Képtörténet – Veres Balázs: Cloudlike és Cloud-cells

2021.10.04 10:16:49 | ArtTér

Fotó: Kovács Attila

Egy kortárs műalkotás a legtöbb esetben már nem csak ecsettel és festékkel készül. Képtörténetek sorozatunkban megmutatjuk, hogyan lehet műtárgy az emberi test, egy videó, vagy éppen azok az anyagok, melyekben más már nem lát fantáziát. Ehhez pedig kreatív és intim alkotótereket fedezünk fel, ahol kortárs művészekkel találkozunk. A képek előtt állva pedig közösen kutatjuk fel mindazt, ami mögöttük van. Nézzük meg együtt, hogy miért is nem tud bárki ilyet alkotni!

A beton anyagát elsősorban az építőiparból ismerjük, de arra talán nem sokan gondolnak, hogy szobrot is lehet készíteni belőle. Veres Balázs művészi szintre emeli szobraiban a betont, és megmutatja különlegességét. Ezt a sokoldalú anyagot a Szentendrei Régi Művésztelep kertjében, a Szigetmonostori Művésztelep tagjaival együtt szabadtéri kiállítási élménnyé is formálták.

Veres Balázs (1982-):

Cloudlike, színezett beton, 22x22x22cm. Fotó a művész jóvoltából.

Cloud-cells, színezett beton, 50x50x2 cm. Fotó a művész jóvoltából.

Felhőképek betonban

Cloud-cells relief és a Cloudlike kisplasztika munkáim szorosan összetartoznak egymással.

Mindkét mű gondolatisága és a létrehozás eljárása nagyon hasonló. Egy több száz éves betonöntés az úgynevezett rekeszöntéses technológiát alkalmaztam ezeknél a munkáimnál.
Kicsit a betonról pár szót ejtve, az egyik fantasztikus tulajdonsága számomra az, hogy az egész alkotófolyamat nyomát megőrzi és rögzíti a kiöntött tárgy felületén. A beton szürke színét felváltva, amikor különféle színeket használok, onnantól fogva a beton anyaga és az öntőzsalu-szobor negatív elkezd eggyé válni. Az anyag elkezd áramlani benne, aztán később megdermedve különféle tónuskülönbséget eredményez a szobor felületén, mely egyfajta festőiséget kölcsönöz a munkáimnak. Ezek a formán belüli áramlások, keveredések vitalitással töltik meg a formákat, és pontosan rámutat a mű anyagára. Pár éve szinte csak színes betonszobrokat készítek, mert ezek a festői gesztusok kialakulásai szobrászi eszközökkel, az anyagon keresztül egy izgalmas terület, ami nagyon hajt.

Fotó: Kovács Attila

De térjünk vissza e két munkához. A reliefhez egy öntő-zsaluzati rendszert építettem, aminek a nyomát a mű felületén tetten lehet érni a rajta kirajzolódó geometrikus mintázatban. Az öntőrendszeren keresztül kék és fehér színű betont folyattam át, mely keverékek a rekeszek között cirkulálva eljutottak végleges helyükre. Amikor maga az öntés processzusa befejeződött ezt a mobil rekeszt kiemeltem, így a két szín egymás mellé tódult. A beton fizikai tulajdonságaival számolva e folyamat végét vizuálisan jól tetten érhetjük, hiszen a két keverék egy idő után már nem keveredik lazúrosan.

A relief mellett hasonló technológiát alkalmaztam a bemutatott szobornál is. Itt is egy öntőrendszeren keresztül folyattam be a színeket, melyek folyamatosan eltorzultak az anyagban. Ez a spontán kialakuló mintázat a felhők vonulását juttatta eszembe. Amikor felnézünk az égre és a bárányfelhők formáit fürkésszük, az ugyanúgy asszociációs folyamatokat indít el, mint ahogyan ezeknek a munkáknak a felületét figyeljük. Bár spontánnak hat a látvány, mégis tudatosan előre megtervezett lépések szerint zajlik a szobor kivitelezése. Azonban mivel véletlenszerűség hatja át, sok dolgot képesek vagyunk belelátni.

Szoborba öntött Fibonacci számsor

A plasztika szerkezete az aranymetszés elve, és a Fibonacci számsor szerint épül fel. Ebben az esetben ez azt jelenti, hogy az alsó alap méretéhez képest a felső részek aránya a Fibonacci számsor szerint alakul. Szeretem behozni a matematikát szobraim kivitelezésébe, ez mindig egy biztos pont ahova visszanyúlhatok. Az aranymetszés alkalmazásával a szimmetria és az asszimetria között izgalmas feszültség alakul ki, ami játékosságot is kölcsönöz a kompozíciónak.

Fotó a művész jóvoltából.

A szobrok elkészítésekor a negatív minta kiöntéséhez műanyag vázszerkezetet építek. Mivel ezeknek az anyagoknak sokszor fényes a felülete, ezért ezt is átmásolja a beton, és finom gesztusokat képes átadni. Számomra ez a szempont azért is izgalmas, mert egyúttal mélységet is ad a műnek, amikor a fény megcsillan a felületén. Ha pedig a műanyagokba vonalakat húzok, akkor azok grafikai elemként fognak megjelenni, és megtörik a fény-árnyék hatást. A színekkel, a fényekkel és a finom rajzossággal pedig rá tudok cáfolni a betonnal kapcsolatos negatív sztereotípiákra. A beton nem pusztán unalmas, szürke, rideg anyag. Szobraimban meg tudom mutatni, hogy kifejezetten sokszínű és lelke van.

Beton-recept és tervezés

Fotó: Kovács Attila

A műtárgyak elkészítéséhez teljesen saját, cement alapú receptúrát alkalmazok. A cement alapba 0,2-4 mm átmérőjű kavicsok kerülnek, de nagyon sok részletre oda kell figyelni. Az sem mindegy, hogy fehér vagy színes anyagba keverem őket. Ezen felül finom adalékokat, például folyósítószereket is használok, hogy az anyag jobban gördüljön. Akkor működik jól, ha mézszerű konzisztenciát érek el, ami minden apró részeltet képes kitölteni. Körülbelül 8-10 adalékanyag van egy ilyen keverékben. Összetételének arányait aszerint változtatom, hogy éppen milyen formát készítek, kül-, vagy beltérre szánom, színezem-e, vagy sem vagy, hogy nyáron vagy télen öntöm ki a formát. Ahhoz, hogy folyamatosan képben legyek a legújabb anyagokkal és technológiákkal folyamatosan figyelem a szaklapokat, betontechnológusokkal együttműködve laborban tesztelek és igyekszem átültetni a megszerzett tudásanyagot a szobrászat eszköztárába. A betonszobrok készítésével nem feltétlenül technikai bravúrra hajtok, sokkal inkább magas minőségre törekszem mind anyaghasználatban, mind eljárásmódban.  

A tervezés első fázisa egy nagyméretű vázlatfüzetben kezdődik. Egy ötletről millió változatot készítek, és ezekből választom ki azt, amit alkalmasnak tartok a kivitelezéshez. Ezután mű-, és habanyagokból megépítem a negatívot. Nagy előnyük a gipsszel szemben – ami egy nedvszívó anyag – az, hogy könnyen le lehet szedni őket a kész öntvényről és nem tapadnak rá. Korábban használtam gipsz alapot, de mivel az teljesen hozzáköt a betonhoz, ezért nagyon nehéz leszedni róla, és rengeteg utómunkát igényel még. De az utómunka fázisát amennyire tudom ki szeretném hagyni a munkafolyamatból, mert engem pontosan a pillanat rögzítése érdekel, amit a beton képes megragadni.

Az építőipar fejleményei hatalmas lehetőséget jelentenek számomra, mert nagyon széles skálán mozognak a lehetőségek ebben az iparágban. A Mapei cég laboratóriumával szakmai kapcsolatban állok. Rengetegféle anyagot tudok beszerezni tőlük, és az együttműködésünk keretében a kísérletezéseim esztétikai vonatkozását, és a fizikai tulajdonságokkal kapcsolatos tapasztalatait osztom meg velük.

Kiszámíthatatlan körülmények

Ezeket a munkáimat a covid-járvány idején készítettem. Egy nagy kiállításra készültem, melyet szerencsésen a feloldásoknak köszönhetően sikerült is megnyitni. A szervezés időszakának viszontagságai azonban sok körülményt felülírtak. Hiába gondolkodtam egy előre eltervezett rendszerben, és találtam ki minden részletet pontról pontra a kiállításhoz, mégis sok minden felborult. A relieffel és a szoborra tulajdonképpen erre a jelenségre reagáltam. Az élet alakulásában, és a művek eljárásában is megmutatkozik, hogy bár sokszor egy kigondolt pontról indul el az ember, és előre tervez, mégis sokszor külső, kiszámíthatatlan tényezők írják át a törekvéseit. Ennek a párhuzamnak a kigondolása nem feltétlenül volt tudatos, inkább látens módon működött bennem. De később jól láthatóan kitűnt, hogy ennek a helyzetnek a lenyomata elevenedett meg a munkáimban.

Fotó: Kovács Attila

A kibontás izgalma

A Cloudlike című szobromank 2 hétig építettem a negatívját. Az öntés időtartama csupán néhány óra, de utána 2,5- 3 hétig is benne van az öntőformában, és addig nem is látom, hogy mi a végeredmény. A beton kötési ideje 28 nap, de a folyamat több száz évig is tarthat, persze 28 nap után ez a kristályosodás folyamat már nagyon lassú. Én konszenzust kötöttem magammal, és két hetet várok, nehéz kivárni ezt az időt is, de ez már elegendő, hogy biztonsággal szobrot bontsak. Ha korábban kiveszem, akkor sérülékenyebb lesz és hosszú távon nem tesz jót a szobornak. A kötés ideje nagyban befolyásolja a mű eltarthatóságát. Igyekszem úgy kitölteni a várakozás időszakát, hogy közben már más munkával foglalkozom. Az, hogy mennyire lesz sikeres a munka már az öntés közben megnyilvánul, de az esztétikuma csak bontás után látszódik. A szobor negatívjának lefejtése izgalmakkal teli időszak, ilyenkor megszűnik minden körülöttem, valami olyasmi érzés lesz úrrá rajtam mint amikor a kisgyerek várja karácsonykor az ajándékbontást. A bontás folyamata egy plusz élményt jelent az alkotómunkán túl, ezt nehezen engedem el, ezt mindig jó újra és újra átélni.  

Fotó a művész jóvoltából.

A Képtörténetek sorozatban bemutatott műalkotások a MANK közreműködésével megvásárolhatóak a publikálás hónapjában, így Veres Balázs Cloudlike és Cloud-cells című szobrai is 2021. októberében. Kapcsolatfelvétel: kozonseg@alkotomuveszet.hu

Partnereink

EMMI NKA MMA
previous arrowprevious arrow
next arrownext arrow
previous arrowprevious arrow
next arrownext arrow
previous arrowprevious arrow
next arrownext arrow
previous arrowprevious arrow
next arrownext arrow
previous arrowprevious arrow
next arrownext arrow
previous arrowprevious arrow
next arrownext arrow