Megnyílt a fiatal művészek kiállítása
Művészet és játék címmel nyílt meg július 1-jén a MANK Galériában a fiatal, 35 éven aluli képzőművészek kiállítása.
A MANK kiemelt célkitűzése, hogy a fiatal generációk számára a kor kihívásainak megfelelő megjelenést biztosítson, törekvéseikben támogassa őket, ezért a Társaság egyedülálló kezdeményezésének köszönhetően immár másodízben olyan fiatal, ez alkalommal 35 év alatti fiatal képzőművészeknek kíván bemutatkozási lehetőséget biztosítani a szentendrei MANK Galériában, akik lendületükkel, tehetségükkel már most kiemelkedő alkotásokat tudhatnak maguk mögött. A kiállítás a fiatal művészek számára kiírt pályázat eredménye. Tematikája a művészet és a játék kapcsolatának fogalmi találkozásából adódó reflexiók kibontása.
„A művészet lehet játékos, a játék lehet művészi értékű, de a művészet nem lehet játék, ha az megélhetés kérdése” – mondta el Tardy-Molnár Anna, a MANK ügyvezető igazgatója a kiállítás megnyitóján. Ha valaki iugyanis a művészetet választja pályájának, akkor egyáltalán nem játék, hogyan állunk hozzá a művészetéhez. „Mi, a MANK-ban éppen ezért rendezünk a fiataloknak, a fiatalokért kiállítást, hogy a bemutatkozási lehetőséggel segítsük a pályakezdő művészeket” – tette hozzá.
„A 20. század közepén egy amerikai filozófus, Morris Weitz elkezdett gondolkodni azon, vajon mi is a művészet, majd arra jutott, nem biztos, hogy meg lehet határozni annak mivoltját. Párhuzamként a játékot említette, aminek szintén annyiféle fajtája létezik, hogy azokban a művészethez hasonlóan aligha lelhető fel bármi közös” – húzott párhuzamot a két fogalom között Horányi Attila művészettörténész.
A játék öröm, kutatás, kísérletezés, alkotás, rekonstrukció vagy rekreáció, amihez alapvetően hozzátartozik a szellemi szabadság, a teremtés kipróbálásának aktusa. Művészeti értelemben a játék végeredménye maga a mű, amellyel az alkotó önmagára vagy a világ egy jelenségére reflektál. Ugyanakkor a művész imitálhatja is a létrehozás természetes spontaneitását, alkotása így az emlékezés tárgyává válhat.
A beérkezett száznegyvenegy, rendkívül kvalitásos pályamű közül a legkülönbözőbb médiumokkal megfogalmazott játék-asszociációkat válogatták be a kiállításra. Helyet kapott a vászontáblakép típusa, tehát a hagyományosabbnak mondható képalkotás is, esetenként a digitalizált lehetőségek felhasználásával ötvözve, mint Benedek Tom, Benkő Lilla, Körössy-Khalyll Levente, Szabó Kristóf – KristofLab munkáin.
A tárlaton olyan interaktív installációk is szerepelnek, mint Gosztola Kitti, Kádár Emese és Szabó Kristóf – KristofLab friss, szignifikánsan aktuális társadalmi problémákkal foglalkozó művei, amelyek az irónia eszközével hatnak még erősebben a befogadó nézőre.
Egyes, a pályázási lehetőség időszaka alatt elkészített vagy átalakított munkákon – mint Balogh Kristóf, Csapó Júlia, Éliás Tamás, Jakab Borbála Róza és Karai Klaudia esetében – erősen érezhető a pandémia periódusának sokak számára nehezen megélt otthonmaradásra, önvizsgálatra kényszerítő, a hétköznapiság megfigyelésére alkalmas minősége, ami a legszemélyesebb témák feldolgozására orientálta a művészeket.
Az alkotásokat végignézve kiderül, sok igazságot hordoz a „játszva könnyebb” mottó. Rávilágít, hogy a játékossággal az is megfogalmazható, megjeleníthető, ami a direktebb előadáshoz túl személyes vagy feldolgozatlan érzéseket érint, esetleg globális világunk problémáihoz tartozik, vagy akár kimondhatatlannak tűnik.
A kiállítás kurátora: Pócs Veronika művészettörténész
A kiállító művészek: Almásy Ivor, Balogh Kristóf, Benedek Tom, Benkő Lilla, Csapó Júlia, Éliás Tamás, Garamvölgyi Gábor, Gosztola Kitti, Horváth Csilla, Kádár Emese, Karai Klaudia, Kotormán Ábel, Korossy-Khayll Levente, Nádas Eszter, Jagicza Patrícia, Jakab Borbála Róza, Juhász Nóra, Papp Szilvia Vivi, Szabó Kristóf – KristofLab, Sztruhár Zsuzsa
A kiállítás 2020. augusztus 2-ig tekinthető meg, hétköznap 9 és 17, hétvégén 10 és 17 óra között.
