Szentendre, a festők városa

#Kortárs+Tudás művészeti ismeretterjesztő sorozat – 2. rész

Aligha tudunk úgy végigmenni Szentendrén, hogy ne találkozzunk minimum két művésszel és négy kiállítóhellyel. És így van ez már több mint száz éve. Azt azonban kevesen tudják, hogy a szentendrei Műhely Galériának köszönhetően költözhetett be a művészet a családok otthonaiba, hogy Freddie Mercury is járt a városban, vagy hogy titokban aktmodellt alkalmaztak a Szentendrei Régi Művésztelep mesterei. Még több érdekesség a cikkben!

Ha nem lett volna az első nagy világégés, talán Szentendre sem lenne a festők városa

A Szentendrei Régi Művésztelep múltja nemcsak az itt megforduló művészek története, hanem a 20. századi magyar történelem lenyomata is. Az első világháború és annak következményei indították ugyanis a művészeket Szentendre felé, aminek köszönhetően létrejött a Duna-parti kolónia. Miközben ugyanis a Nagybányai Művésztelep az országhatáron túlra került, új hazát kerestek a művészek, Szentendre pedig alkalmasnak tűnt a nagybányai hagyományok továbbvitelére.

De hogyan dől el egy művésztelep megalapítása?

Véletlenek, egybeesések, megalapozott tervezés vagy éppen egy jól sikerült beszélgetés. Nincs tehát recept, vagy legalábbis nem ismerte Paizs Ödön, Az Est-lapok újságírója, aki alkalmi látogatása során beszélgetett el Szentendre akkori polgármesterével, Dr. Strazsinszky Lászlóval. Ugyan nem tudjuk, hogy pontosan kinek az ötlete lehetett a művésztelep megalapítása, a tudatosabb hozzáállást az újságíró részéről feltételezzük, hiszen festőművész testvére és annak barátai révén bőven lehetett ismerete a művésztelepekről. 1926-ban tehát a polgármester a festők rendelkezésére bocsátotta a Pannónia telepi járványkórház szegényes, elárvult házait. A nyolc alapító, Bánovszky Miklós, Bánáti Sverák József, Heintz Henrik, Jeges Ernő, Onódi Béla, Paizs Goebel Jenő, Pándy Lajos, Rozgonyi László ezen a nyáron idejének legnagyobb részében már a telepen tartózkodott és dolgozott.

Szabadiskola, avagy hogyan biztosítsuk titokban aktmodellt a tanulni vágyóknak

A szabadiskola és a Szentendrére járás vonzerejét a témában gazdag festői kisváros, a városkép zárt és emberi léptéke ellenére megnyilvánuló változatossága és a városka szűkebb környezetének tájplasztikai, valamint természetrajzi szépsége adta. Nem utolsósorban a Szentendrei Régi Művésztelep hatalmas kertjének mélyén, plein airben folytatott, kollektív munka, amelyet az érettebb kollégák felügyeltek, tanáccsal és korrektúrával segítettek – a helyiek előtt gondosan titkolt – aktmodellt biztosítva a feladatok kidolgozásához.

Új szelek!

„A festő ne ismételje azt, amit már megoldott, ne utánozza önmagát, keresse az újat, a számára még ismeretlent” – hiszen nem maradhat ki egy ilyen szövegből minimum egy idézet Barcsay Jenőtől.

Akkor ezek szerint Barcsay Szentendrén élt. De ki még?

Inkább azt kellene kérdezni, ki nem! Nehéz is példákat hozni, hogy minden, Szentendrén festett alkotó megérne egy külön misét. Vagy kettőt. Vagy hármat…

Barcsay Jenő (1900–1988) a 20. századi magyar művészet egyik legjelentősebb egyénisége, akinek saját kortársaira és a következő nemzedékre gyakorolt hatása alapvetően határozta meg a háború utáni magyar művészet arculatát.

Korniss Dezső (1908–1984) a háború előtti korszakában a népművészeti motívumok felhasználásával alakította ki a szürrealista képzettársításokon alapuló, erősen absztraháló képeit. A háború után végleg a nonfiguratív művészetnek kötelezte el magát.  Művészetének nagy szerepe volt az avantgárd, majd a posztavantgárd irányzatok kialakításában.

Deim Pál (1932–2016) tudatosan vállalt, a szentendrei művészeti hagyományokhoz szervesen kapcsolódó művészete összetett egység: felöleli a festészeti, a grafikai és a szobrászati alkotóterületet. Széleskörű anyaghasználat, sokoldalú technika-alkalmazás jellemzi a Deim-művek körét: olajfestmények, pasztellek, kollázsok, egyedi és sokszorosított grafikák, muráliák, épületdíszítő domborművek, üvegablakok, kisplasztikák, monumentális plasztikák illeszkednek művészetébe. (Wehner Tibor)

Vajda Lajos (1908–1941) a 20. századi magyar művészet egyik legnagyobb tehetségű, kiemelkedő alakja. Művészete a konstruktivizmustól a szürrealizmuson át ívelt a teljesen egyéni hangvételű transzparens rajzokig, majd rövid élete vége felé sajátosan absztrakt műveken bontakozott ki a fiatalon elhunyt művész saját tragédiája és az egész történelmi korszak drámája.

Olyan, mintha csak női művészek léteznének Szentendrén!

Pedig ez nincs így. Be kell egyáltalán mutatni Bálint Ildikót vagy Nagy Kriszta x-T-t, esetleg Jávor Piroskát? Czóbel Béla például csak felesége, Modok Mária halála után vette észre, hogy az asszony titokban festett képei remekművek.

Változást előidéző festmények

Bizony, vannak olyan festmények, amelyekkel igenis változás köszönt be. Ilyen volt Barcsay Jenő Mozaikterv és Korniss Dezső Tücsöklakodalom című képe. A Szentendrei Régi Művésztelep jól működő szellemi műhelyének két főművével a modern magyar festészet egyik fellegvárává vált a szentendrei művésztelep.

A város, ahol Freddie Mercury is járt

Nem csalás, nem ámítás! Létezett, sőt, a mai napig működik a városban a Grafikai Műhely. Anno a szentendrei Fő téren álló, most a MANK által kiállításokkal megtöltött, és immár ÚjMűhely Galériaként ismert helyen alapították meg 1980-ban. A műhely a szabad alkotás jelképévé vált, és olyannyira felkeltette a világ érdeklődést, hogy még Freddie Mercury is megfordult itt magyarországi látogatásakor. Bejárták egyébként a világot az itteni alkotások, a műhelyben készült munkák vándorkiállításokon szerepeltek a világ számos országában, többek között Japánban, Peruban, Dániában, Spanyolországban, az Egyesült Államokban és Hollandiában.

Itt készültek azok a nyomatok, amelyekkel a képzőművészet beköltözött az otthonokba

Miközben a Grafikai Műhely emeletén készültek a festményeknél jóval olcsóbb szitanyomatok, a földszinten gazdára is találhattak, így beköltözhetett a szentendrei otthonokba a modern képzőművészet.

Amikor autóműhely és gumiraktárként működött a Szentendrei Művésztelep!

Visszakanyarodunk a számunkra olyan fontos Szentendrei Régi Művésztelephez, ahol a második világháború idején megszűnt az állagmegóvásra szánt állami szubvenció, hamarosan pedig munkaszolgálatos zsidókat költöztettek a területre, amit korábban elárasztott az ár is, de kialakítottak itt autóműhelyt és gumiraktárat is.

A Szentendrei Régi Művésztelep területén aztán 1972-ben épült fel a tizenkét, csak nyáron használható műterem. Az újjáépített művésztelep első évei minden szempontból a fellendülés évei voltak. Korniss Dezső, akit előtte évekig nem lehetett látni a telepen, nagy lendülettel dolgozott az új műteremben.

Hol járhatok utána a szentendrei hagyományoknak!

Egyszerűen gyere el Szentendrére, és engedd, hogy magával ragadjon a város hangulata! Esernyők az utcák felett, több templom, mint amit el tudnál képzelni? ez mind-mind Szentendre. Azért ha mégis vágysz az igazi szentendrei művészetre, jó szívvel ajánljuk az ÚjMűhely Galériánk kínálatát, ahol hónapról hónapra új kiállítással várunk, ezek jelentős része pedig egy-egy kiemelten fontos szentendrei művész vagy alkotói csoport munkáját mutatják be. És persze sétálj tovább a Szentendrei Régi Művésztelepre, és mellette a MANK Galériánkba, ahol igazán újító kiállítások váltogatják egymást.

És akkor álljon itt a Szentendrei Régi Művésztelep jelenlegi bérlőinek listája is

Aknay János, Baksai József, Bánföldi Zoltán, Bereznai Péter, Buhály József, Csáki Róbert, Knyihár Amarilla, Krizbai Alex Sándor, Martin Henrik és Nagy Barbara.

De nem csak a művészek, a kert is érdekes!

A Szentendrei Régi Művésztelep sokat megőrzött a régi Pagony világából. Gyümölcsfái sokkal inkább emlékek, mint jól termő fák. A kert gyepét az ártér vízvilága öntözi, amely kedvez a szentendrei vadrózsának is, ami éppen innen származik.

A közösségi épület beszögelésében áll egymás mellett két hatalmas fa, amelyeket nyugodtan nevezhetünk szentendrei Philemon és Baucis-nak. Nem hárs- és tölgyfa, mint Ovidiusnál, hanem két koros, de büszke platánfa, amelyek a természet időtlen szépségét is hirdetik. 

Nem utolsó sorban számtalan izgalmas programunk helyszíne is a kert: sok-sok gyerekcsoportot látunk itt vendégül, alkothatnak kertünkben a MANK Festőműhely lelkes tanulói, időről-időre megrendezett műgyűjtő játékunk feladványainak nyomába eredhetnek a gyermekek, a nyaranta megrendezett szoborkiállítás a művészetkedvelőket szólítja meg, vagy éppen workshopok, filmklub és zenei koncertek váltogatják egymást az augusztus végén megrendezett ArtKert fesztiválunkon.

Ha van Régi, van Új Művésztelep is?

A Régi Művésztelepről már írtunk, van azonban a városban egy úgynevezett Új Művésztelep is, amely tavaly fennállásának 50. évfordulóját ünnepelte már. Az 1969 őszén átadott művésztelepen fiatal festők, grafikusok, szobrászok, textiltervezők és keramikusok – elsősorban művészházaspárok – kaptak pályázati úton műtermes lakást. A Régi Művésztelep alkotóinak művészi felfogásától eltérő, új törekvéseket képviselő képző- és iparművészek nagyban színesítették a szentendrei művészeti palettát.

Múzeum, galéria, múzeum, galéria…

Szóval nekünk, a MANK-nak van két galériánk a városban (a MANK Galéria és az ÚjMűhely Galéria), ehhez jön még hozzá a Ferenczy Múzeum tíz kiállítóhelye. És akkor ott van a rengeteg magán galéria, vagy például a Szamos, meg a Karácsony Múzeum. Jah, és igen, ott a Retro Múzeum a Szentendrei Régi Művésztelep mögött. De inkább hagyjuk a matekot, irány a város és a művészet!

A #Kortárs+Tudás művészeti ismeretterjesztő sorozat 1. részét itt olvashatod el!