás barátaival, zenésztársaival. A másodikban esszék kaptak helyet, amelyben többek között Cseh Tamást mint képzőművészt és színészt is bemutatják. Az utolsó, harmadik blokkban pedig szubjektív reflexiók szerepelnek kortárs költőktől – ismertette az irodalomtörténész a magazin felépítését. Zsille Gábor egyik alkotása is a harmadik blokkban szerepel. A költő saját bevallása szerint nagyon személyes anyagot írt, amelynek szövege még akkor született, amikor Krakkó és Magyarország között ingázott. A vers Cseh Tamás Álomfejtés című dalának átirata. Ez a dal, ahogyan a Levél nővéremnek 2 című lemez is, óriási hatással volt rá ebben az időszakban.

dr. Lipp Mónika

Az est második felében Mirtse Zsuzsa dr. Keserü Katalin művészettörténésszel és dr. Lipp Mónika Mária művészettörténésszel beszélgetett. Lipp Mónika Cseh Tamás lányával, Cseh Borival együtt válogatta össze az Irodalmi Magazinban látható képeket. A művészettörténész – mint elhangzott – filmfotókat, családi képeket, a Cseh Tamás Archívumban és az Országos Széchényi Könyvtárban fellelhető összes képet végignézte. „Nagyon érdekes volt megismerni Cseh Tamás különböző arcait, azt, hogy mennyire sokszínű és csodálatos művész volt” – mondta el a művészettörténész, aki kiemelte: méltó módon, minél sokoldalúbban szerették volna bemutatni Cseh Tamás életét, így ez az első olyan magazin, amely képzőművészetét is górcső alá veszi. „Cseh Tamás lelkileg nagyon erős ember volt, és keményen dolgozott, hogy festő lehessen” – mondta Keserü Katalin. Majd hozzátette: aki Cseh Tamással műveivel, dalaival foglalkozik, rendkívül szeretetteli világba lép be.

dr. Cseh Sára, Cseh Tamás nővére

Az emlékest utolsó felében dr. Cseh Sárával, Cseh Tamás nővérével beszélgetett Mirtse Zsuzsa, akivel interjút is készített az Irodalmi Magazinba a tordasi gyermekévekről. Cseh Sára elmondta: a háború után voltak gyermekek, hosszú menekülés után pihentek meg Tordason. Abban az időben legtöbben nehéz körülmények között éltek, ahogyan ők is. A család több tagja is velük élt, esténként mindig a sparhelt köré gyűltek és együtt éne
keltek. Egyik ilyen közös éneklés alkalmával édesanyjuk elhallgatott, mert észrevette, hogy az akkor még csak hároméves Tamás tercelt – mesélt Cseh Sára arról, testvére tehetsége milyen korán megmutatkozott. Majd felidézte: egy erdő közelében éltek. Az erődről pedig mind a telepi gyerekek, mind a falubéliek úgy vélték, hogy az ő tulajdonuk, ezért pedig kisebb „csatákat” is vívtak, többek között hógolyóval is. Ilyen csaták után sokszor a testvérek külön-külön mentek haza, Tamás pedig mindig hangosan dalolt az úton, a szülei ebből tudták, mikor tart éppen hazafelé. Ha vendég érkezett, akkor is Tamást kérték fel a szülők, hogy énekeljen. A képzőművészeti vonal kapcsán elmondta: édesapjuk jól rajzolt, így Tamás tőle örökölhette ezt a tehetségét, sőt: sokszor közösen is alkottak.

Az est zárásaként Víg Mihály előadóművész, zeneszerző és Novák János Jászai Mari-díjas csellista, zeneszerző mesélt arról, hogyan ismerkedtek meg és lettek barátok Cseh Tamással, majd mindketten gitárt fogtak a kezükbe: dalokkal búcsúztak a dalnoktól − és az estétől is.

Forrás: Kultúra.hu

Fotó: Rajczi János