Megnyílt a szabadtéri szoborkiállítás a Szentendrei Régi Művésztelepen

2020.06.18 10:50:21 | Egyéb kategória

A tavaly hagyományteremtő szándékkal megrendezett Szobrok a kertben című tárlat folytatásaként idén nyáron ismét kortárs szoborművek népesítik be a Szentendrei Régi Művésztelep ligetes parkját. Tizenegy kiváló szobrászművész alkotása tekinthető meg június 17. és szeptember 27. között, amelyek mind más, egyedi nézőpontból mutatják be a szobrokban rejlő végtelen gazdagságot. A kiállított művek magas színvonalú összeállításával olyan ideiglenes szoborpark jön létre, ahol a szobrok különleges világa a természet nyugalmában szólítja meg és ragadja magával a látogatókat.

Második éve, hogy ezzel a kiállítással a szobrászművészet kiemelkedő alkotóira fordíthatunk figyelmet, a Szentendrei Régi Művésztelep zugait kortárs szobrászművészeti alkotásokkal tölthetjük meg – mondta el Tardy-Molnár Anna, a Szentendrei Régi Művésztelepet is üzemeltető MANK Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója. „Érdekes, hogy évezredeken keresztül igyekeztünk falakkal és tetővel védeni magunkat a viszontagságok ellen, most viszont, 2020-ra itt vagyunk a legnagyobb biztonságban, még a szakadó esőben is” – tette hozzá.

„Amikor gyerekként először szembesültem azzal, hogy az atomok magja és elektronjaik között elképzelhetetlenül nagy űr tátong, furcsán éreztem magam, hiszen olyan érzésem, volt, hogy több bennem az üresség, a hiány, mint az anyag. Később ezt a képet összekötöttem az univerzum metaforájával, ahol a kevéske anyagtömörülés között megszámlálhatatlan, felmérhetetlen űr tátong, amely áthatolhatatlan távolságokra szakítja egymástól a csillagokat és a körülöttük keringő bolygókat. Most pedig arra gondolok, hogy a szobrászat is erről szól, az anyagról, ami a hiány, az üresség formába öntésének lehetőségeiről beszél. Az üresség, a potenciál csak az anyag felhasználásával, a teremtő akarat révén kaphat formát. A szobor tehát legalább annyira üresség, mint anyag, a kettő egymás nélkül csak formátlan potenciál. Az univerzum-hasonlat annyiban is helytálló – és itt kapcsolódom ehhez a szoborparkhoz – hogy a szobor a térben (űrben) csomópontokat hoz létre, amely olyan személyes karakterrel rendelkező helyet teremt, amelyhez emberként is lehet viszonyulni. A kitüntetett pont, amely helyet hoz létre a térben meghatározza nem csak önmagát, hanem hozzá viszonyítva más pontokat is a térben, sőt a körülötte mozgó személyeket is; azaz egy szobor elhelyezésével nem csak hely, de viszony is születik szobor és tér, szobor és szobor, valamint szobor és ember között” – mondta el megnyitó beszédében Schneller János művészettörténész.

Schneller János művészettörténész és Tardy-Molnár Anna ügyvezető igazgató a kiállítás megnyitásán

A szobrok, mint háromdimenziós alkotások még aktívabb kapcsolatban állnak az őket körülvevő környezettel, mint a sík táblaképek. A tér nemcsak körülveszi a szobrokat, hanem szervesül is vele, és egy különleges, egymást átalakító kölcsönhatásba, vagy mondhatjuk úgy, párbeszédbe lép az alkotásokkal. Különösen igaz ez akkor, ha a szoborművek kilépnek a steril kiállítóterek visszafogottságából, és a valóságos életben találkozhatunk velük.

Grecsó Zoltán táncművész, a Willany Leó Társulat vezetője produkciója a Szobrok a kertben című kiállítás megnyitásán

A Szentendrei Régi Művésztelep parkjában immár második éve láthatók kortárs szobrászati alkotások egy egész nyáron át tartó, ideiglenes szoborpark formájában. Ez a tér már magában is megejtő: egyszerűsége, a hatalmas és öreg fák tekintélye, valamint a mindent elárasztó zöld nagy örömöt okoz a szemnek. Nem egy emberi kéz által erősen befolyásolt park benyomását kelti, mint a legtöbb városi zöld tér, de eltávolodik a nagybetűs természettől is. Sokkal szelídebb, emberléptékűbb, amelyen a civilizáció nyomai láthatók. Ebben a ligetben mintha életre kelnének az emberi kultúra csúcstermékei, a művészeti alkotások, újfajta karaktert nyerve környezetüktől, amelyet varázslatosan át is alakítanak.

A kiállított műalkotások között találhatunk ugyan olyanokat, amelyek eddig is kültéren kaptak helyet, sőt, kimondottan így gondolták ki őket alkotóik, de többségében csak a tárlat ideje alatt kerülnek a szabad ég alá. A parkokban és más közterületeken, urbánus terekben számtalan szobrászati alkotással találkozhatunk, amelyek azonban a legtöbb esetben valamilyen direkt funkciót töltenek be, emlékművek, amelyek többnyire megrendelésre készülnek. Ez természetesen nem feltétlenül kell, hogy a művésziség rovására menjen, de az a fajta szabadság, ami a Szobrok a kertben kiállításon megjelenik, és ami abból az autonóm művészi gondolkodásból ered, amely éltre hívta a kiállított szobrokat, csak kevés szabadtéren látható műalkotás sajátja.

A kiállításra felkért művészek eltérő szemléletmódja a kortárs hazai szobrászat sokoldalúságát mutatja be. Az absztrakt és figurális műfajokon belül is eltérő tendenciák és gondolatok öltenek testet a tárlaton, sőt, a kettőt összekötő formavilágok is megjelennek. A kiállító művészek generációs sokrétűségét és a különböző művészeti világokat egyfajta inspirált frissesség köti össze. Az itt szereplő alkotók mind ismert és elismert művészek, akiknek szobrai izgalmas párbeszédben állnak egymással a tárlaton. A figyelemre méltó térbeli megoldások a művek körbejárásával bontakoznak ki, amelynek folyamán a szobrok minden nézetéből új arcukat fedezhetjük fel. Emellett a kiállított szobrok anyaghasználatainak izgalmas eltérései, a felületek különböző megmunkálása, a művek komoly vagy éppen játékosabb hangulatának folyamatos váltakozása is dinamikus és aktív hozzáállásra készteti a látogatókat, akiknek alkalma és tere nyílik a szabadban élvezni a művészet impulzív hatását.

A kiállítás kurátora: Cserhalmi Luca

A kiállító művészek: Baráth Fábián, Bakos Ildikó, Colin Foster, Farkas Zsófia, Kovách Gergely, Majoros Áron, Martin Henrik, Melkovics Tamás, Plank Antal, Szabó Ádám, Szabó György

Melkovics Tamás Szimbólumok című alkotásának több darabja a Dunaferr – Art Dunaújváros Alapítvány tulajdona.

Partnereink

EMMI NKA MMA