Üveg- és képzőművészeti kiállítás nyílt a MANK Galériában

A MANK Galéria legújabb kiállítása, az Üveg-Tér-Kép című tárlat az üvegművészek fiatal generációjának innovatív technikai sokszínűségét, friss látásmódját mutatja be. A tárlat koncepciója egy érdekes párhuzamra is rávilágít, mégpedig arra a jelenségre, amit a fények és rétegek megjelenítésének módja jelent a különféle képzőművészeti ágakban. Ez a kapcsolat leginkább az üveg- és festékrétegek technikai alkalmazásában, illetve a fény tárgyformáló jelenségében érhető tetten – hangzott el a február 12-ei megnyitón.

A tárlat napjaink üvegművészetének aktualitásait, innovatív, technikai sokszínűségét, és az alkotók friss látásmódját mutatja be. A tárlat koncepciója azonban nem elégszik meg egy hagyományos körkép megalkotásával, hanem ezúttal is párbeszédre, a párhuzamos látásmódok kirajzolására törekszik. Mindehhez olyan kortárs festmények párosulnak, melyek rávilágítanak a festészet és az üvegművészet metszéspontjaira. A kiállítás során a látogató lehetőséget kap arra, hogy megfigyelje a különféle rétegződések által milyen fényjelenségek tűnnek fel az egyes alkotásokon. A festék- illetve az üvegrétegeken keresztül megjelenített fények ugyanis minden bemutatott tárgyban kiemelt fontossággal bírnak, a tünékeny jelenségek – melyek észrevételéhez sokat ad a kiállítótérbe természetes módon beáramló fény is – különleges látványt eredményeznek.

„Ami talán a legizgalmasabb, az az üveg és a kép között megnyíló tér, az értelmezés, a párbeszéd, az alkotói találkozások és kapcsolódások tere, amelyeken keresztül kapcsolódni, kapcsolatba lépni tudunk a műtárgyakkal, alkotókkal, a másikkal, vagy éppen saját magunkkal.  Ezen kapcsolatok megtalálását és felmutatását mind többször és hatékonyabban szeretnénk segíteni a galériában rendezett kiállításokon ” – fogalmazott Tardy-Molnár Anna, a galériát működtető MANK Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója.

„Ez a generáció úgy nőtt fel, hogy míg a művészettörténészek és teoretikusok azzal voltak elfoglalva, hogyan értelmezzék és használják a design fogalmát, hogy beszélhetünk-e iparművészetről akkor, amikor már nincs igazi prosperáló ipar, addig az egyetem is nehezen definiálta önmagát. Ami biztos volt, hogy hol erősebb, hol gyengébb az ellenállás az autonóm művészetekkel szemben” – mondta el Kondor Edit, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Design Intézet Tárgyalkotó Tanszékének megbízott tanszékvezetője. Hozzátette: az üvegművészek közösen lépnek előre a nemzetközi és a hazai kiállításokon, például a Magyar Üvegművészek Társaság keretében, mely egy olyan szakmai közösséget tart össze, ahol a generációk egyszerre tudják képviselni a szakma múltját, jelenét és jövőjét. „A fiatal alkotók lelkesedése nélkül nem is tudna ez működni. A műgyűjtők és a kortárs galériák ma újra számolnak a stúdióüveggel, a szakma felfelé ívelni látszik” – fűzte hozzá.

Az üvegművészek közül azokat a 40 év alatti alkotókat hívtuk meg erre a bemutatóra, akik a Fiatal Iparművészek Stúdiójának, vagy a Magyar Üvegművészeti Társaságnak tagjai. A tárlat festőművészeit pedig műveik fénnyel való kapcsolata alapján hívtuk erre a rendhagyó vizuális párbeszédre, hogy minél szemléletesebben be tudjuk mutatni az üvegművészet jövőbe mutató térképét.

A kiállítás március 4-ig látogatható.

Kiállítók

Üvegművészek:

Ábel Tamás, Bánó Rita, Biliczki Anett, Bősze Eszter, Budai Zsolt János, Dimény Luca, Farkas Diána, Kohut-Görömbei Luca, Németh Hajnal Aurora, Tomay Katalin, Varga Gyöngyvér, Varga Dóra, Virág Hajnalka

Képzőművészek:

Benczúr Emese, Domokos Berta, Kontra Ágnes, Martin Henrik, Mátrai Erik

Kurátor:

Sipos Tünde művészettörténész