Megnyílt a finn művész plakátkiállítása a MANK Galériában
Kari Piippo világhírű finn plakáttervező grafikusművész kiállítása nyílt meg a szentendrei MANK Galériában október 5-én, amelyet követően a Szigligeti Alkotóházban tart workshopot a művész. „Nem elég elmondani valamit, azt meg kell hallani” – mondta el a kiállítást megnyitó Molnár Gyula grafikusművész.
Tardy-Molnár Anna és Molnár Gyula megnyitja a kiállítást
„A jó plakát nem csupán mint üzleti közvetítő jelent sokat, de mint tiszta művészi produktum is fenntartás nélkül élvezhető…” – idézett a kiállítás megnyitásán Kassák Lajostól Tardy-Molnár Anna, a kiállítást szervező Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója. Kari Piippo műveit szemlélve azonban nem maradtak kételyei a kiállított alkotások színtiszta művészi produktumként való befogadása felől. „A plakátművészet természetéhez híven minden más vizuális művészeti ágnál közvetlenebb lenyomata a társadalmi, politika, kulturális változásoknak. Minden plakátkiállítás magától értetődően – hol direktebben, hol áttételesebben –, de mindenképpen egy darab történelem” – mondta el Tardy-Molnár Anna.
A világhírű finn plakáttervező grafikusművész, Kari Piippo vezetésével indít plakátszerkesztői, grafikai workshopot a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. A 2018. október 6. és 11. között a Szigligeti Alkotóházban zajló workshop mellett Vizuális gondolkodás: Plakátok és rajzok címmel rendez kiállítást a szentendrei MANK Galériában, ahol hetven plakátja és tíz rajza a finn dizájnról nyújt átfogó képet az érdeklődők számára. A kiállítás október 5. és 28. között tekinthető meg.
Kari Piippo finn grafikusművész
Kari Piippo jelenleg egy Tolerancia nevű poszteren dolgozik, amelyet meghívásra készít egy nemzetközi kiállításra. Ezt az úgynevezett Tolerance Traveling Poster Showt Mirko Illic stúdiója rendezi. Mirko Illic grafikusművész Boszniában született, amikor pedig megérkezett Amerikába, a Time Magazine nemzetközi kiadásának művészeti vezetője lett –, a felvetése pedig igen egyszerű: a világ vezető grafikusai alkotnak posztereket a tolerancia szó felhasználásával, természetesen a saját nyelvükön.
„A színtiszta ötletesség, az egyedülálló vonzerő és a helyi kultúrához fűződő szoros kapcsolat a jó grafika kulcsa” – tartja a művész.
“A legjobb magyar poszterek formálták a nagy társadalmi változások évei alatt a Magyarországról kialakult képet, ezek pedig éles megfigyeléseket tettek a társadalmi változásokról, és reagáltak a jövővel kapcsolatos elvásárokra. Egy ilyen például a Tovarisi konyec című plakát Orosz Istvántól, ami azóta a poszterművészet modern klasszikusává vált” – fogalmazott Kari Piippo a kérdésre, mit gondol a magyar és az európai posztertervezés jelenlegi helyzetéről. Mindeközben egyre kevésbé számítanak az országhatárok, a poszterek nyelvezete egyre univerzálisabbá válik, ma már ugyanazok a vizuális ötletek egyik országból vándorolnak a másikba. A legnagyobb különbségeket a tipográfiában és a betűk megalkotásában találjuk.
A nemzetközi hírű tervezőgrafikus-művész az Alliance Graphique Internationales tagja, vendégprofesszor Tokióban, 2004-ben tiszteletbeli egyetemi tanár lett Kínában. Munkáit napjainkig rendszeresen publikálja a Poster Annual nemzetközi grafikai folyóirat, 2005 és 2015 között nyolc alkalommal tüntette ki plakátjait aranyéremmel. 1990-től napjainkig több mint 12 nagy nemzetközi díjjal, aranyéremmel jutalmazták munkáit szerte a világban. A művész 1985 óta jár Magyarországra, az elmúlt esztendőkben már évente kétszer. Rendeztek már kiállítást munkáiból Békéscsabán, Pécsett és Gyulán, majd munkáit beválogatták a Poszterek Magyarországról című albumba is.
„Abban a vizuális dzsungelben, amelyben élünk, amely közepette naponta mozgunk, a legtöbb üzenetet észre sem vesszük, vagy ha néhányat mégis, mindig csak a legjobbra emlékezünk” – mondta el Kari Piippo.
“A plakátok önmagukért beszélnek, hiszen egyszerűek, erősek, élesek, tiszták, ragyogóan elegánsak és tartalmukban humanistán provokatívak, olyanok, mint a finn design hagyomány. Tartalmuk ugyan változó, de mindegyik a gondolat és a vizualitás esszenciája” – mondta Molnár Gyula, a kiállítást megnyitó Ferenczy Noémi-díjas grafikusművész, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem volt tanszékvezető professzora. Kari Piippo minimalizmusa mindenkit elkápráztat: hiszen öt kis színes háromszögből kész a nagy kékséget átszelő vitorlás, de hasonlóan egyszerűen ábrázolja az üres választási dobozt, Hamlet sírgödrét, Az ügynök halálának téglabőröndjét.
„Itt nem a művek alkalmazkodnak a tartalomhoz, hanem a tartalmak oldódnak fel Kari Piippo formavilágában, lehet az kulturális, társadalmi, vagy politikai célú üzenet. A kiállításon olyan bölcsész fogalmak is érthetővé válnak, mint a vizuális nyelv, vagy a vizuális gondolkodás, mert Kari Piippo vizuális nyelvéhez nincs szükség tolmácsra és szótárra” – fogalmazott Molnár Gyula. „Nem elég elmondani valamit, azt meg kell hallani. De nem elég meghallani sem, meg kell érteni” – jutnak eszébe a magyar grafikusnak finn kollégái műveit látva egy kommunikációs szakember szavai. Hozzátette: Kari Piippo művészete olyan vizuális nyelv, amelyhez nem szükséges forrás.
