Képtörténet / Kisteleki Dóra – Szájkosaras portré, 2017

2021.06.28 09:55:05 | ArtTér

Egy kortárs műalkotás a legtöbb esetben már nem csak ecsettel és festékkel készül. Képtörténetek sorozatunkban megmutatjuk, hogyan lehet műtárgy az emberi test, egy videó, vagy éppen azok az anyagok, melyekben más már nem lát fantáziát. Ehhez pedig kreatív és intim alkotótereket fedezünk fel, ahol kortárs művészekkel találkozunk. A képek előtt állva pedig közösen kutatjuk fel mindazt, ami mögöttük van. Nézzük meg együtt, hogy miért is nem tud bárki ilyet festeni!

Kisteleki Dóra grafikus, illusztrátor.  Burjánzó kompozícióra leginkább a dekorativitás jellemző. Az alkotó számára mégsem csupán a szépség megjelenítése a cél.  A képek részletgazdagságába fontos társadalmi ügyeket is foglal, legyen szó a családon belüli erőszak, vagy a gyermekek bántalmazásának megrendítő témáiról. A művészet a figyelemfelkeltés eszköze is lehet, amire most egy szemléletes példát mutatunk.

Bántalmazás, mint társadalmi jelenség

A Szájkosaras portré, 2017-ben készült és több alternatív címet is adtam neki: Be quiet, vagy Csssss, mely kifejezések az elhallgattatott nők sorsára utalnak. A képem a velük együttérző mély fájdalom, és empátia kifejeződése. A téma azért is vált fontossá számomra, mert személyes, és közeli érintettségem is van az üggyel kapcsolatban. De a bántalmazott élethelyzet komplexitása, és a valóságtól való elzártsága megnehezíti a különféle megjelenítési lehetőségeket. Az esetek nagy része zárt ajtók mögött történik, és az érintettek, egyáltalán, vagy akár évtizedeken keresztül nem mernek beszélni róla, vagy segítséget kérni, ezért nem válik publikussá a történetük. Nem is kell feltétlenül a legszélsőségesebb jelenségekre gondolni, de hihetetlen károkat tud okozni a szorongás, és a veszélyhelyzet fennállásának a lehetősége is. Éppen ezért fontos lenne erről többet beszélni, hogy kifejeződhessenek a bántalmazottak érzései, mert személyiségformáló hatása és ereje van egy ilyen életállapotnak. Rengetegen élnek át rendszeresen akár testi, akár verbális bántalmazást, és ennek a tehernek a cipelése fájó nyomokat hagy az áldozatok életében. Nem ritka jelenség a szégyenérzet, amit az áldozatok jelentős részét folyamatosan átjárja.  Mára már a kulturális közeg valamelyest változásban van, és egyre többen állnak ki a bántalmazott emberek mellett, és nyújtanak számukra különféle megoldásokat, akár terápiák keretében, melyeket én is fontosnak tartok.

Nagy hatással volt rám ebben a témában Deepa Narayan indiai aktivista TED előadása, aki egy tanulmányon keresztül mutatta be, hogy a társadalmak mennyire át vannak hatva a bántalmazó szituációkkal.  

Az évezredek során rögzült, tradicionális kulturális felállásban a „rendes nő” jól alkalmazkodik, csendben marad, és nem szól bele az élet dolgaiba. Ez a teljes alárendeltség hihetetlen károkat tud okozni, és tulajdonképpen láthatatlanná teszi a nőket.

Elbeszélő szimbólumok

Ahogyan említettem a bántalmazottak élethelyzetét a komplexitás jellemzi. Nem lesz feltétlenül depressziós az, akinek ilyen élményeket kellett átélnie, de biztosan nyomot hagynak a lelkében. Ennek megfelelően állítottam össze a kép szimbolikus elemeit. A virágoknak is kettős értelmük van. Egyrészt ellensúlyoztam velük ezt a nagyon fájdalmas témát, de egyúttal reményt keltő szerepet is adtam nekik, mert lehet kiutat, és megoldást is találni ebből az állapotból. Másrészt a feldíszítettség, az esztétikus és dekoratív megjelenés évezredek óta elvárás a nők iránt.

A kompozíció motívumai között baljós érzetű elemek is megbújnak. Egy halcsontváz, vagy kimúló félben lévő élőlények. A kompozíció hátsó részén, a nő tarkójánál egy apró virágfej libbenése látszik, ám formája egy vicsorgó, ordító álkapcsot jelenít meg, mely a sok elfojtást és indulatot szimbolizálja.  Ezekkel arra szerettem volna rávilágítani, hogy az érintettek belső világa, az énük egy része megszűnik, amikor érzéseiket el kell nyomniuk. De ezek az elemek csak alaposabb megfigyelés után tűnnek fel. Takarásban, és elrejtve kaptak helyet, pontosan úgy, mint az említett szituációk, melyek csak kevés esetben kapnak nyilvánosságot. A képemen a rejtettséget, és az elnyomást a legdirektebb módon az ábrázolt nő eltakart arca jelenti. Az elhallgatottság lehet külső parancs hatására is, vagy ha egyszerűen odáig jut valaki, hogy képtelen már egyáltalán beszélni a megéléseiről.

Kisteleki Dóra Mind-storm című alkotása, 2018.

Ezek az említett képelemek tükrözik a bántalmazás működését: kívülről úgy látszik, mintha minden rendben lenne, a valóság azonban ennél árnyaltabb, akár tragikusabb.

Az alkotótevékenység sokrétűsége

Emlékszem, hogy amikor ezt a képet készítettem nagyon átjárt a fájdalom érzése, és ezt is igyekeztem belekomponáltam az elemekbe. Számomra a rajzolás terápiás jellegű cselekvési is egyben. Amikor szinte meditatív állapotban, folyamatában dolgozom, akár ezernyi pöttyöt rakok le a papírra, akkor azzal kidolgozom magamból az érzéseket.

Több olyan rajzom is van, melyek pszichologizáló tartalmakkal bírnak, és elfojtásokkal, valamint szembenézésekkel foglalkoznak. Ezeknek az érzéseknek valahol ki kell csatornázódniuk, és nekem a rajzolással szerencsém van, mert számomra igazi segítséget nyújt.

Egyszerűen rajz

Kisteleki Dóra War in my head című alkotása, 2015.

A kép technikája tollrajz, papír alapon. Néhány festett részlet kapott helyet rajta, melyekkel árnyaltam a kompozíciót. Ha azt éreztem, hogy mélyíteni kell a megjelenítésmódon, akkor tust is használtam.   

A rajzot nagyjából egy hét alatt készítettem, mert volt egy szorosabb határidőm egy kiállítás miatt. Más képeknél van, hogy akár hónapokig is dolgozom a részleteken.

Vázlatot nem szoktam készíteni, és nincsenek nagyon pontos elképzeléseim sem, sokkal inkább szabadjára engedem a gondolataimat, és hagyom, hogy egyszerűen formát öltsenek. Éppen ezért teljes elmélyültségre van szükségem az alkotáshoz, hogy rá tudjak hangolódni az ábrázolni kívánt témára.  

A Képtörténetek sorozatban bemutatott műalkotások a MANK közreműködésével megvásárolhatóak a publikálás hónapjában, így Kisteleki Dóra: Szájkosaras portré című képe alapján készített digitális nyomata 2021. júliusában. Kapcsolatfelvétel: kozonseg@alkotomuveszet.hu

Írta: Sipos Tünde művészettörténész

Partnereink

EMMI NKA MMA
previous arrowprevious arrow
next arrownext arrow
previous arrowprevious arrow
next arrownext arrow
previous arrowprevious arrow
next arrownext arrow
previous arrowprevious arrow
next arrownext arrow
previous arrowprevious arrow
next arrownext arrow
previous arrowprevious arrow
next arrownext arrow