Tíz alkotó munkái mutatkoznak be
A Szentendrei Régi Művésztelep tíz alkotójának legújabb műveit mutatja be az a kiállítás, amely Ker(e)tben címmel február 15-től látható a szentendrei MANK Galériában. A kurátori koncepció szerint a kiállításra olyan munkákat válogattak, amelyek valamilyen módon a szentendrei művésztelephez, a művésztelepet körülölelő ősi parkhoz kötődnek.
A március 19-ig látható tárlat Aknay János, Baksai József, Bánföldi Zoltán, Bereznai Péter, Buhály József, Csáki Róbert, Knyihár Amarilla, Krizbai Sándor, Martin Henrik és Nagy Barbara legújabb festményeit mutatja be.
A kurátori koncepció szerint a kiállításra olyan munkákat válogattak, amelyek valamilyen módon a szentendrei művésztelephez, a művésztelepet körülölelő ősi parkhoz kötődnek. A kiállítás címéhez is ez az ősi park adta az ihletett – hangsúlyozta Szepes Hédi művészettörténész, a kiállítás kurátora az MTI-nek.
Elmondta, hogy a kert a teljes élet metaforája, így többek között az alkotásé is. Munkáikon a művészek nemcsak a külső, hanem a belső kertet is megjelenítették. Aknay Jánosnak szentendrei vonatkozású alkotásait, Baksai Józsefnek három kert témájú képét, Bánföldi Zoltánnak fotó alapon készített festményét láthatja a közönség. Bereznai Péter metaforikus alkotást, Buhály József természetelvű lírai absztrakt képet mutat be, míg Csáki Róbert Menyasszony című képén figurális kompozíció jelenik meg. Knyihár Amarilla a kert és a műterem tükröződését tárja a nézők elő, Krizbai Sándor mozgalmas, expresszív képe ugyancsak metaforikus mondandót tár fel, a szobrász Martin Henrik festményén „a szemek világát” fogalmazza meg, míg Nagy Barbara a kert metaforikus értelmezését tárja a nézők elé – mondta.
Kifejtette, hogy a régi művésztelep alkotói minden évben bemutatkoznak a MANK Galériában és évente fel kell ajánlaniuk egy-egy munkájukat, amelyek közintézményekbe kerülnek. Háromévente egy kuratórium dönt arról, hogy melyik művész kap műtermet. A műterem bérlői közé az idén három új művész csatlakozott: Knyihár Amarilla, Martin Henrik és Bánföldi Zoltán – magyarázta a művészettörténész.
A Szentendrei Régi Művésztelep
„Az 1928 óta működő és az 1960-as években bezárt Régi Művésztelep újonnan felépített 12 műtermes lakását és a telep kiállítótermét, a Művésztelepi Galériát 1972-ben avatták fel” – mesélt a kezdetekről Wehner Tibor művészettörténész a megnyitón. A ’90-es években első fecskékként kerültek be a Régi Művésztelepre fiatal, Szentendréhez erős szálakkal kötődő, progresszív szemléletű művészek, mint például Aknay János, Bereznai Péter, Szirtes János és Vincze Ottó. Ezt követően a 2012–2013-as felújítás – melynek eredményeként végre egész évben használhatóvá váltak az 1972-ben átadott műtermek –, az új tulajdonos, illetve fenntartó és az új szervezeti rend gyökeres változásokat hozott a művésztelepen dolgozó művészcsapat összetételében, az alkotói feltételek szabályozásában.
„A MANK Nonprofit Kft. égisze alatt lebonyolított teljes művésztelep-rekonstrukció és az új, pályázati rendszerben, határozott időre szóló műteremhasználati lehetőség bevezetése eredményeként a Régi Művésztelep ismét elsősorban a szentendrei kötődésű, a szentendrei művészet szellemiségét hordozó művészek alkotótelepeként töltheti be hivatását, és ezt szépen reprezentálja ez a kiállítás is, jóllehet időközben az egykori alapító Vajdás-fenegyerekek higgadt, megfontolt nagy öregekké váltak. Mellettük azonban jelen lehetnek a középgeneráció, illetve a fiatal nemzedékek képviselői is, és így változatos művészeti összkép alakulhat ki a közelmúlt műveiből válogatott eme kollekcióban. E műegyüttesben az uralkodó műforma a szabályos táblakép, de mellettük fel-felbukkan egy-egy képtárgy vagy különös anyaghasználattal és formateremtéssel élő kompozíció is. Mindezeken túl elvitathatatlan a tematikai-stilisztikai sokágúság: az elvont, a stilizált mellett kitűnik néhány konkrét, természetelvű motívum is, tárgy- vagy figuratöredék, természetfoszlány, környezeti elem, de a geometrikus-konstruktív szemlélet, a szürreális látomás, a szimbolikus töltet, a jelszerűség vagy a konceptualitás is erőteljesen jelen van.”
Forrás: MTI/Kultúra.hu
Fotó: Csákvári Zsigmond
