Ami a Lássátok, lássátok! című kiállításunk mögött van

A Lássátok, lássátok kiállítás online bemutatóját az egymáshoz kapcsolódó szimbólumok mentén állítottuk össze, hogy ebben a rendhagyó térben is működjön a művek közötti kommunikáció.

A nyitómű Lovas Ilona S.O.S című videómunkája, melyben az öt világvallás legfőbb imáját hallhatjuk. A művész javarészt a természetfölötti és a valóságos világ kapcsolatait, érintkezési felületeit vizsgálja műveiben keresztény látószögön keresztül. Amit látunk, azok a tenger hullámaiban megúsztattam kalaptompok, melyek családi örökségként maradtak az alkotóra, és a 20. század történelmi hányattatásainak személyes lenyomatait képzik. A simára csiszolt, egyforma tárgyakat mintha emberi tulajdonságokkal rendelkeznének. Kiszolgáltatottan hánykolódnak, hol sokaságként, hol meg egyénenként sodródnak. Nem süllyednek el, hanem fohászkodnak a felejtés és megbocsájtás horizontján.

G. Szabó Beáta ember-nagyságú angyal szobra rámutató gesztussal utat mutat számunkra. Megidézi az iránymutató angyal szerepét, aki Betlehembe hívja a pásztorokat, aki számos esetben üzen, közvetít az égi és a földi szféra között.

A mozdulatgesztusok jelentésén tovább haladva Verebes György Szentély című festményét láthatjuk. Megrendítő érzékenység, és jelentőség rejlik meg ezekben az összeérő kezekben. A sejtelmes atmoszférába burkolt realista ábrázolásban az imára kulcsolódó, vagy összetett kéz, szintén egy olyasfajta kommunikációra utal, melyet nem lehet a nyelvvel megformált szavakkal kifejezni.

A következő festményen, Kiss Márta Akarom látni című képén, szintén hangsúlyos a kéz szerepe. Itt eltakarja a szemet, kizárja a valóságot, de sokféle történtet elképzelhetünk mellé. A szemünket sokféle okból eltakarhatjuk, lehet azért, mert nem merünk valamit, meglátni, de azért is, hogy segítsük a belső látásunkat azzal, hogy befelé koncentrálunk. A tekintet iránya a Kapcsolat című mű felfelé tekintő férfialakjával felfelé mutat, melyre még inkább ráerősít a fentről érkező fénysugár, mely bevilágítja a szereplő arcát. Az éltető fény jelenik meg ezen a kompozíción, ami burjánzásra sarkall, megvilágosodást, felismerést eredményez. A Kozmosz című képen összegződik a kiállítás lányege. A koncentrikus körök rendszere az égi szférákat vonultatja fel a zodiákusokkal, melyek befelé irányítják a tekintetünket. Mágikus erő összpontosul a középpont arany világosságágába, mely behúz a képbe, azon túl pedig – ha engedjük működni – az egész univerzum bekapcsolódik, melyet kerubok őriznek.    

A kör a teljesség szimbóluma, ez Baksai József Néma szárny című képének a hangsúlya is. A Végtelen keresés és a Magasra című képei is jelképekkel, a színek jelentésével, és a színrétegek átsejlésével kommunikálnak. Utóbbi képen feltűnik egy arany sáv, mely anyagnak mindig kiemelt szerepe van. Az aranyban mindig ott van a spiritualitás, a legmagasabb minőség. Ezért nyilvánvaló a kapcsolata a fénnyel.

A fény Czene Márta képeinek alapvető eleme. A Jöjj velem és az Éjjel című festmények barlang, álom, és tűz elemei kapcsolatba vonhatóak az ünnep lényegével is. Az irányított fények fokozzák a képek sejtelmesség és a láttatásról szólnak. Érdemes megfigyelni a hideg és a meleg fény minőségeit a műveken.

Herman Levente képein is hasonlóan hangsúlyos a fény szerepe. Az Illúzió című mű fényes, kitárulkozása után ellentétesen jelenik meg a Tetrisz05 című kép fátyolos, bezárt kompozíciója.

A gömbforma megjelenése vezet tovább a művek során Gilly Tamás szobrához, a Monolit egyszerre mutat zárt, és megnyíló formát. Az Apa gyermekével plasztika pedig a család ábrázolásmódjának egy ritkább típusa. A karácsony történetéhez kapcsolva viszont kiemelt fontossággal bír az apák szerepe a Mennyei Atya és Szent József személyében.

A bemutató ezen a ponton fordul át az inkább figurális művek után az absztrakció irányába. Az átvezetést Hajas Katinka videó-munkája teremti meg, melyben egy super8-as felvételen keresztül a budai vár falára vetített fénykísérletet láthatjuk. A fény szerepe a technika viszonylatában is nagyon izgalmas, jelentésében pedig az emberekkel kapcsolatos viszonyban teljesedik ki. 

Kalmár János Zárt és inverz szobrainak zárt és nyitott formái a meglátásokról szólnak. A plasztikák ívei keretbe foglalják, átengedik a fényt.

Horváth Lóczi Judit szintén a geometria nyelvén közvetít. Munkái nyitogatják a szemünket, formálják látásmódunkat. Sorozata kitárulkozó, megnyíló, utat engedő formavariációkat mutat.

Mayer Éva első kompozíciói az előző geometrikus mű irányára erősít rá. Szakrális utalású művein hangsúlyos szerepe van a fénynek. A Lélekterek című mű újra előhozza a kéztartás jelentőségét, mely itt a művészi technika érzékeltetésével is kapcsolódik az érzékek világához. 

A fény vezet végig Tápai Nóra Ünnep című képén is, mely egymást átszövő szálak mozgalmasságában teljesedik ki.

Bálint Ildikó szintén az összeszőtt színmezők és diagonális formák kapcsolatában irányítja a figyelmünket. A színek felerősödnek ezeken a műveken.

Sziebert-Tóth Judit pop art stílusjegyekbe burkolja a szentek alakjait, melyeket sziluettekben, ikon formában láthatunk. Arcuk nem látszik, viszont attributikus gesztusaik által felismerjük őket.

Keresztes Dóra betlehemi jelentet vezet vissza minket teljesen a figurális irányhoz. A Három királyok metszeten az egyik legjellegzetesebb karácsonyi jelenetet láthatjuk. Orosz István próbára teszi látásunkat, ő Jézus születésének történetét Dalí személyével és számos szimbólum kíséretében tárja elénk. Bravúros, és elgondolkodtató kompozíció, melyen érdemes elidőzni. Sipos Boglárka nagyméretű fametszetei zárják a kiállítást. Ezeken a műveken szentképek felnagyított részleteit láthatjuk, melyek raszterek hálójában a végtelen felé tárulnak. A képmezőn túl is folytatódik a látványvilág, mely kilép a hordozó dimenziójából és gondolatainkban teljesedik ki. 

A képek tehát, melyek fizikailag nagy távolságban vannak tőlünk a látásunk által beléphetnek gondolatainkban és gazdagabbá tehetik készülődésünket a karácsony ünnepére!

Az online kiállítás megtekinthető az alábbi linkre kattintva:

Írta: Sipos Tünde művészettörténész