Makett formát öltött a Kecskeméti Alkotóház

Ez aztán játszóházként is üzemelt szeptember 15-én, a Kecskemét városa 650. évfordulója alkalmából rendezett alkotóházi családi és gyermekprogramon. Készült emléklap a híres Patkósprésen, neves festőink által is használt állványokon festhették meg az alkotóházat a látogatók, zománcmedélok készültek, és szabadtéri ügyességi játékok is várták a gyerekeket, valamint a felnőtteket. A szecessziós épület kertjében több bábelőadást is megtekinthetnek az érdeklődők.

Családi programok kavalkádjával várta az érdeklődőket a Kecskeméti Alkotóház szeptember 15-én, a város megalapításának 650. évfordulója alkalmából. Az ingyenes programsorozat bábszínházzal zárult. 

A szervezők célja, hogy azon ritka alkalmakkor, amikor kinyitják az alkotóházak kapuit, a széles közönséggel is megismertessék azok történetét, a gyermekprogramok segítségével pedig az alkotóművészek következő generációját nevelhessék ki. Ugyanilyen fontos cél a művészek és a művészet értő közönségének megteremtése, a művészetekkel való találkozást ugyanis minél korábban érdemes megejteni. 

A Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. alkotóházaiban minőségi programok között teremtik meg ennek a lehetőségét, Kecskeméten is művészektől tanulhattak meg festeni, rajzolni, vagy éppen makettet építeni a látogatók. Majoros Gyula képzőművész például hónapok óta az alkotóházban dolgozik, itt készültek többek között a szentendrei Pestisűző Fesztivál azóta híressé vált bábui, amelyek ismert szentendrei festőművészek egy-egy festményének emblematikus figuráját jelenítették meg háromdimenziós formában. Most a művész az alkotóház makettjének megépítésében segítette az érdeklődőket, akik a fa vázra felhelyezett papírlapokat meg is festhették.

A kert egy másik helyszínén sorszámozott emléklapot nyomtathattak az érdeklődők a híres Patkósprésen, a Patkós László képzőművész által előre elkészített linóleummetszetről.Mindeközben Miklós Árpád festőművész közreműködésével, az Alkotóházban megfordult híres művészek által használt festőállványokon lehetett megörökíteni a szecessziós épületet különböző rajz- és festési technikákkal. Megint máshol zománc medálok készültek Vincze Zita ötvösművész segítségével, a Tintaló Cirkusz pedig egy szokatlanul kicsi cirkuszként  szórakoztatta a kisebbeket: Sipos Katalin és Sisak Péter bábművészek előadása a nap folyamán négy alkalommal volt látható. Mindezeket szabadtéri ügyességi játékok kísérték a Grosschmid Erik által tervezett és kivitelezett izgalmas szerkezetekkel, szórakoztató feladatokkal. Záró programként a Zsiga föstő festcímű előadást tekinthették meg az érdeklődők a Tintaló Társulás rendezésében, Törőcsik Eszter bábjátékával.  

Kecskemét városa 2018-ban ünnepli 650. évfordulóját, a városban rendezett programokhoz csatlakozott a Kecskeméti Alkotóház is, amely
a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. fenntartásában a mai napig festőművészeknek, szobrászoknak, grafikusoknak szolgál második otthonául, de várja minden egyéb művészeti ág képviselőit is.

Korabeli művészek győzték meg 1909-ben a helyi polgármestert arról, hogy a mai alkotóház területén művésztelepet létesíthessenek, maga Iványi Grünwald Béla is a kezdeményezés mögé állt. Három évvel később épült meg a Kecskeméti Alkotóház, ahova mestereik a nagybányai tanítványaikat csábították át.