Góbi Rita produkciójával zárul a Csodakamra című kiállítás

A Perdül című térspecifikus, fúziós performance-szal a Góbi Rita Társulat visszatér a kezdeteihez. Az előadásban a kortárs mozdulatvilág és a hagyományos népzene egyszerre jelenik meg, középpontba helyezve a humort, egyszóval az élet élvezetét. Az előadást követően a Csodakamra – A dolgok rendje című kortársékszer-kiállításon Roskó Mária iparművész, a kiállítás kurátora tart finisszázzsal egybekötött tárlatvezetést az ÚjMűhely Galériában. A tárlatvezetésben Huber Kinga, Németh Franciska és Besnyői Rita kiállító művészek lesznek segítségére.

Időpont: 2020. augusztus 9. 17:00

Helyszín: ÚjMűhely Galéria (2000 Szentendre, Fő tér 20.)


PROGRAM

Góbi Rita Társulat: Perdül

– helyspecifikus, egyszemélyes kortárstánc előadás –

„Van egy virág, jól ismerem Szúrós tövis között terem

Hajnal piros a levele Mondjátok meg mi a neve? ”

A 2006-ban létrejött Góbi Rita Társulat eleinte utcatánccal és különböző szabadtéri térspecifikus előadásokkal lépett fel. 2020-ban a Köszönjük Magyarország! program keretein belül megvalósuló Perdül című térspecifikus, fúziós performance-szal a Társulat visszatér a kezdeteihez. Az előadásban a kortárs mozdulatvilág, a hagyományos magyar népzene ihlette kontra zene és a land art képzőművészeti irányzat egyszerre jelenik meg, középpontba helyezve a humort, az élet élvezetét.

Tánc és koreográfia: Góbi Rita
Zene: Csoóri Sándor Sündi
Ének: Izabella Caussanel
Díszlet: Földi Kinga / Baharat
Kalap: Imrei Boglárka, fémműves formatervező
Kreatív Producer: Maros Lilliána
Produkciós asszisztensek: Zelencsuk Kata Márta és Farkas Odett Az illusztrációt készítette: Góbi Gábor

Támogatók: Köszönjük Magyarország, Emberi Erőforrások Minisztériuma, Műhely Alapítvány, Sín Kulturális Központ, MOHA – Mozdulatművészetek Háza /Orkesztika Alapítvány, gaborgobi.com 

Csodakamra – A dolgok rendje
A természet különböző megjelenési formái kezdetektől fontos alkotóelemei az ékszereknek a tárgyak anyagaként vagy inspirációs forrásként. A tárlaton látható alkotások egyfelől az ember által nosztalgiával eszményített természetet ábrázolják, ikonszerű sémákká lényegítve azokat. Más alkotások viszont beemelik a kompozícióba, a műalkotás anyagává teszik a természet által létrehozott képződményeket, miközben újrakomponálják azokat emberi intenció szerint.
Az ékszernek eredendően társadalmi konstrukció létformáját a kortárs alkotók munkáikban úgy írják újra, hogy az anyagot teszik a reflexió tárgyává, a felhasznált anyagok visszakapják autonóm létüket, egyszerre anyagszerűvé és fogalommá válnak.
A kiállítás ezt a gazdagságot mutatja be a természet és az ember alkotta értékek egymás mellé helyezésével. A kiállítótérbe belépve egy kortárs csodakamrába érkezünk, amely a régi idők zsúfolt csodakamráitól eltérően nagyobb teret ad a műtárgyaknak, hagyja lélegezni, egymásra hatni a növény- és állat-, illetve az ásványvilág tárgyakba lényegített kortárs csodáit.
A kiállítótér falain, az ékszerekhez társított képzőművészeti alkotások kiemelik ennek a műfajnak az iparművészeten belül elfoglalt autonóm helyét, illetve a képzőművészet és az iparművészet kereszteződésében található újszerű gondolati tartalmakat ismertetnek meg a közönséggel.