Szentendrei Régi Művésztelep

2014.02.02 11:34:01 | Uncategorised

ÚJDONSÁG!

Négy lakrészes vendégházzal gyarapodott a Szentendrei Régi Művésztelep, mintegy 136 négyzetméteres új ház várja ezentúl az alkotni és pihenni vágyó múvészeket. A négy, egyenként csaknem 34 négyzetméteres lakrészben szoba, fürdőszoba, előszoba és konyha található.

ÁRAK

………

A Szentendrei Művésztelepet 1926-ban azok a festőművészek hozták létre, akik a nagybányai hagyományokat kívánták tovább folytatni a megcsonkított magyar hazában. Az alapítók azonban hamarosan többnyire a római iskola hatása alá kerültek, de a párizsi gyökerű konstruktivizmus is korán gyökeret eresztett Szentendrén. Az alapítók 1927-ben vehették birtokba Pagony egyik szögletét, és építhették, illetve toldozgathatták-foltozgathatták műtermeiket. Ezek helyére a kulturális kormányzat 1972-ben tizenkét, csak nyáron használható műtermet építtetett, ami új lendületet adott a művésztelepnek. A kormányzat a városban létrehozott egy másik telepet is, így az 1970-es évektől a pagonyi festőművész közösség Szentendrei Régi Művésztelep néven jegyezte és jegyzi magát. Kellő karbantartás hiányában azonban a művésztelep műtermei pár évtized alatt romokká váltak.

A művésztelepet 2012–2013-ban újították fel. A hagyományoknak megfelelően 12 műtermet alakítottak ki, amelyekhez közösségi épület és kamaragaléria kapcsolódik. A megújult műtermek egy részét pályázat útján, határozott időre, önállóan alkotó képzőművészek kapják használatba, másik részére pedig – úgynevezett csoportos műteremként –, rövidebb idejű használatra, közösen dolgozó művészek jelentkezhetnek. 2013-tól a MANK Nonprofit Kft. központja is a művésztelepen található.

Nagybánya Művésztelep

A nagybányai festőiskola az 1896-ban ott alapított művésztelepen bontakozott ki, majd a 20. század első évtizedeiben nagy hatással volt a hazai festőművészekre, az 1926-ban létrehozott szentendrei művésztelep alkotóira is.

 

Műtermek

Hollósy Simon Műterem

Hollósy Simon (1857–1918) festőművész, a Nagybányai Művésztelep egyik alapítója: a naturalizmus, a realizmus, majd a plein air egyik legkiválóbb magyar képviselője. Az iskolateremtő festőmester Münchenben, Nagybányán és Técsőn dolgozott.

Jeges Ernő Műterem

Jeges Ernő (1898–1956) festőművész elsődleges célja a magyar történelmi festészet megújítása volt. Pályája során plakátokat tervezett, tájképet festett, freskókat készített. Bibliai témájú festményeit kiállításokon mutatta be, műveit a legnagyobb magyar közgyűjtemények őrzik. A Szentendrei Művésztelep egyik alapítója.

Paizs Goebel Jenő Műterem

Paizs Goebel Jenő (1896–1944) festőművész a 20. század első felének modern festészetét képviselte. Párizsban ösztöndíjasként alkotott, majd a franciaországi Barbizonban tanulmányozta Paál László festészetét. Nagybányai alkotói korszaka után lett a Szentendrei Művésztelep egyik megalapítója.

Bánovszky Miklós Műterem

Bánovszky Miklós (1895–1995) festőművész Csermitzky Tihamér müncheni magániskolájában tanult, majd 1915-ben beiratkozott a budapesti Képzőművészeti Főiskolára. Az 1920-as évektől Szentendrén dolgozott, alkotásait a szentendrei művészek csoportos kiállításain és külföldön szerepeltette. A Szentendrei Művésztelep egyik alapítója.

Kecsemét Műterem

A nagybányai művésztelep alapítója, Iványi-Grünwald Béla volt az első vezetője az 1909-ben létrehozott kecskeméti művésztelepnek, amely kisebb megszakításoktól és átalakításoktól eltekintve a mai napig az alkotást szolgálja.

Bánáti Sverák József Műterem

Bánáti Sverák József (1897–1951) festőművész a Miskolci Művésztelep után tanulmányutat tett Münchenben, 1936 és 1937 között pedig Rómában. Művészetét a legújabb kutatások fedezték fel. Korai plein air képeit finom színhasználat jellemezte. Bibliai témájú képein a szentendrei hangulatot idézte magyar kosztümökkel. A Szentendrei Művésztelep egyik alapítója.

Heintz Henrik Műterem

Heintz Henrik (1896–1955) festőművész Réti István növendéke 1919 és 1926 között. Már pályakezdése idején feltűnt egyházművészeti alkotásaival. Egyszerre festett naturalista táj- és városképeket, valamint trecento és a quattrocento hatását mutató egyházművészeti alkotásokat. A Szentendrei Művésztelep egyik alapítója.

Pándy Lajos Műterem

Pándi Lajos (1895–1957) festőművész a Képzőművészeti Főiskolán Ferenczy Károly, majd Réti István tanítványa volt, 1914-ben a nagybányai, 1919-ben a kecskeméti, 1921-ben pedig a bicskei művésztelepen dolgozott. Részt vett a Szentendrei Művésztelep és a Szentendrei Festők Társasága megalapításában. 1945 után elhagyta a művésztelepet.

Rozgonyi László Műterem

Rozgonyi László (1894–1948) festőművész festészetét az útkeresés jellemezte, hatással volt rá a nagybányai plein air, a római iskola neoklasszicizmusa és a finom kolorizmusa. Az 1940-es években konstruktív jellegű tájképeket és csendéleteket festett, a figurális ábrázolása és a portréfestés is erőssége volt. A Szentendrei Művésztelep egyik alapítója.

Ónodi Béla Műterem

Ónodi Béla (1900–1991) festőművész Nagybányán és Kecskeméten is alkotott. 1926-tól dolgozott a Szentendrei Művésztelepen, gyakori témája volt a szentendrei városkép és a környező tájak. A harmincas évektől haláláig oldott, napfényes, finom színeffektusokat használt, képeit a látványt feloldó fény- és színjáték jellemezte.  A Szentendrei Művésztelep egyik alapítója.

 

A kert és a művésztelep fái

A Szentendrei Régi Művésztelep sokat megőrzött a régi Pagony világából. Gyümölcsfái sokkal inkább emlékek, mint jól termő fák. A kert gyepét az ártér vízvilága öntözi, amely kedvez a szentendrei vadrózsának is, ami éppen innen származik.

A kert közepén egy kopjafa emlékeztet az alapítás 50. évfordulójára, amely körül tavasszal tulipánok virulnak, de az egyik műterem teraszán található malomkő is a szentendrei hagyományra emlékeztet.  A nagyra nőtt nyár- és platánfák, valamint a nagy teret betakaró fűzfa a régi korok szótlan tanúja.

A közösségi épület beszögelésében áll egymás mellett két hatalmas fa, amelyeket nyugodtan nevezhetünk szentendrei Philemon és Baucis-nak. Nem hárs- és töl
gyfa, mint Ovidiusnál, hanem két koros, de büszke platánfa, amelyek a természet időtlen szépségét is hirdetik. 

A megújult műtermek egy részét a jövőben, pályázat útján, határozott időre, önállóan alkotó képzőművészek kapják használatba, másik részére pedig úgynevezett csoportos műteremként rövidebb idejű használatára közösen dolgozó művészek pályázhatnak. A Szentendrei Régi Művésztelep alkotóival szemben „elvárás”, hogy a műtermeket eredeti funkciójuknak megfelelően, folyamatosan itt dolgozva használják, és évente egy alkotással gyarapítsák a MANK gyűjteményét. Az így létrejövő gyűjtemény darabjait a MANK állami közgyűjteményeknek kívánja majd térítésmentesen kikölcsönözni.

MANK Szentendre leporello

{gallery}szentendr_1114{/gallery}
{gallery}MT{/gallery}

 

 

 

 

Partnereink

EMMI NKA MMA
previous arrowprevious arrow
next arrownext arrow
previous arrowprevious arrow
next arrownext arrow
previous arrowprevious arrow
next arrownext arrow
previous arrowprevious arrow
next arrownext arrow
previous arrowprevious arrow
next arrownext arrow