Plugor Sándor alkotásaiból nyílt kiállítás Sepsiszentgyörgyön

Plugor Sándor festő- és grafikusművész munkáit állítja ki a MANK Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. és a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ. Az EMÜK-ben rendezett tárlat július 23. és augusztus 16. között látogatható, megnyitása a Tusványos programjait indította útjára.

Negyedik alkalommal visz kiállítást Sepsiszentgyörgyre a MANK Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. A Németh-Kriza Gyűjtemény válogatott anyagával indult a sor, melyet Antal Imre csángó festőművész sokszínű életművének bemutatása követett, majd  2018-ban a Partiumból származó, ma Szentendrén élő Paulovics László „Visszatekintés 1960-2018” című tárlatát vitte el a MANK a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központba. 

Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke

Plugor Sándor a Háromszék megyei Kökösön született 1940-ben. Kolozsváron, az Ion Andrescu Képzőművészeti Főiskola festészeti osztályában, Miklóssy Gábor irányításával szerzett diplomát 1964-ben, majd 1970-ig Brassóban tanított, miközben 1967-től a brassói Astra roman művészeti folyóirat képszerkesztője volt. 1970-től a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum munkatársaként, az Állami Székely Színház díszlettervezőjeként és a Gyárfás Jenő Emlékház vezetőjeként dolgozott.

A 1960-as évek derekán indult művésznemzedék tagjaként főképp grafikákkal jelentkezett, jelképteremtő eszközökkel életérzésekre, a lét és tudat kérdéseire kereste a választ. Stílusjegyei grafikai sorozatainak metaforáiban teljesedtek ki, például az Öregekben, a Lovakban, a Magyar Szentekben vagy a Stációk című sorozatban. Plugor Sándor csaknem 60 könyvhöz készített illusztrációkat, borítókat. 1971-ben a Szarvassá vált fiúkhoz készült illusztrációival elnyerte Az év legszebb könyve díjat. 1965-től vett részt kiállításokon, 1999-ben bekövetkezett halála után Budapesten rendezték meg emlékkiállítását.

Tardy-Molnár Anna, a MANK ügyvezető igazgatója

Műveinek erős, mély lélegzetvétele gondolkodni hív életről, halálról – mondta el a kiállítást rendező Szepes Hédi. „Szándéka és mondandója a tárgyhoz kínálkozó jelképes, allegorizáló megjelenítés helyett dinamikus előadást igényel. Munkái voltaképpen erkölcsi fogalmakat közvetítenek, megjelenésük ezért nagyon is valóságos, olykor barbár jellegű. És gyakori, hogy a jellemzésükben, a groteszk kiélezésével szinte az abszurdot célozza meg a művész” – tette hozzá.

A kiállítás törzsanyagát Plugor Sándor özvegye, hagyatékának gondozója, Plugor Mária bocsátotta a szervezők rendelkezésére, de Magyarországról is érkeztek művek, elsősorban Makóról, ahová nagy örömmel járt művésztelepre Plugor Sándor. A Makói Múzeum féltve őrzött munkái a művész fia, Plugor Magor tulajdonában lévő műveket is megtekintheti a közönség.