Szobrászati szemléletek találkozása

„Minden alkotó teljesen őszintén és más irányból közelíti meg azokat a téri problémákat, amikkel foglalkozik, egy rendkívül színes képet mutatva a jelenlegi: 2014-es szobrászati gondolkodásról” – mondta el Márkus Péter, a Magyar Szobrász Társaság elnöke a MANK Galériában nyílt tárlatról. Vele beszélgettünk a Társaság céljairól és a kiállításon látható műtárgyakról.

„Előjáték” címmel augusztus 5-én nyílt kiállítása a Magyar Szobrász Társaságnak a MANK Galériában. Az augusztus végéig látható tárlatot Márkus Péter, a Magyar Szobrász Társaság elnöke nyitotta meg, akinek egy alkotását is láthatják az érdeklődők a változatos képet mutató, mind formavilágában, mind szín- és anyaghasználatában, mind technikai kivitelezésben széles skálán mozgó műtárgyak között. A kiállítók: Hans Peter Bauer, Bohus Zoltán, Budahelyi Tibor, Csepregi Balázs, Erős Apolka, Gvardián Ferenc, Koreny Viktória, Kotormán Norbert, Mata Attila, Márkus Péter, Pál János Ervin, Péter Ágnes, Pistyúr Imre, Szabó Tamás, Szalay Pál, Szilágyi Erzsébet, Vanyúr István a Magyar Szobrász Társaság tagjaként kaptak lehetőséget a bemutatkozásra.

„A Magyar Szobrász Társaság egy önálló civil szervezet, amely egyesület formájában létezik, és több mint 250 magyar szobrász tagja van, nem csak országosan, hanem a határokat átszelve, külföldön is. 1995-ben alakult, azóta próbálja valamilyen formában összefogni a szobrászattal foglalkozó professzionális képzőművészeti ágat Magyarországon. Bár nem ez az egyedüli szervezet, amely szobrászokat tömörít a tagságába, viszont az egyetlen, amely csak szobrászokat fogad. Speciális szakegyesületként próbálunk olyan programokat és szakkonferenciákat szervezni, ahol az ezen a területen felmerülő problémákkal foglalkozunk, valamint olyan kiállításokat, amelyeken bemutatkozási lehetőséget biztosítunk a tagjainknak. A személyes kapcsolatok mellett van egy e-mail hálózatunk és egy blog oldalunk is, ezeken a fórumokon értesítünk mindenkit a programokról, melyeket pályázati úton működtet a társaság hét tagból álló vezetősége” – mondta el Márkus Péter.

A MANK Galériában nyílt tárlat címében már a következő kiállításra utal. „Az „Előjáték” címet Kozák Csabával, a kiállítás kurátorával találtuk ki. Idén ősszel lesz ugyanis szintén Szentendrén a Művészet Malomban a III. Szobrászati Biennálé, amelynek egyik társszervezője a szobrásztársaság. Így a MANK Galériából érkezett felkérést – hogy a szobrásztársaság tagjaiból egy kiscsoportos kiállítást szervezzünk – próbáltuk összekötni az őszi rendezvénnyel. A galériában a hely adottságainak függvényében elsősorban kisplasztikákat tudtunk kiállítani néhány nagyobb méretű munkával kiegészítve. Ám ugyanezektől az alkotóktól a Művész Malomban is láthatnak majd műtárgyakat az érdeklődők, így a két kiállítás gondolatban összeköthető.” – fogalmazta meg Márkus Péter, aki kérésünkre részleteket is megosztott a tárlatokról.

„Az augusztusi kiállításon szereplő művészek egy nagyon széles képet mutatnak a kortárs magyar szobrászati palettáról, ugyanis mindannyian más szobrászati szemléletet képviselnek. Olyan alkotókat próbáltam felkérni a kiállításra, akik vagy ritkán szerepelnek ilyen eseményeken, vagy teljesen más stílusú és megközelítésű műveket hoznak létre. Így a MANK Galéria tárlatán minden kiállító teljesen őszintén és teljesen más irányból közelíti meg azokat a téri problémákat, amikkel foglalkozik, egy rendkívül színes képet mutatva a jelenlegi: 2014-es szobrászati gondolkodásról. Ehhez fog majd kapcsolódni az őszi, biennálés összkép, bár ezt még csak látatlanban tudom mondani, mert oda még nem történt meg a beadás és a válogatás. Ez a mostani kiállítás tehát, ha úgy tetszik, egy előkép, amit a címmel is igyekeztünk érzékeltetni.”

A szobrásztársaság elnöke kiemelte, olyan különleges művek kerültek egy térbe, melyek nem biztos, hogy találkoznának egymással a kiállításon kívül, hiszen gondolatiságukban nagyon különbözőek. „Több alkotó szobrászati megközelítését is érdekesnek tartom. Köztük Szabó Tamás megközelítési módjait a térproblémákhoz, Péter Ágnes gondolkodásmódját, és Pistyúr Imre világát faragás szempontjából. Nagyon örülök annak, hogy egy rendkívül ritkán kiállító művészt is sikerült rávennünk, hogy részt vegyen a tárlaton: Pál János Ervin kisplasztikájával a famunkák között van jelen. Különösen érdekes az az új terület is, amely itt egy fotósorozattal szerepel: egy jurtának a műtárgyként való kezelése.”

A tárlaton Márkus Péter egy munkája is szerepel, mely egy kalligrafikus, hegesztett vasszobor Föld címen. „Régóta foglalkozom kalligrafikus szobrok készítésével, azon kívül, hogy más műfajokban is tevékenykedem. Elég sok anyagot és technikát használok: öntéssel, hegesztéssel, faragással is dolgozom, rajzolok és számítógépes munkákat is készítek. Ezen a kiállításon egy kalligrafikus színes szobrom szerepel, mely egy őselem-együttes egyik darabja. Ez egy új-indi kalligráfiára épülő térszerkezet szobor. Csak azt tudom ajánlani, hogy meg kell nézni!”

A kalligrafikus megközelítésű szobrai – köztük az „Előjáték” című kiállításon látható Föld is – részben az Indiában tett tanulmányútjainak következménye. „Egyrészt az érdeklődésem gyerekkorom óta a keleti kultúra felé irányult, másrészt családi kötődés is fűz hozzá. Ezért egy nagy levegőt véve – egy szobrászati gondolkodástechnika után kutatva – elindultam Indiába, egy elég konkrét tanulási utat követve, mely mára már kiszélesedett, és kb. 14-15 éve folyik. Ennek az útnak a következménye ez a kalligrafikus megközelítésű szobor is, mely a kiállításon látható. A téma, melyről Dél-Indiában tanulok, nem csak technika, hanem egy ősi szobrászati gondolkodás is: a dél-indiai istenszobor-készítés, amely egy teljesen különálló vonulata működésemnek. Ezek nem is láthatóak kiállításon, mert kultikus tárgyak, amik az ottani gondolkodás szerint megszemélyesítik azt az istenalakot, amelyről szólnak” – fogalmazta meg Márkus Péter.

A szobrász minden érdeklődőnek ajánlja az augusztusi és az őszi tárlatot is. „A szobrászat, mint műfaj, nagyon érdekes a kiállításokon, mert tárgyakkal találkozik a látogató, és van a tárgyaknak egy olyan furcsa tulajdonságuk, hogy körbe kell járni őket, meg kell őket kerülni valóságosan. Szerintem mindenképpen hatással vannak a látogatókra generációktól függetlenül.”