Képtörténet – Máriás István a.k.a. Horror Pista: Szent Sebestyén

2021.02.09 09:27:28 | ArtTér

Egy kortárs műalkotás a legtöbb esetben már nem csak ecsettel és festékkel készül. Képtörténetek sorozatunkban megmutatjuk, hogyan lehet műtárgy az emberi test, egy videó, vagy éppen azok az anyagok, melyekben más már nem lát fantáziát. Ehhez pedig kreatív és intim alkotótereket fedezünk fel, ahol kortárs művészekkel találkozunk. A képek előtt állva pedig közösen kutatjuk fel mindazt, ami mögöttük van. Nézzük meg együtt, hogy miért is nem tud bárki ilyet festeni!

A Képtörténetek sorozatban bemutatott műalkotások a MANK közreműködésével megvásárolhatóak a publikálás hónapjában, így Máriás István a.k.a Horror Pista: Szent Sebestyén című képe is 2021. februárjában. Kapcsolatfelvétel: kozonseg@alkotomuveszet.hu

A művészt a David Kovats Gallery képviseli, így a műtárgy eladása a galéria jóváhagyásával jöhet létre. Fotók közlése a  David Kovats Gallery jóváhagyásával.

Máriás István a.k.a Horror Pista nevével és munkáival az elmúlt hónapokban egyre több helyen találkozhattunk: Kováts Dávid londoni galériájának nyitókiállítása az ő, új típusú csempeképeiből áll; továbbá Derkovits-ösztöndíjasként kiállít az idei beszámoló-kiállításon is. A Szentendrei Régi Művésztelep fiatal ösztöndíjasoknak fenntartott műtermében vele beszélgettünk egyik legújabb munkájáról egy játék gumisárkány, matcha tea, és megannyi gyermekkori emlék társaságában.

Máriás István a.k.a. Horror Pista (1984)
Szent Sebestyén, 2021
105 x 105 cm
porcelánfesték, mázazott csempe

Amit elsőre látunk

A bemutatott Szent Sebestyén kompozíció közepén csempelapokra festve egy terminátor-nindzsa alakjában testesül meg a mártír-szent. Körülötte kibelezett teherkocsik és buszok között, és egy sejtelmes jelrendszerbe foglalt BARDO feliratot látunk. Az alsó képmezőben pedig egy sárkány is helyet kapott. Főleg a mai harmincas korosztály érezheti ismerősnek a kép hangulatát. De hogy pontosan milyen összefüggésekre érdemes odafigyelni, és hogyan lehet dekódolni az egyes képelemeket, azt maga a művész mutatja be számunkra.  

Máriás István a.k.a. Horror Pista: Szent Sebestyén, 2021, Fotó: Csákvári Zsigmond

A munkafolyamat – képes csempe – csempekép

„A kép hordozója egy egyszerű ipari csempe, amin többnyire porcelánfestéket használok. Miután klasszikus módon, ecsettel – vagy más hétköznapi anyaggal, például szivaccsal – megfestem az alapot, egy kemencében kiégetem, így a festék tulajdonképpen beleég a csempébe. Majd a mázazás után következik a második égetés, amitől az egész kép felülete fényes lesz. Ezáltal tartóssá válik az agyag, és hosszútávon időtállóvá válik. Ez egy iparos eljárás melyet a kerámia- és porcelángyárak is alkalmaznak iparművészeti tárgyaknál. A 21. században azért nagyon nehéz újat mutatni, mert a 20. században már szinte mindent megcsináltak. Ezért is nagyon izgalmas számomra, hogy a kerámia műfaját én a saját kortárs képzőművészeti eszközeimmel használom fel. Igyekszem technikailag is újat mutatni, és ki akarok törni ezekkel a képekkel a klasszikus kiállítóterekből. Teljesen új, alternatív helyekre szánom őket, például fürdőszobába, vagy konyhába. De kültéren is abszolút megállják a helyüket, mivel ezt a technikát az időjárás nem kezdi ki, nem koptatja el.”

Máriás István a.k.a. Horror Pista: Szent Sebestyén, 2021, fázisfotó, Fotó: Csákvári Zsigmond

Az inspiráció – gyerekkor kelet és nyugat között

„Lehet, hogy elsőre nem tűnik egyértelműnek, de ez az egész kép egy Szent Sebestyén parafrázis. Segítségként a bal felső sarokba piciben oda is festettem a szent tipikus ábrázolását. A kompozíció egészére jellemzőek a ’90-es évek pop-kulturális hatásai: a média fejlődése, az akkori filmek és rajzfilmek. Ez rám gyerekként nagyon erősen hatott. Ebben az időszakban Erdélyben éltem, és ekkor vált a tévé a mindennapjaink részéve. Előtte is volt persze néhány román, vagy orosz adás – a szerencsésebbeknek a határ közelében akár magyar is – de 1989 után minden megváltozott. A keleti blokk megszűnésével berobbantak a nyugati hatások. Emlékszem, milyen kultúrsokk és szürreális élmény volt látni a Denver dínós mesét, ahogy a californiai, jólétben élő gyerekek szörföznek benne. De ugyanilyen hatással voltak rám a kínai, zs-kategóriás kungfu filmek is, és mágikus harcos-szerzetesek, Bruce Lee klónok karaktereivel. Ezek a meghatározó vizuális élmények akarva, akaratlanul a képeimbe épülnek.” 

A lényeg – Szent Sebestyén, az elpusztíthatatlan

„A másik fontos hatás, amit ebbe a kompozícióba is belesűrítettem a vallásokkal kapcsolatos korai élményeim. Szintén kisgyerekként az egyik nagymamám, aki nagyon vallásos volt rendszeresen vigyázott rám. Tőle kaptam egyfajta keresztény nevelést. Nála találkoztam 4-5 évesen már bibliai témájú ábrázolásokkal. De ezekkel később a művészettörténet órákon is nagyon hangsúlyosan foglalkoztunk. Tulajdonképpen, amit a művészettörténetről tanulnunk az leginkább a zsidó-keresztény kultúrára fókuszál. Sokat elemeztük a szentek és a mártírok ábrázolásait, és így került képbe Szent Sebestyén alakja. Nagyon izgalmas számomra, hogy az ő megjelenítés-formáinak a hagyománya. Általában nyílvesszőkkel átlőve látjuk őt, egy nagyon különleges létállapotban, élet és halál között. De benne van az elpusztíthatatlanság ténye is, mivel nem halt bele a nyílvesszők okozta sérülésekbe, ezért Krisztus előképeként, a feltámadás lehetőségét bizonyító segítőszentként tartják számon.  Nagyon izgalmas számomra mindezt egy képi világba sűríteni, mivel nem egy halott, csontvázszerű testet kell materialista módon megjeleníteni, hanem egy halálra ítélt, de az élet jeleit még mutató, más dimenziók felé tartó létállapotot.

Andrea Mantegna, Szent Sebestyén, 1456-59, olaj panelen, 68 × 30 cm, Kunsthistorisches Museum, Bécs.

Ezen a ponton pedig bekapcsolódnak olyan filmélményeim is, amik az élet és halál közötti kettős létállapotról szólnak. Ilyen a Ghost (1990) című romantikus misztikus filmdráma, Patrick Swayze és Demi Moore főszereplésével, amit gyerekként VHS-en néztem rongyosra. Ebben egy tragédia után a meghalt főhős megpróbálja felvenni a kapcsolatot a szerelmével. Vagy a Stay (2005) című misztikus thriller, amiben egy pszichológus próbálja meg lebeszélni páciensét az öngyilkosságról, akiről azt gondoljuk, hogy egyetlen túlélője egy autóbalesetnek, de a sztoriban több elképesztő gondolati csavar van. Katartikus élmény volt számomra, amikor láttam. Mindezt a képre vonatkoztatva nyer értelmet a BARDO felirat.”

Vallási és kulturális párhuzamok – ismét kelet és nyugat határán

„ A tibeti buddhizmus esetében általában hat bardoról esik szó: az élet, az álom, a meditáció, a haldoklás a tiszta fény, és a testet öltés köztes állapotáról. Nyugaton a bardot, mint egy köztes létállapotot, a halál és az újjászületés közötti időszakként értelmezik. Bizonyos szempontból párhuzam vonható a feltámadással, ami a kereszténység egyik legfontosabb hittétele. A keleti és a nyugati vallások közötti hasonlóságok szintén nagyon érdekesek nekem, így összekapcsoltam őket ebben a képemben is. De a keleti és nyugati világ vizuális kultúrájára is reflektálok a fő figura felépítésével: a póz, amiben látjuk a keleti harcművészetből származó karate mozdulatot, az arc kialakításához pedig a nyugati, ’90-es évekbeli filmvilágból származó tipikus terminátor jegyeket használtam fel. Ugyanis az 1985-ös Transformers: A háború csak most kezdődik című sorozat is nagy hatással volt rám az űrben játszódó robotvilág cyberpunk vizuális képeivel. Összességében a kompozíció egy elpusztíthatatlan-terminátor Szent Sebestyén ábrázolás, amiben a számomra meghatározó keleti és a nyugati, vallási és kulturális hatásokat ötvözve sűrítettem.

A munkamódszeremre egyébként jellemző, hogy kisajátítok bibliai témákat, vagy másként felhasználok fel bizonyos toposzokat és valamilyen pop-kulturális elemet társítok hozzájuk. Az viszont nem tipikus, hogy egy adott témát többször is feldolgozzak, de Szent Sebestyén kivétel ezalól. Az ő témája rendszeresen foglalkoztat. ”

Arnold Schwarzenegger a Terminator című filmben

Pszicho és spiritusz a képben – bardo, mint kettős tudatállapot

„Szent Sebestyén történetében tehát a bardo állapotát fedeztem fel, és ezt ki akartam emelni a kompozícióban. A szent ábrázolása sem pusztán egy materiális test, hanem inkább egy belső kép. Nagy hatással volt rám ebben a témában a Tibeti Halottas könyv, ami még gimnazistaként akadt a kezembe, de akkor még nem tudtam mit kezdeni vele. Ebben – és a későbbi kommentárokban, például Csögyam Trungpa: Kommentár a Tibeti Halottas Könyvhöz – részletesen le van írva a haldoklás folyamata, ahogyan a különböző elemek átlényegülnek a testből. Ez az állapot nagyon nehéz időszak a halott számára, aki megpróbálja felvenni a kapcsolatot a hozzá közel álló személyekkel, az elején pedig nem is nyilvánvaló számára, hogy meghalt. A kiemelt filmélményeimben is tulajdonképpen ezt a folyamatot láthatjuk különböző sztorikba ágyazva.

A kép jobb oldalán látható BARDO felirat megjelenítéséhez az előképeket a keleti tájképábrázolásokon látható írásjelek, és a Műcsarnokban, 2010-ben megrendezett Lipcsei Iskolát bemutató kiállítás-élményem adták.

A közeg pedig, amiben megjelenítettem a főalakot egy végtelenített, csupaszt táj, amiben buszok, és más járművek kitinpáncélszerű elhalt szerkezetei lebegnek, melyeken lövésnyomokat is láthatunk. Ezek mellett további fontos elemek a balról jobb irányba repülő teniszlabdák, amik a nyílvesszők átlényegített utalásai. De ezek már nem tudnak sebet ejteni Szent Sebestyén testén. Nincs tétje annak, hogy eltalálják-e, vagy sem, mivel ő elpusztíthatatlan.”

Máriás István a.k.a. Horror Pista: Szent Sebestyén, 2021 (részlet) Fotó: Csákvári Zsigmond

Partnereink

EMMI NKA MMA
previous arrowprevious arrow
next arrownext arrow
previous arrowprevious arrow
next arrownext arrow
previous arrowprevious arrow
next arrownext arrow
previous arrowprevious arrow
next arrownext arrow
previous arrowprevious arrow
next arrownext arrow