Megnyílt a Vendégségben az Úrnál szabadtéri kiállítás

Mintegy 200 pályázó munkáiból választotta ki azt a 34 művet a MANK Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. által felállított zsűri, amelyet Vendégségben az Úrnál című szabadtéri kiállításán bemutat partnere, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum épületén. A kiállítók közül az első három helyezett jelentős pénzjutalomban részesül: az első Felsmann Tamás, a második Gáti György és a harmadik Oberfrank Luca összesen mintegy bruttó 700 ezer forintos pénzjutalomban részesülnek – jelentették be a szeptember 21-ei megnyitón.

„Az Úr nem ment el, itt maradt.

Őbelőle táplálkozunk.

Óh különös, szent, nagy titok!”

Babits Mihály

Eucharisztia – részlet; 1938

Babits Mihály 1938-ban a 34. budapesti Eucharisztikus Világkongresszust ezzel a versével köszöntötte, amely művészi módon foglalja össze az oltáriszentség lényegét. Az Eucharisztia misztériumában a gyarló ember és az Úr szent vendégség formájában egyesül, hogy beteljesüljön, amiért Jézus Krisztus a földre jött. A Krisztussal való találkozás csak ilyen módon válhat lehetségessé, az Úr asztalánál, ott, ahol a titok megtörténik. Hisszük, hogy ennek a misztikumnak a képzőművészeti alkotások befogadásával mi is részesei lehetünk. Erre a (művészeti) vendégségre invitál bennünket a MANK Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. és a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum közös tárlata 2021-ben, az 52., ismételten Budapesten megrendezett Eucharisztikus világkongresszushoz kapcsolódóan. „A szabadtéri kiállítással minél többek számára szeretné a MANK láthatóvá tenni, hogyan inspirálja az eucharisztia szentsége művészeti alkotások megszületését” – fogalmazott Fazakas Réka kurátor.

A nyár folyamán meghirdetett pályázatra 200 hazai és határon túli alkotótól érkeztek képző-, ipar- és fotóművészeti alkotások. Öttagú zsűri választotta ki azokat a munkákat, amelyek reprodukcióit a Múzeum homlokzatán mutatnak be. „Az alkotóknak lehetőségük volt rá, hogy a Vendégségben az Úrnál tematikát tágabb bibliai kontextusban, illetve a hétköznapok valóságában értelmezzék. Az olaj- és akrilképeken, szobrokon, kisplasztikákon, grafikai alkotásokon, elektrográfiai munkákon, valamint fotográfiákon különféle Istenélményeknek vagy mindennapi lelki megtapasztalásoknak lehetünk tanúi. A munkákban az Úrral való találkozásnak mindig újabb és újabb szakrális vetületeit figyelhetjük meg. Számos izgalmas példát találhatunk az áldozás kézzel fogható jegyeinek ábrázolására, tehát az ostyának, illetve a kenyérnek és bornak, valamint a kehelynek a művészi bemutatására, amelyek Krisztus testének és vérének szimbólumaiként az eucharisztia esszenciáját jelképezik. A munkákon gyakran feltűnnek az utolsó vacsora történései, amelyek mindig más szempontokat állítanak fókuszba, bemutatva azokat a pillanatokat is, amikor Jézus már nincs a tanítványai körében” – mondta el a kurátor.

A templomok csendjében megtapasztalható lelki, hitbéli élmények gyakran a szakrális fény feltűnésével válnak különlegesekké. Az isteni kinyilatkoztatás a művészeti alkotásokon keresztül is szakrális, meditatív élményekben részesít. A Krisztus kereszthalálára emlékező munkák a szent áldozat jelképévé válnak, amely az isteni küldetés beteljesítésével lesz misztériummá. Az absztrakt ábrázolások befogadásával a szentség egyedi, elvontabb értelmezéseiben oldódhatunk fel. Gyakran a fotográfia kézzel fogható valóságában lehetünk tanúi annak a titoknak, amely az isteni beavatás, illetve találkozás során születik meg. Az ellesett pillanatok bemutatása újszerű felismeréseket, lelki élményeket nyújthat, amely világunk jobb megértéséhez, nyitottságához és embertársaink elfogadásához vezethet.

A munkák bizonyítják, hogy a szent vendégség művészi értelmezésének lelki tartalma, értelmezése annyiféle, ahányan sugallatot kapnak műveik létrehozására és amennyien nézőként befogadjuk azokat. Tehát maguk az alkotások is a belső, lelki élményeken átszűrődve materializálódnak, hogy közvetítsenek valamit az eucharisztia élményéből. Hisszük és reméljük, hogy a Babits Mihály megfogalmazta különös, szent nagy titkokról az itt bemutatott munkák mindannyiónknak üzennek, hozzáállástól, vallástól, hitbéli meggyőződéstől függetlenül.

Kiállító művészek:

Árvay Zolta, Balás Benedek dla, Balogh Eszter, BOLDI, Czimbal Gyula, dr. Tóta Krisztián, Enyedi Zsuzsanna, Felsmann Tamás, Gáti György, Ghyczy György, Hamerli Judit, Jáger István, Juhász Dorina, Kárpáti Zsuzsanna, Kun Gergely, Kustár Gábor, László Dániel, Lipcsey György, Lonovics László, Maczkó Erzsébet, Marsai Ágnes, Miklós Árpád, Nagy Karol, Oberfrank Luca, Pajor András, Papp Elek, Pistyur Imre, Réti Ágnes, S. Hegyi Béla, Stark István, Szabó András, Szőnyi István, Tóth Angelika, Zsila Sándor

A pályázatokat elbíró zsűri tagjai:

Barabás Zsófia képzőművész

Bús Balázs, a Nemzeti Kulturális Alap alelnöke

Fazakas Réka kurátor

Kiss Imre, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum nyugalmazott igazgatója

Dr. Sturcz János művészettörténész