Kitüntetések Szent István királyunk ünnepén

2016. augusztus 20-án, a Városháza dísztermében rendezett városi ünnepség keretében adták át az idei szentendrei kitüntetéseket.

Szentendre Város Díszpolgáracímet nyert eldr. Fodor Pálturkológus, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának főigazgatója, a Történettudományi Intézet igazgatója, aki idén magas rangú állami elismerést is kapott: a Pesti Vigadóban megrendezett állami ünnepségen aMagyar Érdemrend középkeresztjekitüntetést vehette át.

Pro Urbe Emlékérmetkapottdr. Sigora Évagyermekorvos,Kívés Zoltándiakónus, hitoktató, a Szentendrei Karitász Szolgálat vezetője és aSzentendrei Óvónők Néphagyományt Éltető Közössége, Papp Kornélia vezetésével.

Dr. Czuprák Ottóné, a Templomdombi Általános Iskola tanára munkájának elismerésekéntPedagógus Szakszolgálati Emlékérmetkapott az Emberi Erőforrások Minisztériumától. A díjat szintén az ünnepség keretében adták át.

Szentendre Város Díszpolgára 2016: dr. Fodor Pál

Dr. Fodor Pál nemzetközileg is elismert tudós, a szentendrei közélet meghatározó alakja.

Az 1980-as évektől kutatja az Oszmán Birodalom 14–17. századi történetét, akadémiai nagydoktori értekezését a Szulejmán-kori oszmán közigazgatás változásairól írta. Írásai a szakma alapművei közé tartoznak, a magyar mellett német, angol, francia, lengyel és török nyelven jelentek meg a legfontosabb hazai és nemzetközi folyóiratokban, kiadóknál. Munkáját hazai és nemzetközi szinten is elismerések övezik: 2011-ben megkapta a Magyar Érdemrend Tiszti Keresztjét, míg Törökországban a Török Történeti Intézet tiszteletbeli tagjává választotta. Mozgatórugója a szigetvári kutatásoknak, ahol világraszóló felfedezéseket tettek tavaly decemberben.

Pályája kezdete óta aktív résztvevője a hazai szakmai szervezeteknek, fáradhatatlan közösségszervező, önzetlen munkájának köszönhetően számtalan előadás és találkozó zajlott le Szentendrén is. A helyi közélet ismert és elismert alakja. Alapítója a helyi polgári és civil köröknek, a rendszerváltás után építette a helyi összefogást, és meghatározó alakja lett a konzervatív erőknek. 2012 óta a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója, egyben a Történeti Intézet igazgatója. Szentendrén 1980 óta él feleségével, két felnőtt fia van.

Pro Urbe Emlékérem: dr. Sigora Éva

Dr. Sigora Éva 36 éven keresztül odaadóan, fáradtságot nem kímélve látta el a szentendrei gyermekeket, mint gyermekorvos, idén vonul nyugállományba.

Sigora Éva a Pécsi Orvostudományi Egyetemen végzett, gyermekorvosnak készült, de elsőként Veszprémben helyezkedett el a kórszövettanon, majd itt folytatta a Veszprémi Gyermekkórházban gyermekorvosként. 1979 óta dolgozik Szentendrén körzeti gyermekorvosként.

1980 óta él a városban és igyekezett a körzete szolgálatára állni éjjel-nappal. Szentendrén az eltelt évek alatt részt vett az iskolai egészségnevelés, az elsősegély ellátás munkájában, a védőoltások, fejlődésvizsgálatok és bölcsődei tájékoztatók is feladatai közé tartoznak. Az Önkormányzat Egészségügyi Bizottság munkájában két cikluson át vett részt.

A gyermekekkel mindig közvetlen, baráti volt a kapcsolata, a szülőket pedig az önálló, felelősségteljes nevelésre bíztatta. Áldozatos munkájával, szakmai alázatával és emberségével mindannyiunk elismerését kivívta.

Pro Urbe Emlékérem: Kívés Zoltán

Kívés Zoltán, „ZÉ” – ahogy többen ismerik – a Szentendrei Karitász Szolgálatnak 1992 óta tagja és 2007 óta vezetője. Nagyon nagy elkötelezettség és igazi keresztényi szeretet vezérli a legelesettebbek, és kicsinyek segítésében. A Karitász tevékenységéhez tartozik a szegények segítése ruházattal, élelemmel, pénzzel, és nem csak egy egyszerű gesztussal, hanem meghallgatással, beszélgetéssel, odafigyeléssel.

Kiemelkedő és figyelemreméltó tevékenysége hosszú évek óta a legszegényebb családok gyermekeinek nyári táborának szervezése. Nemcsak a kisebb gyermekek felé van figyelme, hanem a kallódó fiatalok problémáival is törődik. Nagyon sokan járnak hozzá egy kis beszélgetésre, sok programot szervez számukra is, és különösen fontos, hogy a kallódó fiatalokat is próbálja bevonni a karitász tevékenységébe.

Pro Urbe Emlékérem: Szentendrei Óvónők Néphagyományt Éltető Közössége

A Szentendrei Óvónők Néphagyományt Éltető Közössége (SZÓNÉK) 2016-ban ünnepli megalakulásának 25. évfordulóját. 1991-től minden évben tematikus szakmai továbbképzést tartanak jeles előadókkal, kismesterséget átadókkal. Tevékenységük háromkötetes módszertani könyv formájában, „Szájról szájra, kézről kézre” címmel látott napvilágot. Az elmúlt évek során több kiadása bizonyítja sikerét nem csak hazánkban, de határon túl is a magyar nyelven nevelő óvodapedagógusok körében. 2001-től tagjai a Néphagyományőrző Óvodapedagógusok Egyesületének (NÓÉ). Felkérésekre előadóként, kézműves-programokkal segítik az óvónők munkáját. 2004-től évente megrendezik az őszi szakmai találkozójukat Szentendrén a Skanzenben, Teréz-nap néven, melyen 300-400 óvónő vesz részt határon innen és túl. Az Egyesület által létrehozott, Néphagyományőrző Mesteróvoda címet a Kárpát-medencében jelenleg öt óvodai közösség viselheti. 2011-ben húszéves tevékenységükért Miniszteri Elismerő Oklevélben részesültek.

Pedagógus Szakszolgálati Emlékérem: dr. Czuprák Ottóné

Dr. Czuprák Ottóné, Márta néni Kalocsáról, az első munkahelyéről került Szentendrére, s 1991 óta tagja a Templomdombi Általános Iskola tanári közösségének. 11 évig igazgatóhelyettesként segítette az iskola szakmai munkáját. Kiváló felkészültsége, gyakorlati tapasztalatai és emberi értékei alapján mindvégig a nevelőtestület elismert és tisztelt pedagógusa volt.

Munkáját az alaposság, a precízség, és a nagyfokú nyitottság jellemezte. Példaértékű lelkesedése, jobbítani akarása, amely folyamatos önképzésre és megújulásra késztette, minta minden kolléga előtt. Június közepén útjára engedte utolsó osztályát, s pályája végéhez érkezett. 40 éves kiemelkedő munkájáért Pedagógiai Szolgálati Emlékéremben részesült.

Az ünnepségen köszöntőt mondott Verseghi-Nagy Miklós polgármester:“Augusztus 20-a az államalapítás, államalapító Szent István király ünnepe, az a nap, amikor őseink és nagyjaink előtt fejet hajtva azt ünnepeljük, hogy magyarok vagyunk, magyarok maradtunk, MI MAGYAROK EGY NEMZET VAGYUNK. Nem volt könnyű mindig magyarnak lenni, a vérzivataros századokban sok vereség ért bennünket, és az összetartás sem mindig sikerült, de felálltunk a veszteségekből, és az összetartó erőket is mindig sikerült megtalálni. Hogy mi segíthetett ebben az elődeinknek, és mi segít nekünk ma? Segít az emlékezés, de nem az a híres „sírva vigadós”, hanem a nagyokra való emlékezés. Meg kell találnunk azokat a pontokat, azokat a fogódzókat és azokat a kiemelkedő személyiségeket, akikre felnézve emelt fővel, büszkén mondhatjuk, magyarok vagyunk. István király a legelső ezek közül, aki kemény kézzel, határozottan, de fiához írt intelmei szerint szelíd erőszakkal elérte, hogy gyökeret vertünk, hozzá olyan erős gyökeret, hogy sikerült megmaradnunk és nyomot hagynunk Európán és az egész világon is.”(A teljes beszédittolvasható.)

Ünnepi beszédet mondott Hóvári János, a MANK főigazgatója, a Zrínyi Emlékév Emlékbizottság elnöke, aki nemcsak Szent István királyunk megőrzendő örökségét emelte ki, hanem helyi szellemi értékeinket is:“Szentendre olyan örökséget hordoz, amely alapvető a magyar kultúra történetében. Ferenczy Károly, Barcsay Jenő, Czóbel Béla vagy a nemrégiben elhunyt Deim Pál munkássága – hogy csak néhány nevet említsek – arra kötelez bennünket, hogy a magyar szellemet, és benne persze az egyetemességet, nagyon tisztelnünk kell. Ha ezt tesszük, s ezt még környezetünktől is elvárjuk, méltóak leszünk Szent István szellemiségéhez. S ha a nagy király nálunk támad fel, azt mondhatjuk: „Felség, az ország egy része ugyan elveszett, de a magyar keresztény európai szellemiséget őrizzük! Lélekben erősek vagyunk, s a régi katedrálisok építőmestereinek szorgalmával és kitartásával építjük világunkat tovább, itt Szentendrén, valamint mindenhol másutt is, ahol csak megfordulunk!” (A teljes beszédittolvasható.)

Az ünnepi műsorban közreműködött Sasvári Borbála és Sasvári Bertalan népzenészek, Trombitás Titánia és Kerényi Tamás táncművészek. A SZÓNÉK hagyományaihoz híven közös énekkel köszönte meg a díjat, Szigethy Ildikó pedig egy kenyérről szóló ízes népmesével gazdagította a közönséget. Az eseménysor narrátora Török Olivér volt, főszervezője Kóbor Edit protokoll vezető.

Az estet a Szentendrei Új Kamarazenekar ünnepélyes koncertje zárta a Református Templom kertjében.

Fotók: Paraszkay György