Restaurátorból lett festőművész előtt tiszteleg a MANK

Restaurálta Tornyai-műveit, ott volt a Feszty-körkép megújításánál, jó tíz évvel ezelőtt pedig saját, önálló alkotótevékenységbe kezdett Blaski Márta. A 2019. augusztus 18-án elhunyt Príma-díjas restaurátor, festőművész munkáiból válogatva nyílik kiállítás a MANK Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. által működtetett Hódmezővásárhelyi Művésztelepen szeptember 7-én 17 órakor.

„Blaski Márta 1946-ban született Veszprémben, és ahogy egy róla készült riportban is felidézte, már kisgyermek korában ösztönös késztetést érzett arra, hogy összeillessze az apróbb talált, törött tárgyakat. A Képzőművészeti Főiskola restaurátor szakára színházi díszletfestői és televíziós báb- és makettkészítői kitérővel került. Büszkeséggel töltötte el, hogy Barcsay Jenő utolsó osztályában tanulhatott, akinek műveivel később szoros munkakapcsolatba is került. A főiskola elvégzését követően 1976-ban férjével, Kéri László Munkácsy-díjas festőművésszel Szentesre költöztek. 1984-ben telepedtek le Hódmezővásárhelyen, ahol 35 éve a Kohán György utcai művészkolónia oszlopos tagjai voltak” – írta halálakor Dr. Nagy Imre művészettörténész, aki Matiszlovics Tiborral, a MANK szolgáltatási igazgatójával közösen nyitja meg az Emlékezés Blaski Mártára című kiállítást. A megnyitó során közreműködik Lauer Ágnes zongoraművész és Vágó János kürtművész. A kiállítás november 25-ig tekinthető meg előzetes egyeztetést követően. A látogatók jelentkezését Rapcsák Katalin művésztelep-vezető email címére várjuk: rapcsak.katalin@alkotomuveszet.hu.

Blaski Márta pályafutását restaurátorként kezdte, intézményi és magán megrendelésre egyaránt dolgozott. Egy-egy restaurálást alapos kutatás előzött meg, igyekezett átélni a művész lelki világát, rekonstruálni azt. Jó tíz éve jelentkezett először a Vásárhelyi Őszi Tárlatra saját, autonóm munkával, amivel igencsak meglepte a zsűri tagjait. A tárlaton azóta is rendszeresen kiállító művész a hétköznapi életében fellelt tárgyakat rendkívül nagy részletességgel festette meg egyedi, rá jellemző módon. Mint Dr. Nagy Imre elmondta, új, szokatlan hangja mindenkit lenyűgözött, ahogy későbbi, férjéről készült, és az iránta érzett erős érzelmi kötődését bizonyító pasztellképei is, amelyek közül a kiállításon is látható lesz egy. „Blaski Márta művészetére markáns, mégis finoman érzékeny világ volt jellemző, melyben a portrék végigkísérték pályafutását a főiskolai évektől kezdődően egészen utolsó munkáiig. Az elmúlt évek őszi tárlatain férjét „végtelenül szeretve”, nyolcas alakban ábrázolt kompozíciókban pasztellkrétával ábrázolta” – fogalmazott a művészettörténész.

Blaski Márta keze nyomát számos hódmezővásárhelyi gyűjteményben található alkotás is dicséri: többek között a városháza dísztermének festményei, de a múzeum műtárgyai közül is jó néhány restaurálását ő végezte. Az egyik legizgalmasabb feladata és kimagasló szakmai munkája Tornyai János és Barcsay Jenő közös vászonra készített kétoldalas, de mindkét oldalán két-két művet tartalmazó festménye volt. Az alkotás a 2015. évi Barcsay, a festő, a tanár című kiállításon mutatkozott be a nagyközönségnek, majd a fővárosban is prezentálta Vásárhely városának rendkívüli művészeti örökségét, melynek Blaski Márta is letéteményese, folytatója volt. Bár Márta önmagát rendkívül expresszív személyiségként jellemezte, a műtárgyak felé mégis mérhetetlen türelemmel és alázattal fordult. Azt vallotta, hogy őt a restaurálandó művekben az az alkotói folyamat érdekli, amelyet a múltbeli mester akart megjeleníteni. Munkásságát 2016-ban Csongrád megyei Príma-díjjal ismerték el.